Kibertámadások és az interneten terjesztett álhírek, illetve félrevezető információk fenyegetik a 2019-es európai parlamenti választás kampányának tisztaságát – figyelmeztetett az Európai Bizottság biztonsági unióért felelős tagja egy szerdai nyilatkozatában.
Julian King a Berliner Morgenpost nevű német lapnak elmondta, hogy a brüsszeli bizottság a 2019 májusában tartandó választásra készülve a tagállamokkal együtt fokozza védelmi erőfeszítéseit. A brit uniós biztos azt mondta:
„Valamennyi tagállamnak komolyan kell vennie a demokratikus folyamatok és intézmények kibertámadások általi fenyegetettségét, és nemzeti tervet kell készítenie a veszély megelőzésére. Meg kell akadályoznunk, hogy állami és nem állami szereplők aláássák demokratikus rendszereinket és azokat fegyverként használják ellenünk.”
Rámutatott, hogy az online média egyre fontosabb a választási kampányokban, a bizottság számításai szerint a kampányokra fordított összegeknek már az egyharmadát költik el a közösségi portálokon. Az álhírek, a dezinformáció és a külső beavatkozás veszélyének jelentőségét pedig a legutóbbi amerikai elnökválasztás és Európai Unió és Ukrajna közötti – Hollandiában népszavazáson elutasított – társulási szerződés ügye is jelzi.
Az EP-választás különösen érzékeny ügy, mivel 27 nemzeti, tagállami szintű választást jelent, vagyis egyszerre 27 ország médiarendszerében fordulhatnak elő a választói magatartás befolyásolására irányuló rejtett, „alattomos és káros” törekvések – mondta az uniós biztos, aki szerint ezért nagyon fontos, hogy a közösségi portálok üzemeltetői következetesebben lépjenek fel a manipulációval és a dezinformációval szemben. Átláthatóságra, hitelességre és világos felelősségi viszonyokra van szükség az online térben, el kell érni, hogy a felhasználó tudja, ki hozta létre, ki finanszírozta és kinek az érdekét szolgálja mindaz, ami a képernyőn megjelenik előtte.
Julian King azt mondta, a bizottság elvárja az üzemeltetőktől, hogy „gondoskodjanak arról, hogy a közösségi médiát ne használhassa senki fegyverként a demokrácia ellen”.
Brüsszel eredeti tervei alapján július végéig kellett volna kidolgozni egy magatartási kódexet, ami rögzíti a portálüzemeltetők feladatait, de az általuk beterjesztett első változatot a bizottság nem találta megfelelőnek. A javaslat jelentős előrelépést jelent, de tovább kell még dolgozni rajta – mondta Julian King. Az új tervek szerint szeptemberig készítik el a magatartási kódexet – írja az MTI.
Ez a téma egyébként Orbán Viktor idei tusnádfürdői beszédében is előkerült, ellenkező előjellel. Orbán arról beszélt, hogy a nyugati kormányok a techcégekkel együtt szörnyű cenzúrát vezettek be, főleg a „szociális médiában”. Ezzel az orosz propaganda térhódításával szembeni védelmi intézkedésekre utalhatott. Orbán szerint el akarják titkolni a migránsveszélyt a cenzúrával. Ezzel a kormányfő a szólásszabadság nevében lényegében védelmébe vette az orosz szolgálatok európai manipulációit.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.