Veszélyes módon tervezik videóra venni a Kékszalagot, így lemondott a légtérhasználatról a Balatont lestoppoló férfi

belföld
2018 július 19., 12:21

Valaki előre befoglalta magának a Balaton szinte teljes légterét a Kékszalag idejére, majd bejelentkezett a Vitorlás Szövetségnél, és megpróbálta őket pénzre levenni, hogy más is drónozhasson - írtuk egy csütörtöki cikkünkben, több drónos forrásból kapott információk alapján. Az illetőt nem tudtuk elérni, ám most ő jelentkezett a 444-nél, és elmesélte a történet másik oldalát. Ez alapján - bár lényegében minden, amit leírtunk, külön-külön igaz volt - a valós történet kicsengése már, mint ami a korábbi cikkben szerepel.

A neve elhallgatását kérő férfi először is tisztázta, hogy valóban megkérte és megkapta az eseti légtérhasználati engedélyt a Balaton szinte teljes légterére július 26. és 28. közé. Ezzel azonban állítása szerint nem az volt a célja, hogy másokat kiszorítson onnan, hanem jelenleg egyszerűen olyan a magyar légügyi szabályozás, hogy - a repülő járművek közül csak és kizárólag a drónok esetében - csak az repülhet, aki először bejelentkezett és légtérhasználati jogot kapott egy adott helyszínen. Ez automatikusan azzal jár, hogy más ott nem repülhet. 

A férfinek egyébként azért kellett az engedély, mert több barátja is indul a Kékszalagon és - néhány segítőjével - egyszerre több helyszínen is felvételeket szeretett volna készíteni a hajóikról. Emellett összesen annyi előzetes üzleti elképzelése volt, hogy esetleg majd elad néhány felvételt a médiának. (Ez egyébként teljesen megszokott dolog a nagy, levegőből látványosan filmezhető eseményeknél. Tévék és online lapok is rendszeresen vásárolnak videókat profi, a légteret befoglaló drónosoktól.)

A drónreptetés szabályozása teljesen irracionális nálunk. Emberünk példaként felhozta, hogy mivel egy hónappal korábban kell kikérni az engedélyt, ha valaki mondjuk egy fáról szeretne légifelvételt készíteni a fővárosban, akkor jellemzően több hetes időszakot stoppol le, hiszen nem tudhatja előre, hogy mikor lesz olyan szél- és esőmentes, napos időjárás, amikor konkrétan fel is tud szállni. Így viszont értelmetlenül hosszú időszakokra kell feleslegesen befoglalni népszerű környékeket.

De térjünk vissza a Kékszalaghoz!

Hősünk elmesélte, hogy miután megkapta az eseti engedélyt, egymás után kezdtek bejelentkezni nála különféle szereplők, akik szintén a levegőből szerették volna levideózni a vitorláversenyt. Köztük volt maga a vitorlás szövetség, akik egy alvállalkozóval vetettek volna fel drónvideókat, de jöttek kérések a versenyen induló csapatoktól és szabadúszó drónosoktól is. Időközben az is kiderült, hogy a szövetség Bessenyei Péterrel is tárgyalt egy sportrepülős légibemutatóról a start helyszíne közelében, illetve hogy a viadalt szponzoráló Antenna Hungária 0 és 200 méteres magasság között mozgó helikopterekről szeretné venni az egész Kékszalagot. 

Emberünk többször leszögezte, hogy bár a légtér jogszerűen az övé volt erre az időszakra, ő senkit sem akart kitiltani onnan - bár ezt is megtehette volna - és pénzt sem akart szedni a többi drónostól. Ellenkezőleg, azt szerette volna, ha biztonságosan meg tudnak osztozni a lehetőségeken, úgy, hogy sem a nézők, sem a vitorlázók ne kerüljenek veszélyes helyzetbe. 

Pillanatig sem tagadta, hogy eközben pénzről is tárgyalt a szövetséggel: azt szerette volna ugyanis, ha a rengeteg felmerülő igény miatt az egész esemény légi részének megszervezéséért fizessenek neki. 

Végül azonban nem is annyira az anyagi egyezkedés kudarca miatt, hanem a biztonsággal kapcsolatos aggályai miatt hősünk már tegnap, vagyis szerdán, az első cikkünk megjelenése előtt levelet írt a honvédelmi minisztérium illetékeseinek, amiben lemondott a légtérhasználatról. Elmondta ugyanis, hogy a szereplők terveit megismerve nem látta biztosítottnak, hogy egyidőben ötvennél több légijármű biztonságosan tevékenykedhetne a Kékszalag közben. Egyes videózóknak olyan tervei voltak ugyanis, amiket ő nem tart biztonságosnak. 

A nagy vitorlások között alacsonyan cikázó, erős szelet kavaró helikoptereket, a tervek szerint a versenyzők között cirkáló motorcsónakokról felengedett, szintén alacsonyan mozgó drónokat említette konkrét példaként. Ilyen drónok korábban már okoztak vitorlásbalesetet, tönkretéve egy hajó vitorláját, de emberrel ütközve ezek súlyos sérülést is okozhatnak. Márpedig erős szélben, hirtelen irányváltásokat végrehajtó versenyhajók között repülve bármi megtörténhet. 

A férfi a rendőrséggel is próbált egyeztetni, de ők az állítása szerint nem akartak együttműködni a nem regisztrált drónozók kiszűrésében.

Márpedig a légtérhasználati engedély birtokosaként emberünknek teljes jogi felelőssége lett volna bármilyen, nem általa okozott baleset esetében is. 

"Senkinek sem mondtam, hogy nem repülhet. Nem volt célom bármit megakadályozni. De mivel senki sem volt partner, visszaadtam az engedélyt. Az első és legfontosabb a biztonság"

- mondta a 444-nek. Ezzel egyébként némi anyagi veszteség is érte, hiszen a lehetőségért fizetnie kellett.

Azt többször is megemlítette, hogy a törvény kizárná például, hogy helikopter repüljön olyan helyen, ahol drónnak van légtérhasználati engedélye. Ő mint a légtér használója pedig akkor sem engedhetett volna be oda jogszerűen sportrepülőket, ha az adott időben senki más nem szállt volna fel drónnal. Azt pedig nem tudta volna biztosítani, hogy valaki mondjuk ne szálljon fel pont akkor Füreden egy engedély nélküli drónnal. 

A kudarcért a szerinte meggondolatlan szervezőket és a rossz szabályozást okolta. 

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.