Elfogadta az Országgyűlés pénteken az október 1-jétől hatályos új gyülekezési törvényt. Trócsányi László igazságügyi miniszter javaslatát - amely az 1989-es törvényt váltja fel - 131 igen szavazattal, 56 nem ellenében hagyták jóvá.

Erről a törvény írtuk korábban azt, hogy a rendőrségnek nagyobb mérlegelési lehetősége lesz, hogy engedélyez-e egy tüntetést, és nagyobb lesz a szervezők pénzügyi felelőssége is.

A magánélet védelméről szóló törvényt szintén pénteken fogadta el az országgyűlés 153 igen szavazattal, 34 nem ellenében. Ez az törvény, amely a politikusok magánéletét hivatott még jobban védeni. Hogy ez a gyakorlatban mit jelentene, arról itt írtunk bővebben.

A törvénnyel módosul a Ptk. közéleti szereplő személyiségi jogának védelmére vonatkozó része, amely ezentúl úgy szól: a közügyek szabad vitatását biztosító alapjogok gyakorlása a közéleti szereplő személyiségi jogainak védelmét szükséges és arányos mértékben, az emberi méltóság sérelme nélkül korlátozhatja; azonban az nem járhat a magán- és családi életének, valamint otthonának sérelmével. A közéleti szereplőt a közügyek szabad vitatásának körén kívül eső közléssel vagy magatartással szemben a nem közéleti szereplővel azonos védelem illeti meg.

És a lényeg: ezentúl nem minősül közügynek a közéleti szereplő magán- vagy családi életével kapcsolatos tevékenység, illetve adat.

A parlamentben igazi szavazási dömping volt pénteken, elfogadták a költségvetést, a bevándorlási különadót,

és tovább kriminalizálták a hajléktalanságot is.

A képviselők változtattak a szabálysértési törvényen, és kimondták, hogy október 15-étől szabálysértést követ el az, aki életvitelszerűen tartózkodik közterületen.

Az új jogszabály a hajléktalanokkal szemben speciális helyszíni intézkedési eljárást vezet be. Ennek keretében a rendőr felszólítja a hajléktalant a közterület elhagyására. Semmilyen további eljárás nem kezdődik el azzal szemben, aki ennek eleget tesz vagy együttműködik. Szabálysértési eljárás azzal szemben indul, akit a rendőr 90 napon belül már háromszor szólított fel a közterület elhagyására, ám ennek az adott időn belül negyedik alkalommal sem tesz eleget. 

Ahhoz, hogy ezt ellenőrizni lehessen, létrejön egy nyilvántartás azokról, akiket helyszíni intézkedések alá vontak. A nyilvántartásban az adatokat a helyszíni intézkedéstől számítva 90 napig, illetve az eljárás megindításáig lehet tárolni, az információk 90 nap után törlődnek. 

Aki ellen szabálysértési eljárás indul, az közérdekű munkával, vagy ha ezt nem vállalja, esetleg visszaeső, akkor elzárással sújtható, pénzbírság nem szabható ki. A szankcióról bíróság dönt. 

Mivel az eljáráshoz az érintettet előállítják, a rendőrség ez idő alatt köteles gondoskodni a hajléktalan tisztálkodásáról és tiszta ruhájáról, de az érintett ingóságáról és vele élő állatáról is. Az ingóságokat hat hónapig őrzik majd, ennek letelte után az arra kijelölt szerv megsemmisíti azokat.

A Belügyminisztérium parlamenti államtitkára a javaslat országgyűlési vitájában korábban arra hívta fel a figyelmet: a cél az, hogy a változtatásokat emberséges módon hajtsák végre, és nem az, hogy ezeket az embereket a büntetés-végrehajtás intézményeiben helyezzék el. A javaslat célját a hajléktalanokat érintő szociális ellátások jobb és tudatosabb megszervezésében jelölte meg, és abban, hogy a jelenleg az utcán élő embereket arra ösztönözzék, vegyék igénybe a rendelkezésre álló szálláshelyeket. (MTI)