Donald Trump szerint a kicsi, de „nagyon agresszív” Montenegró miatt is kirobbanhat a harmadik világháború

Donald Trump amerikai elnök interjút adott a hozzá többnyire kedvesen viszonyuló Fox News csatornának. A beszélgetés érintette a NATO-t is, Tump pedig elmondta, amit a megválasztása óta számtalanszor: nem állapot, hogy az Egyesült Államok a NATO-n keresztül biztosítja európai szövetségeseinek védelmét. Az elnöknek azzal van baja, hogy ez rengeteg pénzbe kerül, de az európai szövetségesek „nem fizetnek” a védelemért, sőt az EU-nak (főleg a német kereskedelem- és gazdaságpolitika miatt) komoly kereskedelmi többlete is van az Egyesült Államokkal szemben. Trump azt mondja, hogy az USA így összességében veszít az európai kapcsolatain, ezért a rendszeren változtatni kell.

Rég mondja ezt, és abban igaza is van, hogy a NATO tagállamok számára előírt kötelezettséget, hogy a GDP-jük legalább két százalékát költsék védelmi kiadásokra, az USA mellett csak az Egyesült Királyság, Görögország és Franciaország teljesíti. Trump azonban legalább annyit már elért, hogy több tagállam (köztük Magyarország) ígéretet tett a 2 százalékos cél elérésre, igaz, ez sem jelenti azt, hogy fizetnének a védelemért az Egyesült Államoknak, ahogyan az Trump szajkózza.

A Fox News-os interjúban felmerült a NATO legújabb tagállama, Montenegró is, ami egyébként annak ellenére is majdnem teljesíti a 2 százalékos védelmi költési célt, hogy csak egy éve, 2017 júniusában vált a NATO teljes jogú tagjává. Jelenleg a montenegrói GDP 1,6 (más becslések szerint 1,8) százalékát teszik ki a védelmi kiadások.

Montenegrót a Fox News riportere hozta fel az interjúban, arról kérdezte Trumpot, hogy miért kellene az ő fiának háborúba mennie, ha a távoli, kicsi Montenegrót támadás éri. A NATO-t alapító Észak-Atlanti Szerződés 5. cikkelye valóban előírja, hogy ha egy tagállamot támadás ér, a többi tagállam köteles megvédeni. Ez volt a NATO lényege a hidegháborúban: külső (elsősorban szovjet) agressziótól védte a tagállamokat az elrettentéssel, hogy ha Moszkvában úgy döntenek, megtámadják például a hozzá képest apró és gyenge Norvégiát, akkor nemcsak Norvégiával, hanem Franciaországgal, az Egyesült Királysággal, Olaszországgal, Kanadával és a rettegett ellenfél Egyesült Államokkal is szembe találnák magukat a kommunisták. Tehát a kérdéshez visszatérve: mivel Montenegró már NATO-tag, ha az országot támadás éri, az Egyesült Államok is köteles lenne a védelmére sietni.

Trump pedig ezt válaszolta a kérdésre:

„Én is feltettem magamnak ezt a kérdést. Montenegró egy nagyon apró ország, nagyon erős emberekkel. Nagyon agresszív emberek. Egyszer csak bedühödnek, és máris benne vagyunk a harmadik világháborúban.”

Ezzel a válasszal az csak a kisebbik baj, hogy az elnök talán megsértette vele a 650 ezer lakosú, 12 éves függetlensége alatt egyszer sem háborúzó, de NATO-hadműveletekben még nem tagállamként is segédkező Montenegrót. A nagyobb baj, hogy ez alapján nagyon valószínű, hogy Trumpnak gőze sincs, mi is szerepel a NATO alapszerződésében.

A szerződés ugyanis semmi olyasmit nem ír elő, hogy a NATO-tagállamoknak egymás támadó háborúihoz is asszisztálniuk kellene. A NATO pont ezért nem vett részt Irak megtámadásában sem. Az afganisztáni hadműveletekben igen, mert akkor az USA arra hivatkozott, hogy 2001. szeptember 11-én saját területén érte támadás, így az al-Kaida és a tálibok afganisztáni rendszere tulajdonképpen egy védekező háború. Ugyanezt Irak esetében nem tudták megfelelően bizonyítani, így az a NATO szempontjából amerikai támadásnak minősült, így a tagállamoknak nem volt az alapszerződésből adódó részvételi kötelezettsége, maximum egyenként jelentkezhettek, ha segíteni volt kedvük.

