A 21. század elejére alig maradt olyan területe a világnak, amit ne hajtottunk volna uralmunk alá. De ettől nem lettünk boldogabbak, sőt, sokak számára sok minden egyre fenyegetőbbnek és idegenebbnek tűnik. Erről a feszültségről ír könyveiben a német szociológus, Hartmut Rosa.
Évtizedek óta záródik be a magyar társadalom, egyre csökken azoknak az aránya, akik születési helyzetükhöz képest előrébb tudnak jutni, és ez a folyamat 2010 után egy újabb lendületet kapott. Interjú Huszár Ákos szociológussal.
Hajlamosak vagyunk minden 65 év feletti embert egy halmazba besorolni, pedig hatalmas különbségek lehetnek az élethelyzetük között. A szépkorúzás meg ugyanannyira problematikus, mint a nyuggerezés. Interjú Kucsera Csaba szociológussal.
A járvány globális közösségi kényszert hozott magával, és ennek hatásait vélhetően sokáig érezni fogjuk. Abban pedig, hogy egyikünk sem így tervezte ezt a tavaszt, benne rejlik a szolidaritás lehetősége is. Interjú Sik Domonkos szociológussal.
Biztosan belefutottatok már a következő helyzetbe: valaki nők elleni férfierőszakról beszél, mire jön egy felháborodott férfi, és azzal vág vissza, hogy „de nem minden férfi erőszakos”. Állítását azzal támasztja alá, hogy ő sem bántott soha egyetlen nőt sem... Kinek van igaza?
„Miközben nyilvánvaló, hogy a kártérítés nem szünteti meg az okozott hátrányokat, a bíróság döntését megkérdőjelezni és a politikai kommunikáció részeként használni súlyos vétség a társadalmi béke ellen” – írják.
A Széchenyi-díjas kutató 89 éves volt.
Biztosan belefutottatok már a következő helyzetbe: egy feminista patriarchátusról, nemierőszak-kultúráról vagy nők elleni férfierőszakról beszél, mire jön egy felháborodott férfi, és elkezdi verni az asztalt azzal, hogy "de nem minden férfi erőszakos". Állítását azzal támasztja alá, hogy ő sem bántott soha egyetlen nőt sem. Csak azt nem veszi észre, hogy őt mint személyt senki sem vádolta, mert nem egyénekről van szó, hanem rendszerszintű társadalmi jelenségekről, mint amilyen a szexizmus, a rasszizmus vagy az áldozathibáztatás. Allan G. Johnson amerikai szociológus alábbi szövege segít, hogy megértsük a különbséget.
Miközben Magyarországon sokan rosszul érzik magukat a bőrükben, a közös megoldáskeresésre alig találni példát. Ebből az ellentmondásból nőtt ki a társadalmi szenvedés kutatása. Interjú Sik Domonkos szociológussal.
19 éve nem készült ennyire részletes kutatás. Identitásról, vallásról, antiszemitizmusról és politikai hovatartozásról kérdeztek meg hozzá több mint 1800 embert.
Az otthoni minta befolyásolja a gyerekek hűségről alkotott fogalmát.
Nem bízunk senkiben, gyűlölünk mindenkit, pesszimisták és kishitűek vagyunk és nálunk egészségtelenebb társadalom sem nagyon van a kontinensen - derül ki a legnagyobb összeurópai kérdőíves felmérésből.
Robert Putnam rég várt könyvében részben korrigálta korábbi nézeteit: korunk egyik leghíresebb élő társadalomtudósa remekül elmagyarázza, mi fojtotta meg az amerikai álmot.
Gary Becker 1992-ben kapott közgazdasági Nobel-emlékdíjat. A munkájával behozott egy addig kevésbé vizsgált területet a közgazdaságtanba. Az emberi viselkedéssel ugyanis addig leginkább a szociológia, vagy más társadalomtudományok foglalkoztak. Becker a chicagói egyetemen tanított, 84 évesen halt meg. Legutóbb azzal került be a sajtóba, hogy Richard Posnerrel együtt kiállt a marihuána legalizációja mellett.