A toronymagas esélyesnek hitt brazilokat Belgium kiütötte a vébéről - nyolc képen mutatjuk, miért és hogyan.
A meccs előtt az egyik legnagyobb kérdés az volt, változtat-e felállásán a belgák szövetségi kapitánya, Roberto Martínez. Nos, a választ gyorsan magkaptuk: kimaradt a kezdőből a balszélsőként eddig szárnyvédőt játszó Carrasco (helyette a jóval sokoldalúbb, a japánok ellen győztes gólt szerző Chadli került be a csapatba), valamint a virtigli támadó Mertens is, akit Fellaini pótolt a középpályán. De Bruyne, aki a tornán eddig egész végig középső középpályást, úgynevezett "hatost" játszott, most egy sorral előrébb került.
A braziloknál nem volt varia, Tite a várakozásoknak megfelelően állította fel csapatát. Említsük meg, mert sok múlt a két változtatáson: az eltiltott Casemiro helyét Fernandinho foglalta el a védelem előtt, még a balszélre a kiegyensúlyozott inkább védekezésben erős Filipe Luis helyett visszatért a sérüléséből felépülő, extrém módon támadó felfogású Marcelo.
A belga szövetségi kapitány elsősorban azzal lepte meg a brazilokat, hogy teljesen átvariálta csapata kezdő felállását - labda nélkül. Íme:
A belgák az előző meccsenek végig 3-4-2-1-es formációban fociztak, de ezt most - az ellenfélhez alkalmazkodva - kidobta Martínez. Helyette 4-3-3-ra váltott: Meunier visszahúzódott jobboldali védőnek a középpályáról, Vertonghen lett a balbekk, elöl pedig a Hazard-De Bruyne-Lukaku hármas feladata a brazil labdakihozatalok ellehetetlenítése lett.
Martínez az Everton edzőjeként egyszer az Arsenalt verte mintaszerű kontrafocival úgy, hogy az eredendően középcsatár, de villámgyors Lukakut kitolta a szélre, hogy az ellenfél felfutó szélső védője mögött megnyíló területeket támadja. Most is ez történt, kiegészítve azzal, hogy De Bruyne középen mintaszerűen fogta le Fernandinhót, aki lényegében nem tudott szerepet vállalni a brazil labdakihozatalokban. A képen a meccs első félidejének szinte minden fontosabb mozzanata tökéletesen látszik:
Mindenképp meg kell említeni, hogy a brazil csapat a látványos belga taktikai húzások ellenére is uralta az első 10 percet - három hatalmas helyzetük is volt a belgák ötösén(!) belül, amiből az egyik a kapufán csattant -, ám ezzel együtt Martínez igenis tett azért, hogy szerencséje legyen. Amikor aztán egy pontrúgás után összeszerencsétlenkedett brazil öngóllal Belgium megszerezte a vezetést (13. perc) eljött a Kánaán:
a belga csapat pontosan azt csinálhatta, amit készségszinten tud: lekontrázhatta a némiképp érthetetlen módon túl korán kitámadó brazil csapatot.
A brazilokról eddig azt mondtuk - joggal, mert Mexikó ellen lényegében ezzel jutottak tovább -, hogy a nagy válogatottak közül lényegében egyedül védekezik hatékonyan kontrák ellen is. Na, ebből 1-0 után semmit nem láttunk Belgium ellen: a brazilok lényegében izomból belefutottak az ellenfél kivont kardjába.
Marcelo volt ennek a hibának a kulcsa: lényegében előretolt balszélsőt játszott, miközben azon az oldalon ott volt mellette Coutinho és Neymar is. Itt egy belga labdaszerzés után vagyunk két másodperccel, de a védő(??!!) már csak a rendszámokat olvassa, sőt, itt még Fagner is lépéshátrányban van Hazarddal szemben, miközben a labda annak a Kevin De Bruynének a lábán pihen, aki a világ legjobbja az ilyen egyritmusú kontrák levezénylésében.
A brazilok lényegében ajándékot adtak a belgáknak, akiknek semmi olyat nem kellett csinálniuk, amihez nem értenek.
