Elvétve szavaznak a jobboldalra, sokan európai polgárként tekintenek magukra: felmérték a magyar zsidók helyzetét

19 év után készült el ismét a hazai zsidóság átfogó szociológiai felmérése: a Szombat folyóirat megbízásából, az összes jelentősebb hazai zsidó szervezet támogatásával összesen 1879 emberrel készítettek a kutatók hosszabb interjúkat, hogy megtudják,

  • hogyan vélekednek zsidó identitásukról, 
  • hogyan állnak a valláshoz, 
  • mit gondolnak társadalmi kérdésekről, 
  • az antiszemitizmus jelenségéről 
  • vagy mondjuk Izrael állam szerepéről.

A kutatás eredményeit kedden a felmérés két vezetője, Kovács András (CEU) és Barna Ildikó (ELTE TÁTK) mutatta be. A mintavétel 2016 tavasza és 2017 eleje között zajlott, a kutatók olyanokkal beszélgettek hosszabban, akiknek legalább az egyik nagyszülője zsidó származású vagy vallású volt, illetve akik valamilyen értelemben zsidónak vallották magukat.

Azzal kapcsolatban csak becslések léteznek, hogy hány olyan ember élhet ma Magyarországon, aki megfelel ezeknek a kritériumoknak. A legelterjedtebb demográfiai becslés szerint mintegy 160 ezer. A kutatás előszava szerint közülük mintegy 10 ezer ember kötődhet valamilyen formában a zsidósághoz, nagyjából 5 százalékuk vehet alkalmanként részt  a vallási életben, és más vallásokhoz hasonlóan a zsidóknál is jelentősen visszaszorult azoknak az aránya, akik aktívan követik a vallási előírásokat, a becslések szerint a közösség mintegy egy százalékára igaz ez. 

Ezzel szemben a megkérdezett 1879 ember között magasabb volt a vallási előírásokat betartók aránya, 10 százalék. De a válaszadók fele nem vallásos, viszont érdekes volt látni, hogy a legutóbbi, 1999-es kutatáshoz képest jelentősen, 30 százalékra nőtt azoknak az aránya, akik megtartják a nagyobb ünnepeket. 

A megkérdezettek 48 százaléka volt homogén származású, azaz olyan, akinek mind a négy nagyszülője zsidó volt, de korcsoportokra lebontva ez az arány folyamatosan csökkent. Ez arra utal, hogy az évtizedek előrehaladtával egyre inkább nőtt a vegyesházasságok aránya: a megkérdezett 18-24 évesek között már 73 százalék volt azoknak aránya, akiknek csak egy vagy két nagyszülője zsidó. 

A kutatás egyik legizgalmasabb területe az identitásról szól: azaz hogy a megkérdezettek mit válaszolnak arra a kérdésre, hogy kik ők, milyen csoportokkal azonosítják magukat. 

Mint a válaszokból kiderült, 

a megkérdezettek közel fele, kettős, azaz magyar és zsidó identitású csoportba sorolta be magát, 

és mint a kutatók írják, a minta közel háromnegyede teljesen integráltnak, illetve asszimiláltnak tekinthető. Ami viszont meglepetést keltett a kutatók számára is, hogy 1999-hez képest lényegesen többen, a válaszadók 30 százaléka választotta az 'európai polgár' identitásopciót. 

18 évvel ezelőtt ez még csak 10 százalék volt, és mint Kovács András fogalmazott a bemutatón, ez magyarázható akár úgy is, hogy megnőtt az identifikálás során kerülőutat keresők aránya: miközben akadtak, akiknek gyengült a zsidó identitásuk, ez nem jelentette a másik, azonnal adódó identitás, a magyarság erősödését, hanem kerestek egy harmadik utat. 

Vizsgálták a válaszadók érzelmi kötödését is a zsidósághoz, és azt találták, hogy a megkérdezettek közel ötöde erős, intenzív zsidó identitással rendelkezik, közel egyharmaduk számára a zsidóság nem sokat jelent, míg a válaszadók több mint fele a két szélsőérték között helyezkedik el: tisztában vannak zsidóságukkal, de nemcsak ez a hangsúlyos identitásformáló erő az életükben. 

Amikor tízfokú skálán kellett a magyar, illetve a zsidó identitás erősségét megnevezni, a teljes mintában szinte azonos eredmény jött ki: 6,9-es erősségű volt a zsidó, és 6,6 a magyar. A 18-24 éves korcsoportban egy százalékponttal a magyar identitás volt erősebb, míg a zsidó identitás leginkább a 45-64 év közöttiek esetében volt erősebb (7,0, illetve 6,4). A kutatók szerint erre magyarázat lehet, hogy ez a korosztály élte meg leginkább a rendszerváltás után lezajlott magyar zsidó reneszánszt, és ennek máig komoly hatása van az identitásukra. 

Érdekes eredménye volt a kutatásnak, hogy miközben 1999-hez képest jelentősen visszaesett azoknak a száma (75 százalékról 48 százalékra), akik személyesen találkoztak antiszemita megnyilvánulással, erősen megnőtt az antiszemitizmus percepciója a társadalomban. Azaz antiszemitizmusról személyes tapasztalata kevesebbeknek volt a 18 évvel ezelőtti helyzethez képest, mégis úgy gondolták, hogy a zsidóellenesség jobban jelen van a társadalomban. Kovács szerint ez egy további kutatásokat igénylő eredmény, és mint mondta, elképzelhető, hogy a közösségi médiának, illetve a propaganda különféle formáinak is van ehhez köze. 

A kutatásban voltak kérdések a résztvevők politikai, világnézeti vélekedéseiről is, és a felmérést készítők utána az eredményeket össze is vetették az országos közvélemény-kutatások diplomásokról szóló eredményeivel. Mint kiderült, a válaszadók elsöprő többsége utasította el a tekintélyelvűség, a politikai konzervativizmus és az idegenellenesség minden formáját. 

Az összes felmerülő kérdésben, legyen szó menekültekről, halálbüntetésről, drogpolitikáról vagy prostitúcióról, a zsidó válaszadók jóval liberálisabb álláspontot képviseltek, mint a teljes magyar népesség diplomás válaszadói. Ebből már sejteni lehetett, hogy a válaszadók között elvétve akadt olyan, aki jobboldali pártokra szavazna. A liberális-baloldali értékrend viszont együtt járt a pártokból történő kiábrándulással is, nem véletlen, hogy a Kutyapárt például 18 százalékkal lett a legnépszerűbb párt. Kérdezték arról is a résztvevőket, hogy a zsidó szervezeteknek aktívabban kéne-e megnyilvánulnia nem csak a zsidóságról szóló társadalmi kérdésekben, és a válaszadók kétharmada szerint igen, ez lenne a helyes magatartás a részükről. 

Ha valakit ennél is részletesebben érdekelne a kutatás, a Szombat gondozásában megjelent kötetet egy rakás helyen beszerezheti.  

Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.