Egy rendőr úgy megrúgta, hogy eltört a bordája, 1,5 milliós kártérítést ítélt neki a bíróság

Még 12 millió forintot szeretnénk összegyűjteni az év végéig. Köszönjük, hogy összedobjátok. Akkor nem tartozunk majd senkinek, csak köszönettel - nektek.

2013 júliusában Hatvan határában a rendőrök intézkedés alá vontak kukoricacímert gyűjtő embereket, és ekkor az egyik rendőr megrúgta az egyik sértettet, aki bordatörést szenvedett, a másik sértettet pedig úgy combon rúgta, hogy az összeesett. A másik két rendőr is bántalmazta őket, de nem okozott látható sérülést.

Az áldozatok közvetlenül az eset után keresték fel a Helsinki Bizottságot, hogy jogi segítséget kérjenek, de hosszadalmas nyomozás végén arra jutott az ügyészség, hogy nem lehet a rendőrökkel szemben vádat emelni.

A sértettek ezért kénytelenek voltak pótmagánvádas eljárásban érvényesíteni az igazukat. Győző Gábor, a Helsinki Bizottság ügyvédje képviselte a vádat, és a büntetőbíróság a sértettek – orvos szakértő által is alátámasztott – verzióját fogadta el, hiába tagadtak a rendőr vádlottak és a tanúként résztvevő társaik.

2016-ban az egyik rendőrt 18 hónap letöltendő szabadságvesztésre és közügyektől eltiltásra, két bántalmazó társát pedig felfüggesztett szabadságvesztésre és lefokozásra ítélték. Az ítélet indokolásakor a bíróság kiemelte: fontos szempont volt a büntetések kiszabásánál az, hogy elrettentsen minden hivatalos személyt hasonló bűncselekmények elkövetésétől. A három vádlott közül kettőt már korábban is elítéltek, akkor hivatali visszaélés miatt.

A Helsinki Bizottság bordatörött ügyfele kártérítési pert indított a rendőrség ellen, kérte, hogy a bíróság állapítsa meg a jogsértést, a testi-lelki egészség sértését. Az Egri Törvényszék így tett, és szerdán első fokon, nem jogerősen 1,5 millió forintos sérelmi díjat ítélt meg, illetve kötelezte a rendőrséget levélben történő bocsánatkérésre.

A Helsinki Bizottság emlékeztetett: komoly gondok vannak a rendőrök és fogdaőrök által elkövetett bűncselekmények felderítésével és szankcionálásával. A bántalmazás hivatalos eljárásban, kényszervallatás és jogellenes fogvatartás tett feljelentések mindössze évi 1–4 százalékban kerülnek bíróság elé. Két évtized tapasztalatai és kutatásai igazolják, hogy a nagyságrendi eltérést nem magyarázzák megfelelően sem a bántalmazás bizonyítási nehézségei, sem pedig az a lehetőség, hogy esetleg bosszúból születnének a feljelentések. A strasbourgi bíróság több esetben marasztalta el a magyar államot és ítélt meg kártérítést a Helsinki Bizottság ügyfeleinek, mert az állam nem tett meg mindent azért, hogy kivizsgálja a lehetséges kínzásos ügyeket és megtalálja a felelősöket.

Még 12 millió forintot szeretnénk összegyűjteni az év végig
Eddig összegyűlt: 9,7 millió Forint

Egész évben sokan támogattátok a szerkesztőséget, a ti segítségetek nélkül a 444 nem tudna stabilan működni. Most év végéig még 12 millió forintot szeretnénk összegyűjteni, ezt a pénzt az újság bővítésére fordítanánk, például abban is segítene, hogy januártól két új riporterrel kezdjük az évet. Segíts, hogy a 444 bővülni tudjon!

Támogasd a 444 szerkesztőségét!
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok érvényesek 2019. december 2-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.

Nélkületek nincs 444

Csak a 444 és a sajtószabadság ügye mellett elkötelezett olvasók támogatása teszi lehetővé, hogy alaposan tudjunk foglalkozni a legfontosabb témákkal.