Éppen ezért, ha a montenegróiak „egyszer csak bedühödnek”, és a kevesebb mint 2000 fős hadseregükkel agresszívkodni kezdnek valakivel, ahogyan Trump szerint szoktak, az Egyesült Államoknak akkor sem kellene a kisujját sem mozdítania értük, a NATO nem követel semmi ilyesmit.

Az sem valószínű, hogy Montenegrót bárki is lerohanná a közeljövőben, a Szerbia-Montenegró nevű jugoszláv utódállamból 2006-ban a szerbekkel egyetértésben vált ki különösebb viták nélkül, és a Balkánon minden állammal, még a sokszor elég problémás Albániával is kiegyensúlyozott diplomáciai kapcsolatokat tart fenn.

Montenegrói katonákFotó: Wikipedia by CRNAGORAMNE - Own work, CC BY-SA 4.0

Montenegrónak a függetlensége alatt egyetlen állammal gyűlt meg igazán a baja, és ez Oroszország volt. A montenegrói hatóságok szerint ugyanis az orosz titkosszolgálat állt a két évvel ezelőtti puccskísérlet hátterében, aminek célja az volt, hogy akadályozza Montenegró közeledését a NATO-hoz és az Európai Unióhoz. Montenegró épp ezért igyekezett csatlakozni a NATO-hoz, hiszen az eddig hatásosan tartotta távol az orosz expanziós törekvéseket a tagállamaitól. Persze, ha a NATO alapját képező Egyesült Államok elnöke ilyeneket mond, mint Trump a Foxnak, nem tudni, meddig lesz ez még így.

Amerikában több szakértő és republikánus politikusok is kritizálták Trumpot a Montenegróval kapcsolatos kijelentései miatt. John McCain szenátor felhozta a puccskísérletet is, ami szerinte bizonyítva, hogy Montenegró nemhogy nem agresszív, de elkötelezett is a nyugati szövetségi rendszer mellett. Trump kritikusai felidézték, hogy Montenegró NATO-ba történő felvételét elsöprő többséggel helyeselte az amerikai Szenátus is, a Fehér Ház (amit elvben már akkor is Trump uralt) közleményben gratulált a balkáni államnak a NATO-tagsághoz.

Montenegró még a NATO tagság előtt is az USA egyik leghasznosabb balkáni szövetségese volt, jelenleg is szolgálnak montenegrói katonák Afganisztánban.

Nicholas Burns korábbi amerikai NATO-nagykövet pedig arra mutatott rá, hogy a NATO akkor működik jól, ha az Egyesült Államok mindig elkötelezettnek mutatkozik a szövetségi rendszer fenntartása érdekében. Hiszen ne legyenek senkinek illúziói, a potenciális agresszorokat nem a norvég, az izlandi, a magyar, a szlovén vagy a lengyel haderő rettenti el egy NATO-tagállam megtámadásától, de még csak nem is a brit, a francia vagy olasz, hanem legfőképpen az amerikai.

A NATO létrehozása óta hivatalban lévő 13 amerikai elnök közül messze Trump tűnik a legkevésbé elkötelezettnek a nyugati szövetségi rendszer fenntartása íránt, ez pedig nemcsak a szövetségeseket teszi egyre idegesebbé, de a NATO ellenfeleit is felbátoríthatja.

Természetesen előkerült a tavalyi videó is, amin Trump épp a montenegrói miniszterelnököt, az országát orosz érdekszférából a NATO-ba kormányzó Dusko Markovicot löki félre az első NATO-csúcson, amin Markovic teljes jogú tagként vehetett részt.

November végén 476 újság, rádió, tévécsatorna és internetes oldal ajándékozta oda magát nemzetstratégiai közérdekből az új fideszes médiaalapítványnak, az eddiginél is jobban a kormány felé hajlítva a magyar nyilvánosságot.

A 444 nem közpénzből működik, és szerencsére senki sem tud bennünket a Fidesznek ajándékozni.

A hosszú távú, biztos működéshez viszont a te segítségedre is szükségünk van. Idén 50 millió forintot szeretnénk olvasóinktól összegyűjteni, 36 millió már összejött, ezt nagyon köszönjük!

Hogy elérjük a kitűzött célt, kérjük támogasd rendszeresen a 444-et!

Kapcsolódó
Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.