Évtizedek óta nem fogadtak örökbe annyi gyereket Magyarországon, mint tavaly

  • Az örökbefogadás lassú és körülményes folyamat, pedig egyre nagyobb az igény rá.
  • Sok az árva gyerek, és sok az olyan szülő, akik magukhoz vennének egy gyermeket.
  • Az igények azonban csak nehezen találkoznak a valósággal, sok szülő például nem akar iskoláskorú gyereket magához venni, pedig belőlük van a legtöbb.
  • Négy éve az állam változtatott az eljárásmeneten, most a KSH megnézte, mi lett az eredménye.

21 ezer.

Ez azoknak a magyar gyerekeknek a száma, akiknek valamilyen okból kifolyólag nincsen családja. Vagy azért, mert árvák, a szüleik lemondtak róluk, vagy mert az állam valamiért úgy döntött, jobb, ha állami gondozásba kerülnek, mintsem hogy a vér szerinti szüleikkel éljenek tovább. Ezek a gyerekek gyermekotthonokban vagy nevelőszülőknél élnek.

A magyar gyermekvédelemnek elvileg arra kell törekednie, hogy a gyerek a saját családjában nevelkedjen, mégis, egy sor olyan helyzet létezik, amikor az állam közbelép. Ilyen például az, ha a szülők bántalmazzák a gyereket, de ilyen az is, hogy egy család egyszerűen földönfutóvá válik, elveszíti a lakhatását. Ilyenkor a gyerekek nem követhetik a szüleiket a hajléktalanszállóra, hanem kiemelik őket, és mennek a gyermekotthonba. De kiemeléshez vezethet már az is, ha a szülők egyszerűen szegények.

Az elmúlt években olyannyira megnőtt az államilag gondozott gyerekek száma, hogy azt még az egyébként csökkenő általános gyerekszám sem tudta ellensúlyozni.

Az állam célja elvileg az, hogy ezeknek a gyerekeknek minél előbb találjanak egy örökbefogadó családot. Az örökbe adható gyermekek száma tavaly 1972 volt. A többiek sorsa a rendszerben vagy még rendezetlen, vagy még mindig igényt tartanak rájuk a vér szerinti szüleik.

Az örökbe adható gyermekek számára van kiből válogatni, csak tavaly 2753 szülő várt arra, hogy örökbe fogadhasson egy gyermeket, és ők csak azok, akik már átmentek a gyermekvédelem szűrőjén, és alkalmasnak találták őket a gyerekvállalásra. A nagy részük házaspár, de vannak köztük egyedülállók is.

Hiába azonban a sok örökbefogadó szülő, az eljárások mindig is lassúak és körülményesek voltak, ezért sokat kell várni egy-egy örökbeadásra. Az örökbe fogadható gyermekek számát pedig alig-alig csökkenti az évente lezajló örökbefogadások száma. Hiszen folyamatosan újabb és újabb gyerekek kerülnek be a rendszerbe.

2014-ben például mindösssze 784 örökbefogadást engedélyeztek.

Mégis, most úgy látszik, hogy sikerült felpörgetni az eljárásokat. A KSH a múlt héten tette a közzé azt a kiadványát, amelyben az elmúlt évek örökbefogadási trendjeit vizsgálja.

Arra jutottak, hogy , hogy 2014 óta folyamatosan nőt az örökbe adott gyerekek száma, tavaly például már 1025 gyermeket fogadtak örökbe. Többet, mint húsz éve bármikor.

Az örökbefogadások felpörgésének több oka lehet:

  • Nyilván köze van ahhoz, hogy egyre több a gyerek az állami gondozásban.
  • Másrészt ahhoz is, hogy egyre több az örökbe fogadni akaró szülő, az ő számuk közel másfélszerese a négy évvel korábbinak. Azaz az örökbefogadás egyre népszerűbb Magyarországon.
  • Aztán 2014-ben változtattak is az örökbefogadási szabályokon, a cél épp az volt, hogy gyorsítsák az örökbefogadási eljárásokat.
  • Végül pedig egyre több külföldi állampolgár fogad örökbe magyar gyereket.

Az örökbefogadásra váró gyerekekről azt kell tudni, hogy a többségük már egyáltalán nem babakorú. Az elmúlt közel másfél évtizedben a 3 évesnél fiatalabb gyermekek aránya ugyan emelkedett valamelyest az örökbe fogadható gyermekek körében, de az arányuk még mindig 10 százalék alatt maradt. Az óvodás és a kisiskolás gyermekek aránya némileg megnőtt, már majdnem elérte a harminc százalékot,

de a legtöbb családra váró gyermek már 10 éves vagy annál is idősebb.

Ez nagyon megnehezíti a kiválasztásukat, az életkornak ugyanis visszatartó hatása van, a szülők minél fiatalabb gyerekeket akarnak örökbe fogadni. Ennél erősebb visszatartó hatása csak annak van, ha a gyereknek tartós betegsége vagy fogyatékossága van.

Pedig 2017-ben a nyilvántartott örökbe adható gyermekek közül minden harmadiknak tartós betegsége vagy fogyatékossága volt.

Ezeknek a gyermekeknek az ellátása nagyobb figyelemmel és kiadással jár, ráadásul a gondozásukhoz a család mellett szükség van megfelelő oktatási intézményhálózatra is. Ez azonban a kisebb városokban, falvakban nem megoldott - írja a KSH. Így az örökbefogadók inkább további éveket várnak arra, hogy egészséges gyermekeket kapjanak.

