Sacha Baron Cohen nem véletlenül tartott hosszú szünetet. A magát fekete gengszter-rappernek képzelő Ali G (2000-2004), a prostitúció és az antiszemitizmus rajongója, a kazah Borat (2004-2006), illetve a meleg és rasszista osztrák divatőrült, Brüno (2008-2009) mind hasonló módszerrel keltettek botrányt. Cohen hosszú időre magára öltött egy-egy megbotránkozást keltő karaktert, bejárta Amerikát, interjúkat készített, improvizált és csapdákat állított, hogy aztán a hétköznapi emberekkel és mindenféle celebritásokkal forgatott jelenetekből tévéműsor és végül mozifilm legyen.

Aztán kiderült, hogy ugyanazt a poént nem lehet akárhányszor elsütni.

link Forrás

Csakhogy alig tíz évvel később az Egyesült Államok közélete olyan hisztérikussá vált, annyira rá van feszülve minden oldal a másik hibáira, hogy a politikai provokáció újra piacképesnek mutatkozik. Rengeteg amerikai hanyatlásként, válságként éli meg az elmúlt éveket, és különböző okokból, de szinte mindenki azt érzi, hogy veszélyben vannak a legfontosabb értékeik. Ezt a közhangulatot idézi meg főcímében a Who is America?, Cohen új sorozata, amely ellepte az amerikai médiát és közösségi oldalakat.

Az intróban az amerikai történelem patetikus pillanatait látjuk: Kennedy elnök azt kérdezi, mit tudsz te tenni a hazádért, Reagan elnök a berlini fal tövében követeli annak lerombolását, bőven termő mezők, méltóságteljes épületek, a Holdra szállás és sportsikerek képei peregnek - hogy aztán 

a testi fogyatékos riporteren gúnyolódó Trump és a Harvey Weinstein mellett mosolygó Hillary Clinton illusztrálja, milyen mélyre süllyedt ez a nemzet.

Persze az amerikai történelmet ugyanúgy hatalmas túlzás diadalmenetként ábrázolni, ahogy az USA ma is sokkal több Trumpnál és Clintonnál. De hát ez nem is doktori értekezés, hanem egy hatásvadász sorozat, amelynek az a vállalása, hogy négy szélsőséges karakteren keresztül mutasson szubjektív képet Amerikáról. 

link Forrás

Cohen tehát sokéves kihagyás és hagyományosabb filmszerepek után visszatért a korai módszerekhez. Míg korábbi karakterei egy személyben egyesítettek olyan tulajdonságokat, amelyek gyakorlatilag mindenkit provokáltak, addig most négy külön személyiséggel próbál minél több nézőt felcukkolni. Az első rész – amely az HBO GO-n magyar felirattal is elérhető – alapján felemás eredménnyel.

Az összeesküvés-elméletek bajnoka

Billy Wayne Ruddick látványosan debil Trump-hívő, aki az elnökhöz hasonlóan mindenhol összeesküvést szimatol, és a valóban létező truthbrary.org-on ezeket le is leplezi. Nem túl eredeti ötlet, de kicsit izgalmasabbá teszi, hogy első interjúalanya az egyik leghíresebb amerikai politikus, Bernie Sanders.

A balos szenátor meglepően jól viseli Ruddick baromságait, például hogy a társadalmi egyenlőtlenségeket úgy lehetne megoldani, ha a felső 1 százalékba soroljuk be a maradék 99 százalékot. Többen felvetették, hogy felelős politikusnak ilyen helyzetekben inkább ott kéne hagynia a riportert a készséges válaszolgatás helyett, de azt nem mondanám, hogy Sanders rosszul jött ki a helyzetből.

A szélsőliberális

Dr. Nira Cain-N’Degeocello liberális egyetemi oktató, „cisz fehér heteroszexuális férfi”, amiért természetesen nagyon szégyelli magát. A minden aktuális baloldali mániáért lekesedő, hiper-PC nagyvárosi értelmiségi egy klasszikus déli-jobbos házaspárhoz megy vacsorára, akik Sandershez hasonlóan megdöbbentő türelemmel viselik az egyre durvább sztorikat, például hogy a professzor a lányát arra kényszeríti, hogy az amerikai zászlóra menstruáljon, ami ettől elkezd a kínai zászlóra hasonlítani. A Trump-szavazó nő még ezen a ponton is arra kéri felhorkanó férjét, hogy ne ítélkezzen.

