Ronaldo a Juventusban: Őrült lutri vagy az évszázad üzlete?

Kedden az olasz Juventus 105 millió euróért leigazolta a világ egyik legjobb játékosának tartott 33 éves Cristiano Ronaldót a Real Madridtól. Az ötszörös aranylabdás portugál - aki kilenc év alatt két bajnoki címet és négy BL-trófeát nyert Madridban - négy évre szóló, évi 31 millió eurós szerződést írt alá a torinói klubbal. 

A klubtulajdonos családot képviselő Andrea Agnelli elnök kedden magángépén látogatta meg a görög Kalamata szigeten vakációját töltő Ronaldót és ügynökét, Jorge Mendest, hogy közösen koccintsanak az olasz sportlapok szerint az „évszázad sportüzletét” jelentő átigazolásra. A képen Ronaldo jobbján Agnelli, balján Mendes mosolyog:

Szerdán a sportigazgató Beppe Marrotta elismerte, a gondolat először Mendes és közte vetődött fel, mielőtt júniusban megállapodtak az ügynökkel a Valencia portugál szárnyvédője, Joao Cancelo átigazolásáról. Maga Ronaldo a május 27-i BL-döntő után célzott először arra, hogy távozhat.

A Juventus adóköltségekkel összesen 340 millió eurót (több mint 100 milliárd forintot) fektet bele a Ronaldo-üzletbe, de nagy kérdés, mindez megtérül-e egy karrierje végéhez közeledő játékos esetében, még akkor is ha a világ egyik legjobbjáról van szó. 

A szerdai olasz sportsajtó szerint Ronaldo igazolása kiránthatja tetszhalott állapotából az olasz focit. Massimilano Allegri vezetőedző is azt nyilatkozta, Ronaldo választása kijelöli a klub helyét Európában és az egész olasz focit magával húzhatja.

Az olasz sportsajtó eufórikus állapotbanFotó: MIGUEL MEDINA/AFP

Az olasz liga nemzetközi megítélése az elmúlt években jelentősen romlott a fő konkurens angol és spanyol elsőosztályhoz képest, és ezt nem csak az elmaradó európai kupák (utoljára az Inter nyert Bajnokok Ligáját 2010-ben), de a televíziós piac bezuhanó jogdíjai is jelzik. 

A spanyol La Liga és a Premier League éves közvetítési jogai Európában és Ázsiában két-háromszor is értékesebbek lehetnek a Serie A-nál, a nagy Ronaldo-Messi párbaj végével, és a zebracsíkos Ronaldóval viszont az olaszok egy új korszakban reménykednek.

Az átigazolásnak biztos lesz húzóereje, de kérdés, hogy meddig: a portugállal ugyanis a Serie A, amit sorozatban hétszer nyertek meg a zebrák, még egyoldalúbb lehet mint eddig.

Jó ez Ronaldónak? És a Realnak?

Ronaldónak megromlott a viszonya a Real Madrid elnökével, Florentino Pérezzel, amiért a klub nem állt ki mellette abban az adócsalási perben, amit 2017-ben indított a spanyol állam 15 millió eurós elmaradt adóbefizetés miatt, és állítólag bosszantotta is, hogy az elnök nem garantált számára akkor fizetést, mint amire Messi szerződött tavaly novemberben. 

Amikor még minden rózsaszín volt: 2016-ban Pérez és Ronaldo közösen jelentették be a játékos szerződéshosszabbításátFotó: GERARD JULIEN/AFP

Ronaldónak 1 milliárd eurós kivásárlási záradéka volt a 2021-ig érvényes szerződésében, de ezt 2016-ban Pérez inkább csak hízelgésképp írta alá a játékosnak. 

A Real most  ennek töredékéért adta el a játékost, akinek utolsó lehetősége volt a mostani, hogy hosszútávú szerződést kössön egy európai topcsapattal - 34-35 évesen erre már aligha lenne lehetősége. Az igazolás természetesen Ronaldónak a pénzről szól, de nem kizárólag: a Chinese Super League-ből állítólag kétéves 100 millió eurós ajánlattal keresték meg a portugált, de ő ragaszkodik az európai topligákhoz. 