A fogyatékossággal élők örökbefogadása 2016 kivételével még a tíz esetet sem érte el.

Van esély újszülöttre, de akkor a gyerek egy ideig visszajár

Az örökbefogadásoknak két fajtája van, a nyílt és a titkos. A titkos eljárás esetében a vér szerinti szülő nem tudja, hogy kihez kerül a gyermeke, és az örökbefogadó szülők sem tudják, kinek a gyermekét fogadták örökbe (a gyereknek magának később, ha felnőtt lesz, jogában áll megismernie a származását).

Titkos örökbefogadás lesz például abból, ha az anya lemond a gyerekéről annak születésekor, vagy otthagyja egy inkubátorban, és a gyereket később örökbe adja az állam. Ilyenkor a vér szerinti és a örökbe vevő szülő nem ismerik egymást.

Nyílt örökbefogadások esetében azonban a vér szerinti és az örökbefogadó szülő ismeri egymást, sőt, később a kapcsolatot is tarthatják. Ebben az esetben az örökbefogadó szülőknek nagyobb esélye van arra, hogy újszülöttet fogadjanak örökbe.

Viszont a 2014-től érvényes új szabályozás szerint ebben az esetben a gyerek hathetes koráig "visszajár", azaz ha a vér szerinti szülő úgy dönt, mégis inkább megtartaná, akkor az örökbefogadóknak vissza kell őt adniuk.

Az utóbbi három évben csökkent a nyílt örökbefogadások száma. A titkos örökbefogadások száma közben jócskán megemelkedett, és egyre több olyan eset is van, amikor házastársak vagy rokonok fogadják örökbe egymás gyerekeit.

Az örökbefogadott gyermekek hatvan százaléka azonban így is egy gyermekotthonban vagy nevelőszülőknél él a családba kerülése előtt.

Tele vannak az északi megyék gyermekotthonai

Területi alapon nézve a legtöbb gyereket Budapesten adják örökbe, majd Pest, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megye következik. A KSH szerint összességében minden második gyermek ebből a három megyéből vagy a fővárosból származott.

Azt is tudni, hogy a középső országrészen felülreprezentáltak azok az örökbefogadások, amikor házastársak, rokonok fogadják örökbe egy házastársuk, rokonuk gyerekét.

Eközben az ország északi régióiból örökbefogadott gyermekek 90 százaléka gyermekotthonból vagy nevelőszülőtől kerül családba.

A földrajzi helynek az új örökbefogadási rendszerben kiemelt szerepe van. Az új szabályozás ugyanis úgy próbálta felgyorsítani az örökbefogadási eljárásokat, hogy többszintessé tette az örökbefogadási folyamatot. Ennek a célja, hogy könnyebben egymásra találjanak a rendszerben a szülők és a gyerekek.

Az első szint a megyei szint, ahol a területileg illetékes szakszolgálatok igyekeznek örökbefogadó helyi szülőket találni a saját nyilvántartásukban szereplő gyermekeknek. Ha nem találnak, akkor ezek a gyerekek felkerülnek az EMMI országos nyilvántartásába, és akkor már országos szinten próbálják összepárosítani a gyerekeket a szintén az országos listán szereplő szülőkkel (ez azt is jelentheti, hogy szülő és gyerek akár az ország két ellentétes pontján is élhet, ez az összesismerkedésnél jelenthet problémát, például nem minden szülőjelöt engedheti meg magának anyagilag az utazást).

A többszintes eljárás menete jól látszik az egyes megyei adatokból.

A gyerekre váró házaspárok közül a legtöbben Csongrád, Bács-Kiskun és Fejér megyében élnek, viszont mindhárom megyére jellemző az engedélyezett örökbefogadások alacsony száma.

Ez azt jelenti, hogy ezek a szülők valószínűleg nem találtak megfelelő gyermeket maguknak a megyei listán, így ők mehetnek tovább az országos listára, hátha egy másik megyéből ajánlanak nekik olyan gyermeket, akit szívesen magukhoz vennének. Az örökbe nem fogadott megyei gyerekeknek szintén az országos listán keresnek tovább szülőket.

A harmadik szint a nemzetközi szint. Itt már külföldi állampolgárok is örökbe fogadhatnak magyar gyerekeket, de csak gyermekotthonból vagy nevelőszülőtől.

Az új rendszer bevezetése megnövelte a magyar gyerekek külföldi állampolgároknak történő örökbeadásának a számát. A KSH szerint három év alatt az ilyen eljárások száma majdnem a duplájára emelkedett, a 2014. évi 17 százalékkal szemben 2017-ben a külföldi örökbefogadások már a 23 százalékát tették ki az összes engedélyezett örökbefogadásnak.

A legmagasabb arányban a délnyugati és északkeleti megyékből történt nemzetközi örökbefogadás, logikusan éppen ott, ahol az örökbefogadásra váró gyermekek száma a szakellátásban élők közt is a legmagasabb (hiszen külföldi állampolgár csak a szakellátásból, azaz gyermekotthonból, nevelőszülőtől vehet örökbe gyereket).

Borsod-Abaúj-Zemplén, Bács-Kiskun, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az örökbefogadások legalább harmada nemzetközi örökbefogadás volt.

Jó hír, hogy az adatok szerint az örökbefogadások felbontására csak nagyon ritkán kerül sor, 2017-ben összesen 10 ilyen eset történt. Ebből négy esetben a gyerek a szakellátásból került az örökbefogadóhoz, majd a nagykorúvá válása után megszakították a családjogi viszonyt.

Kapcsolódó
Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.