Elfogadta a parlament a 7. alkotmánymódosítást és a Stop Sorost
2018 június 20., 15:28
Több lehetőséget kapna a rendőrség, hogy tüntetéseket tiltson le
Miután a múlt héten a parlament az Alaptörvénybe írta, hogy ne lehessen a politikusok háza előtt tüntetni, kedden Trócsányi László igazságügyi miniszter beterjesztette az új gyülekezési törvény tervezetét, ami tovább részletezi a tüntetések szabályait.
- A rendőrségnek nagyobb mérlegelési lehetősége lesz, hogy engedélyez-e egy tüntetést;
- a tüntetések bejelentését a Facebookhoz igazítják;
- korlátozzák a náci és kommunista rendezvényeket;
- megfélemlítő, félkatonai egyenruhákban sem lehet tüntetni;
- végre bekerül a törvénybe a spontán és a sürgős tüntetés fogalma;
- de nagyobb lesz a szervezők pénzügyi felelőssége is.
Az eddiginél is homályosabban fogalmaz
Az új törvény az eddiginél jóval részletesebben szabályozná a tüntetések megtartásának feltételeit, és egyben több lehetőséget adna a hatóságoknak, hogy előre megtiltsák a tüntetéseket. A tiltási okok közé beveszi a közbiztonság és a közrend veszélyeztetését is.
- A közbiztonságot akkor veszélyezteti egy tüntetés, ha a felhívás vagy a gyűlés bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást valósít meg. Ez nem újdonság.
- De az már sokkal inkább a hatóságokon múlik, hogy egy tüntetés a közrendet is veszélyezteti-e.
Ha a rendőrség úgy látja, hogy a rendezvény akadályozza valamelyik diplomáciai vagy mást nemzetközi jogi mentességet élvező személyt/küldöttséget a feladata teljesítésében, letilthatja a tüntetést. Hogy ez vonatkozhat-e mondjuk egy nagykövetség előtti tüntetésre, azt a hatóság fogja eldönteni.
Az eddigi törvény alapján a rendőrség akkor tilthatott be egy tüntetést, ha úgy látta, hogy annak „megtartása a népképviseleti szervek vagy a bíróságok zavartalan működését súlyosan veszélyeztetné, vagy ha a közlekedés más útvonalon nem biztosítható”. Ez így is széles mérlegelési lehetőséget adott a hatóságnak, de az új törvény ezt még jobban kibővíti.
Ehhez képest Trócsányi javaslata már úgy fogalmaz, hogy a tüntetést akkor is be lehet betiltani, ha az alkalmas arra, hogy a bíróságok működését megzavarja, vagy a közlekedés rendjének sérelmével jár.
Vagyis a betiltáshoz az is elég, ha a rendezvény csak zavarja a bíróságok működését, a súlyos veszélyeztetés eltűnik. A közlekedésnél pedig kisebb sérelemre is lehetne hivatkozni.
A törvény indoklása szerint ha egy kis létszámú (5-10 fős) tüntetés megtartása korlátozható, ha több ezer, vagy akár több tízezer ember közlekedését akadályozná, mert aránytalanul nagy sérelmet okozna másoknak.
Eleve nem nagyon lehet olyan tüntetést tartani, ami mindenkinek tetszene, de az új törvény bevezetne még egy nehezen megfogható korlátozás is: a mások jogainak és szabadságának sérelmét. Ennek alapozott meg a múlt héten elfogadott alkotmánymódosítás is, ami kimondja, hogy „a véleménynyilvánítás szabadsága és a gyülekezési jog gyakorlása nem járhat mások magán- és családi életének, valamint otthonának sérelmével”, ami leginkább a politikusok háza előtti tüntetéseket lehetetlenítheti el. Ezt sokan ezért tartják indokolatlannak, mert a rendőrség a mostani szabályok alapján is feloszlathat egy tüntetést, ha az indokolatlanul sokáig tart vagy indokolatlanul hangos.
