Egy rendőr úgy megrúgta, hogy eltört a bordája, 1,5 milliós kártérítést ítélt neki a bíróság

Szavazz az elmúlt 7 év 7 legjobb cikkére!

2013 júliusában Hatvan határában a rendőrök intézkedés alá vontak kukoricacímert gyűjtő embereket, és ekkor az egyik rendőr megrúgta az egyik sértettet, aki bordatörést szenvedett, a másik sértettet pedig úgy combon rúgta, hogy az összeesett. A másik két rendőr is bántalmazta őket, de nem okozott látható sérülést.

Az áldozatok közvetlenül az eset után keresték fel a Helsinki Bizottságot, hogy jogi segítséget kérjenek, de hosszadalmas nyomozás végén arra jutott az ügyészség, hogy nem lehet a rendőrökkel szemben vádat emelni.

A sértettek ezért kénytelenek voltak pótmagánvádas eljárásban érvényesíteni az igazukat. Győző Gábor, a Helsinki Bizottság ügyvédje képviselte a vádat, és a büntetőbíróság a sértettek – orvos szakértő által is alátámasztott – verzióját fogadta el, hiába tagadtak a rendőr vádlottak és a tanúként résztvevő társaik.

2016-ban az egyik rendőrt 18 hónap letöltendő szabadságvesztésre és közügyektől eltiltásra, két bántalmazó társát pedig felfüggesztett szabadságvesztésre és lefokozásra ítélték. Az ítélet indokolásakor a bíróság kiemelte: fontos szempont volt a büntetések kiszabásánál az, hogy elrettentsen minden hivatalos személyt hasonló bűncselekmények elkövetésétől. A három vádlott közül kettőt már korábban is elítéltek, akkor hivatali visszaélés miatt.

A Helsinki Bizottság bordatörött ügyfele kártérítési pert indított a rendőrség ellen, kérte, hogy a bíróság állapítsa meg a jogsértést, a testi-lelki egészség sértését. Az Egri Törvényszék így tett, és szerdán első fokon, nem jogerősen 1,5 millió forintos sérelmi díjat ítélt meg, illetve kötelezte a rendőrséget levélben történő bocsánatkérésre.

A Helsinki Bizottság emlékeztetett: komoly gondok vannak a rendőrök és fogdaőrök által elkövetett bűncselekmények felderítésével és szankcionálásával. A bántalmazás hivatalos eljárásban, kényszervallatás és jogellenes fogvatartás tett feljelentések mindössze évi 1–4 százalékban kerülnek bíróság elé. Két évtized tapasztalatai és kutatásai igazolják, hogy a nagyságrendi eltérést nem magyarázzák megfelelően sem a bántalmazás bizonyítási nehézségei, sem pedig az a lehetőség, hogy esetleg bosszúból születnének a feljelentések. A strasbourgi bíróság több esetben marasztalta el a magyar államot és ítélt meg kártérítést a Helsinki Bizottság ügyfeleinek, mert az állam nem tett meg mindent azért, hogy kivizsgálja a lehetséges kínzásos ügyeket és megtalálja a felelősöket.

Vannak olyan időszakok, amikor kulcsfontosságú, hogy mindenki gyorsan megbízható információkhoz juthasson. Mi a 444-nél minden nap ezen dolgozunk.

Amennyire tőlünk telik, igyekszünk segíteni eligazodni ebben a gyorsan változó, bizonytalan helyzetben.

De ehhez nekünk is szükségünk van a ti segítségetekre. A lap már eddig is csak a ti támogatásotokkal tudott működni, és a most következő időszakban ez várhatóan még inkább így lesz. Ahogy lelassul a gazdaság és az élet, teljesen érthető módon kevesebb lesz a hirdetés is.

Nekünk viszont most kell a legjobban teljesítenünk, amikor a legnagyobb szükségetek lehet ránk. Hogy a legpontosabb információk birtokában tudjatok döntést hozni a saját életetekről, egészségetekről, biztonságotokról.

Ezért arra kérünk, hogy ha teheted, támogasd a munkánkat. Akár néhány száz forint is számít.

Koronavírus Hírek, háttér
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok érvényesek 2019. december 2-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.