Ahogy az ESPN szakírója is megjegyzi: Ronaldo maga is nagyot kockáztat az átigazolással, hiszen kitölthetné szerződését Madridban, ahol ismeri a körülményeket, ahol már bizonyított, ehelyett kilenc év után fejest ugrik az olasz bajnokságba - ráadásul ugyanazért a pénzért. A Forbes szerint az olasz adótörvények alapján bónuszokkal bruttó 55 millió eurót kap majd klubtól, ami még egy leheletnyivel kevesebb is a madridi bérénél, sőt Messi (70 millió) és Neymar (62 millió) bruttó fizetésénél is.

Ronaldo számára, aki szívesen beszél arról, hogy ő minden idők legnagyobb játékosa, a gyűjteményből hiányzó olasz bajnoki cím mellett motivációt jelenthet, hogy Bajnokok Ligájához segítse azt a Juventust, amely 1996 óta öt döntőt bukott el - pont annyit, amennyit ő megnyert. 

Azt a Juventust, amit az elmúlt két évben épp a Real Madrid intézett el. 2017-ben a döntőben, idén pedig többek közt egy felejthetetlen Ronaldo-ollózással: 

Az ehhez hasonló megaüzletekben gyakran fontos szerepet játszik a sportolók egója is. Az ESPN szakírója szerint Ronaldo döntésében szempont lehetett, hogy Zinedine Zidane távozásával új korszak kezdődik Madridban, és az új csapatot már nem Ronaldo körül képzelik el a Bernabeuban. 

A portugál sztár állítólag nehezen viselte, hogy az elnökségét rendre sztárigazolásokkal stabilizáló Pérez komolyan fontolgatja a brazil Neymar leigazolását, az utolsó hetekben pedig elnök és játékos között pedig a legnagyobb vita arról ment, Ronaldo vajon hajlandó-e nyilvánosan kijelenteni, hogy saját döntéséből távozik.

A madridi szurkolóknak írt búcsúlevelében végül Ronaldo hajlandó volt erre, így Pérez elnöknek nem kell magyarázkodnia, amiért hagyta elmenni a klub valaha volt legeredményesebb gólvágóját: Ronaldo kilenc év alatt összesen 451 gólt lőtt a királyi klub színeiben, sokkal többet mint Puskás, Di Stéfano vagy akár Raúl. 

A számok szintjén a Real biztosan jól jár az igazolással: 2009-ben alig valamivel kevesebb pénzt - 90 millió eurót - fizettek a Manchester Unitednek Ronaldóért, és kizárt, hogy két év múlva kaptak volna még érte hasonló ajánlatot. Pérez elnöknek csak amiatt fájhat a feje, hogy megfelelően pótolni tudja a portugált: a spanyol sajtó szerint Neymar, Hazard vagy Mbappé jöhet a helyére. 

Jó ez a Juventusnak? 

A FIAT-csoport 30 százaléka mellett számos olasz autógyár tulajdonosaként az Agnelli-család az egyik leggazdagabb dinasztia Olaszországban: a 23 milliárd dolláros tőkével rendelkező Exor befektetései között szerepel többek közt a Chrysler és a Ferrari is. 

Miután a 2006-os calciopoli-bundabotrány miatt másodosztályba minősítették, az Agnellik évről évre kezdtek neki a Juventus újjáépítésének, és tíz év alatt az európai élvonal egyik legjobban menedzselt klubja lett. 

2011-ben új stadionba költöztek, újratervezték a klub brandjét, és tudatosan kezdtek el mozogni a spanyol és brit klubok által már évek óta megcélzott ázsiai piacok felé is. 