A javaslat megjelenése után a TASZ is megjegyezte, hogy nincs olyan tüntetés, amely ne járna a közlekedés rendjének sérelmével, minden tüntetés alkalmas mások magánéletének, otthonának, szabad mozgáshoz való jogának korlátozására. A jogvédő szervezet szerint ezek majd mind megtilthatók lesznek.
Egyeztetni kell a rendőrökkel
Ha ezek a szempontok alapján a rendőrség nem is tilt le egy tüntetést, de annak megtartására különböző feltételeket írhat elő, például hogy hány szervező kell a rendezvényhez. Ha a hatóság szükségesnek tartja, akkor egyeztetést írhat elő a szervezőknek, ahol jelezhetik, hogy a tüntetést más helyszínen kell megtartani. Ha ugyanarra helyszínre és időpontra több gyűlést is bejelentette, de azokat valamiért nem lehet egyszerre megtartani, akkor az élvez elsőbbséget, amit korábban jeleztek.
Kommunista- és nácimentes napok
A náci vagy kommunista diktatúra áldozataira emlékeztető helyszíneken és napokon nem lehet olyan tüntetéseket tartani, ami ezeketet a bűnöket tagadják, kétségbe vonják, jelentéktelen színben tüntetik fel. Tehát például a Duna-parti cipős emlékműnél nem lehet holokauszttagadó rendezvényt tartani, a holokauszt emléknapján pedig máshol sem.
A törvény kiköti, hogy a tüntetéseken nem lehet erőszakot közvetítő vagy félemlítő félkatonai vagy ahhoz hasonló ruhát viselni. Ha a szervezők nem idokolják meg előre, akkor védőfelszerelést, egyenruhát, vagy azzal összetéveszthető ruhát sel lehet felvenni, és az arcukat sem takarhatják el.
A Facebookhoz igazítják a tüntetéseket
Az új törvény rendezne egy csomó olyan kérdést, ami az előzőben nem szerepelt. Ilyen például a spontán tüntetés, amit az új törvény szerint nem kell előre bejelenteni, mert eleve valamilyen hirtelen eseményre reagálva gyűlik össze a tömeg. Ezek tervezés és szervező nélkül alakulnak ki, ezért bejelenteni sem lehet őket.
A tüntetések bejelentési határideje egyébként az eddigi három napról 48 órára csökken, vagyis ennyivel kell előre jelezni a rendőrségnek a rendezvényt. De mivel a tüntetéseket ma már először a Facebookon szervezik, és csak aztán jelentik a rendőrségen, ha elegen jelentkeztek, ezért az új törvény a bejelentési időpontot nem a rendezvény megtartásához, hanem a esemény meghirdetéséhez köti.
Vagyis elvárnák, hogy a szervezők már a facebookos esemény létrehozása előtt jelentkezzenek a rendőrségnél.Az indoklás szerint az eddigi gyakorlattal az volt a gond, hogy ha egy tüntetés nem kapott engedélyt, a közösségi média miatt sokan akkor is megjelentek a helyszínen.
De ha valami olyan rendkívüli esemény történik, amire valaki azonnal tüntetést akar szervezni, akkor nem kell 48 órát várnia bejelentéssel, mert a törvény a sürgős gyűlésre is lehetőséget ad. Indokolt esetben ezeket is engedélyezik.
A szervezőknek is fizetniük kell a károkért
Az új törvény szerint a tüntetés résztvevői által okozott károkért a károkozóval együtt a szervezők is felelősek. De ha igazolni tudják, hogy az adott helyzetben úgy jártak el, ahogy elvárható volt, felmentik őket. De 5 és 50 ezer forint közötti bírságot kaphatnak a szervezők akkor is, ha a tüntetés után nem bontja el egyből a rendezvényhez szükséges építményeket, nem távolítja el a plakátokat vagy nem szedi össze a szemetet, esetleg nem állítja helyre a környezetvédelmi károkat.
Ha a parlament rábólint a javaslatra, októbertől már ezek a szabályok alapján lehet tüntetéseket szervezni.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.