Marcelo folyamatos fent ragadása csak az egyik hibája volt a brazil védekezésnek. Itt a másik, az, hogy túl kevés emberrel voltak kénytelenek túl széles arcvonalat lefedni a saját térfelükön:
Mivel Marcelo általában elöl kolbászolt, a brazil védőknek újra el kellett osztaniuk a támadókat védekezésben. Ezen a képen az látszik tökéletesen, hogyan manipulálta mindezt a belga csapat: Hazard végig a vonal mellett helyezkedett, ezzel kihúzva a védelem szélére Fagnert, a labdát cipelő De Bruynére pedig muszáj volt kilépnie a Miranda-Silva kettős egyik tagjának. Így viszont a két védő közötti távolság eszméletlenül megnőtt, amibe tétre-helyre-befutóra lehetett tömködni a labdákat. Fernandinho is ludas, mert Casemiróval ellentétben esélye sem volt betömködni ezeket a lyukakat a brazil védőfalban.
Újabb tankönyvi példa, kombinálva a két fenti pontot:
Itt Marcelo is lemarad, illetve a Hazard- Lukaku kettős is mintaszerűen játssza a szerepét. Mindketten azonnal a szélek felé mozognak, így kinyitva a területeket a védők között, miközben De Bruyne lényegében akadálytalanul vezeti rá a labdát a Selecao utolsó sorára.
Tite kapitány az első félidő második felének teljes összeomlása után a második játékrészre komolyat változtatott. Firmino és Douglas Costa becserélésével 3-5-2-es formációra állt át, nagyjából így:
Ezzel Brazília két dolgot nyert az első félidőhöz képest:
Az persze ezen a képen is látszik, hogy de Bruyne tökéletesen mondja fel a leckét Fernandinhón, és továbbra is leveszi a pályáról - más kérdés, hogy mivel a brazilok immár önszántukból is a szélek felé terelték a játékot, ennek nem volt már akkora jelentősége, mint az első félidőben.
Feltűnő volt az is, hogy Tite minden cseréje tökéletesen ült, a brazil kapitány lényegében hibátlanul meccselt. Simán megfordította a meccset, kijavította az első félidő hibapontjait, és megtalálta a - nem túl magas színvonalú - belga védekezés gyenge pontjait.
Costa behozatalával a brazilok jobboldali játéka lényegesen feljavult, így Vertonghen kénytelen volt rendre kihúzódni a vonal mellé. A szintén csereként beküldött Firmino ezt látva rendszeresen visszafelé mozgott, hogy magával húzza Kompany-t, aki meg is ette a trükköt, így viszont terület nyílt közte és Vertonghen között - ebbe mozgott be rendszeresen a harmadik brazil cserejátékos, Renato Augusto. Ez a kép a brazil szépítő gól előtti pillanatokat mutatja.
Ugyanez pepitában:
Ebből lett Augusto második nagy helyzete, amit viszont már nem tudott kihasználni. Megint ugyanabba a folyosóba és ugyanúgy lépett bele - a belga kispad lényegében semmit nem tudott lépni Tite húzásaira, csupán kiimádkozták a brazil helyzeteket. Ja, és a kapusuk, Courtois fogott, mint a festék: kilenc védéssel zárta a meccset, közte elképesztő bravúrokkal.
A belgáktól rajta kívül még Hazard dicsérhető nagyon: tíz sikeres csellel zárt, hibátlan mutatóval, ő volt az egyetlen olyan játékos a győztes csapatból, aki a fordulás után is remekül játszott. A braziloknál Neymar lényegében végig emberhátrányt jelentett, egyetlen megoldása sem ült, semmit nem tudott megmutatni az erényeiből - ellenben kétszer is feldobta magát helyzetben, hátha be tudja csapni a bírót.
Sorszerű, hogy a brazilok ezzel együtt teljesen jogosan reklamálhatnak egy elmaradt büntetőt a szerb Milorad Mazsics játékvezetőn:
További érdekesség: Brazília a második félidőben tizenhétszer(!) lőtt kapura - a belgák egyetlen egyszer. Tite csapata csak a belgák ötösén belülről hatszor próbálkozhatott a meccsen, a büntetőterületen belülről pedig 14 lövésuk jött. Ezzel együtt sikerült kiesni, ami valószínűleg páratlan negatív bravúr a vb-történelemben.
Brazília 2002-ben győzött le utoljára európai ellenfelet a világbajnokságok egyenes kieséses szakaszában: akkor Németországot verték a jokohamai finálában, ahová egyébként Belgium, Anglia és Törökország testén keresztül jutottak el. Azóta a mérlegük Európa ellen:
2006 után ismét nincs egy dél-amerikai csapat sem az elődöntőben egy Európában rendezett világbajnokságon. Az pedig még soha nem fordult elő a történelemben, hogy a Németország-Argentína-Brazília hármasból egyik se legyen ott egy vébén a legjobb négy csapat között. Most igen.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.