Giuseppe Marotta sportigazgató és Pavel Nedved alelnök épp egy Juventus-mezt ajándékoznak Ferenc pápának 2017 májusábanFotó: STRINGER/AFP

A legfontosabb lépés ezen az úton 2010-ben Giuseppe Marotta sportigazgató leigazolása volt, akinek érkezése óta a Juventus kisebb vagyont keresett azzal, hogy megegyeztek lejáró szerződésű sztárjátékosokkal, akiket aztán ingyen hoztak a klubhoz. 2011-ben így csábították magukhoz a Milantól Andrea Pirlót, később a Real Madridtól Sami Khedirát, a PSG-től Kingsley Comant, a Manchester United-től pedig Paul Pogbát. 

Comant 20 millió euróért adták el a Bayernnek, Pogbát volt klubja közel 100 millió euróért vásárolta vissza, a most következő szezonra pedig a német Emre Cant szipkázták el Liverpoolból ingyen. A játékos piaci értéke minimum 30 millió euró. 

Ezzel együtt a Juventus nem fukarkodott ha fontos játékosról volt szó: Gonzalo Higuainért két éve 90 milliót sem sajnáltak, csak hogy elhozzák a fő rivális Napolitól. 

105 millióval Ronaldo lett minden idők legdrágább olasz igazolása, és az összeg elsőre drága húzásnak tűnik egy 33 éves játékosért, mégis lehet mögötte ráció.

Ronaldo megbízható, de azért lassuló gólgép: a '14-'15-ös szezonban még 54 gólt lőtt, aztán 48-at, 46-ot, idén már „csak” 44-et, de itt hozzá kell tenni, hogy ez még mindig földöntúli, meccsenkénti 1 gólos átlagot jelent. A 2009-es érkezése után egy év kellett, hogy elérje a csúcsformát Madridban: második szezonjában már 54 gólt vállalt.

A Juventus részvényárfolyama mindenesetre múlt hét csütörtökön 11 százalékkal, pénteken további 5 százalékkal emelkedett, a keddi bejelentés után pedig további 6 százalékot ugrott, a Financial Times szerint azért, mert „Ronaldo segíteni fog új rajongókat gyűjteni az olasz klubnak világszerte”. 

A Guardian elemzése megemlíti, hogy a Secolo XIX napilap szerint a klub értéke már az üzlet bejelentése előtt akkorát ugrott - 665 millió euróról 815-re -, ami akár a kivásárlási árat is fedezhetné. 

Boldog tifosik az üzlet bejelentése után egy torinói Juventus Store előttFotó: ISABELLA BONOTTO/AFP

A brit lap ír arról is, hogy Ronaldo igazolásával a klub a legnagyobb európai tobklubok szintjét célozza meg. 

A Deloitte kimutatása alapján a Manchester United, a Barcelona és a Real Madrid évi 650-680 eurós évi forgalma még mindig nagyságrendileg nagyobb a többi európai nagycsapaténál: a Juventus 400 millió eurójával csak tizedik a rangsorban, Ronaldo viszont Facebook-valóságshowjával és az állandó médiaérdeklődéssel olyan ismertséget és extra bevételeket hozhat a klubnak, amivel  akár két-három év alatt a legnagyobbak nyomába eredhet.   

Az üzletnek a Juventus oldaláról is nagy kockázatai vannak. Ronaldo fizetése olyan magas, hogy a FIAT-nak kell kisegíteni a klubot, és ez nem csak azért lehet gond, mert az autógyártban már sztrájkot helyeztek kilátásba, hogy béremelés helyett a cég a portugál sztárgázsijára költi a pénzt. 

Kérdés az is, hogy az Allegri-érában szisztematikusan épített - 2012 óta sorozatban hét bajnoki címet szerzett és kétszer BL-döntőbe jutott - csapat miként fogadja majd, hogy Gianluigi Buffon elveszítése után minden figyelem Ronaldóra irányul, akinek a fizetése több mint négyszerese az eddig legjobban kereső játékosoknak. 

Ami biztos, hogy konszolidációra is szükség lesz: az olasz sajtó már tényként kezeli, hogy az argentin középcsatár Gonzalo Higuain távozik a klubtól és mintegy 60 millió euróért a Chelsea-hez szerződik. 

Ronaldo sajtóértesülések szerint hétfőn érkezik Torinóba, hogy átessen az ilyenkor szokásos orvosi vizsgálatokon.