Elfogadta a brit kormány azokat a módosításokat, amiket a kormányzó Konzervatív Párt keményvonalas Brexit-tábora terjesztett elő a brit EU-tagság megszűnése utáni brit kereskedelmi politika vámszabályozási fejezetéről szóló törvényjavaslathoz.

A Downing Street hétfő esti indoklása szerint a módosítások elfogadása nem változtat az EU-val fenntartandó majdani kereskedelmi kapcsolatokról nemrég kidolgozott, a minap 104 oldalas fehér könyvként részletesen is közzétett javaslatcsomag lényegén.

A javaslatok jóval szorosabb jövőbeli kapcsolattartást indítványoznak az EU-val, mint amilyet az alsóházi tory frakció keményvonalas Brexit-csoportja látni szeretett volna. Boris Johnson, ennek az erőteljesen EU-szkeptikus konzervatív pártcsoportnak a frontembere a múlt héten le is mondott a külügyminiszteri tisztségéről, és távozott a Brexit-ügyi tárca addigi vezetője, David Davis is. Mindketten a Brexit-folyamat irányával kapcsolatos súlyos fenntartásaikkal indokolták döntésüket.

A javaslatcsomag szerint a majdani új kereskedelmi kapcsolatrendszert az EU-val úgy kell megtervezni, hogy biztosítható legyen a „súrlódásmentes” további kétoldalú áruforgalom, és ennek érdekében London közös szabadkereskedelmi térséget indítványoz az EU-nak.

London és az EU közös szabálygyűjteményt tartana fenn minden áruféleség kétoldalú forgalmára, emellett fokozatosan kialakítanának egy olyan vámszabályozási rendszert is, amiben szükségtelen lenne a vámellenőrzés a kétoldalú kereskedelemben, mintha Nagy-Britannia és az EU „kombinált vámtérséget” alkotna.

De a European Research Group (Európai Kutatási Csoport, ERG) nevű, a Konzervatív Párt alsóházi frakcióján belül létrejött erőteljesen EU-szkeptikus kampánycsoport tagjai a Brexit utáni brit kereskedelempolitika vámszabályozási fejezetének törvényjavaslatához több módosítást nyújtottak be.

Ezek közül az egyik legsarkalatosabb törvényben rögzítené, hogy Észak-Írország nem válhat az Egyesült Királyság többi részétől különálló vámszabályozási térséggé.

Ennek a jelentőségét az a máig megválaszolatlan kérdés adja, hogy hogyan lehet elkerülni a fizikai határellenőrzés visszaállítását az Egyesült Királysághoz tartozó Észak-Írország és az EU-ban maradó Ír Köztársaság 499 km-es, teljesen nyitott határán, ami a Brexit után az EU és az Egyesült Királyság egyetlen szárazföldi vámhatára lesz.

Az Európai Bizottság javaslata értelmében az ír sziget egésze „közös szabályozási térséggé” alakulna át, ha nem születik egyéb megoldás, de London ezt eddig is többször és határozottan elvetette. A brit értelmezés szerint ugyanis ez kikezdené az Egyesült Királyság területi és belső kereskedelmi integritását, mivel gyakorlatilag Észak-Írország és a többi országrész közé, az Ír-tengerre helyezné át a vámhatárt.

A keményvonalas tory Brexit-frakciócsoport hétfőn elfogadott indítványai között szerepel annak a törvénybe iktatása is, hogy az EU-val fenntartandó bármilyen jövőbeni vámpartneri kapcsolatrendszer kialakításához a brit parlamentnek külön törvényt kell alkotnia.

Az ERG-pártcsoport vezetői az elmúlt időszakokban alig burkolt fenyegetéseket fogalmaztak meg Theresa May miniszterelnök politikai jövőjével kapcsolatban arra az esetre, ha kormány nem hajtja végre a fehér könyvben foglalt indítványcsomaghoz általuk előterjesztett módosításokat.

Az Egyesült Királyság a terv szerint 2019. március 29-én fogja elhagyni az EU-t, de hogy pontosan milyen lesz a régióval a viszonyuk, az még nem dőlt el. (MTI/BBC)