Cohen régebbi interjúkban beszélt arról a trükkjéről, hogy a karaktere direkt hihetetlen ostobaságokat hord össze eltérő meggyőződésű embereknek, akik mégsem kezdenek átverésre gyanakodni – és ezzel bizonyítják, hogy bármit el tudnak képzelni a másikról. (Bár persze az is lehet, hogy a konzervatív házaspár csak azért nem ugrik a provokációra, mert egyszerűen nem akarják megsérteni a vendéget.)

Művészlélek a börtönből

Ricky Sherman akkor fedezte fel magában a festőt, amikor összekente szarral a cellája falát, és az egyik őr felfigyelt a tehetségére. Onnantól kezdve a fekáliájával, ondójával és vérével hoz létre műalkotásokat. Az első részben egy sznob galériáshoz látogat el, aki mindenben támogatni próbálja, még a saját fanszőrzetéből is kiszakít egy csomót a kedvéért. Ez volt az egyetlen nem direkt politikai szál, és itt nevettem fel először egy-két parádés prosztóságon. Ezzel együtt 

az első három jelenetnek nem sok értelme volt. A negyedik viszont nagyot szólt.

Aki felfegyverezné az óvodásokat

Erran Morad izraeli terrorelhárító azért érkezett Amerikába, hogy támogatást szerezzen merész ötletéhez: a 3-16 év közötti gyerekek felfegyverzéséhez. Először egy országosan ismert fegyverpárti aktivistával beszélget, aki nem csak egyetért az ötletével, de még egy zenés reklámfilmben is részt vesz, amelyben Plüss pisztolyt, Unikornis Uzit és Dínófegyvert kínálnak az óvodásoknak. 

A legjobb pillanat akkor jön el, amikor Morad felkeresi az amerikai törvényhozást, és leül egy republikánus képviselővel. Ez a párbeszéd hangzik el:

Azt akarja, hogy mondjam bele a kamerába, hogy kiállok a háromévesek fegyverviselési jogaiért?

Igen.

A kongresszusi képviselők általában nem hallomásból döntik el, hogy támogatnak-e valamit

- mondja Matt Gaetz mosolyogva és igen logikusan.

És ezek után sorra jönnek a republikánus képviselők, akik első hallásra, gond nélkül belemondják a kamerába, hogy támogatják a gyerekek fegyverviselési jogait.

Ezt a részt a Showtime szerencsére teljes egészében kirakta a YouTube-ra:

link Forrás

Az első részből tehát az derült ki, hogy a többé-kevésbé ügyesen összerakott karakterek akkor működnek jól, ha az interjúalanyok elég hülyék; illetve hogy a hétköznapi emberek provokálásánál sokkal szórakoztatóbb és tanulságosabb a közszereplők bepalizása. A fegyverpárti őrületet például elég sokkolóan illusztrálják Morad és politikus barátai.

Hát szabad ilyet?

Bár voltak olyanok, akik vették a poént, politikusok sora akadt ki nyilvánosan és fenyegette perrel Cohent az átverés miatt - ezzel felbecsülhetetlen értékű ingyen reklámot biztosítva a sorozatnak. Ráadásul nehéz osztozni a felháborodásukban, hiszen közszereplőként nyilatkoztak egy bekapcsolt kamera előtt, amely semmi olyat nem mutatott, amit ők nem akartak megmutatni. Lehet, hogy rosszindulatúan vágtak az alkotók, de eddigi tudásunk szerint nem hamisították meg a felvételeket, nem változtattak a megszólalók mondandójának irányán.

Ezért a saját mondataikon kívül egyedül az lehet kínos ezeknek a politikusoknak, hogy bedőltek egy ilyen kamunak.

Az eddig bemutatott fedősztorik ugyanis annyira azért nem voltak összetettek, hogy egy magas rangú tisztviselő ne tudja lecsekkolni.

A másik visszatérő vád, hogy Cohen csak a jobboldalt üti, pedig inkább arról van szó, hogy ők csapnak nagyobb zajt, ők viselik nehezebben az ilyesmit, hiszen az első epizód négy jelenetéből az egyikben az alapkarakter egyértelműen a liberálisokat figurázza ki, a másikban pedig a baloldali Bernie Sanders volt az átvert interjúalany.

link Forrás

És végül a magyar vonatkozás: egy kaliforniai fegyverkereskedő elmondása szerint 

Sacha Baron Cohen magát magyar bevándorlónak kiadva próbált fegyvert vásárolni

nála, de ő rájött, hogy itt valami nem stimmel, hogy a nagy szakállú, bőrszerkós figura tévéstábbal a nyomában nem magyar bevándorló, hanem maga Borat. Az eset maga tavalyi, hiszen a sorozat már régóta készül titokban, de a biztonsági kamera felvételét csak most, a nagy felhajtás hatására tette közzé a felháborodott fegyverkereskedő.

link Forrás