Az olasz kormánypárt azt írta, „gyerekmese”, hogy össze fog omlani a genovai híd
2018 augusztus 15., 06:54
Az olasz politika káosza is ott van a genovai tragédia mögött
Egyelőre csak lehetséges magyarázatok jelentek meg arról, mi okozhatta a Morandi-híd összeomlását kedden Genovánál. Az A10-es autópályán lévő viadukt leszakadásakor legalább 38 ember halt meg, autók zuhantak a mélybe, szemtanúk egészen apokaliptikus látványról beszéltek. A tragédia pontos okának meghatározásához biztosan specialistákra lesz szükség, néhány tényező azért felmerült.
Antonio Brencich genovai mérnök két évvel ezelőtt arról nyilatkozott, hogy a hidat hamarosan teljesen újjá kell építeni, mert a rendszeres felújítások egyszerűen többe kerülnek. Így már 2016-ban azt mondta, egyszerűbb lenne lerombolni, és új hidat építeni.
A Morandi-híd 1967-ben épült, azóta pedig a nyolcvanas, a kilencvenes, és a kétezertizes években is fel kellett újítani - vagyis már húsz évvel az építése után is, pedig, ahogy Brencich mondja, az egy híd életében semmi, normális esetben száz évre épülnek a hidak.
link
Forrás
A híd az Észak-Olaszországot Franciaországgal összekötő autópálya része, évente 25 millió jármű halad át rajta. 1967-ben pedig egyszerűen nem ekkora forgalomra tervezték. Diego Zoppi genovai építész szerint az ötvenes-hatvanas évek Olaszországában épült dolgok sürgős felújításra szorulnak, az összeomlások veszélyét pedig alábecsülik.
„Akkoriban korlátlan volt a bizalom a vasbetonban, azt hitték, örökké tart, de ezt az óriási forgalmat egyáltalán nem bírja olyan jól”, mondta az ANSA hírügynökségnek.
Riccardo Morandi, a híd építője híres volt arról, hogy innovatívan használja a vasbetont. Tervezett egy hasonló, de sokkal nagyobb hidat Venezuelában - részben az is összeomlott, miután nekiment egy olajszállító hajó. A hídösszeomlásoknál a rendszeres karbantartás hiánya az egyik jellemző ok. Antonio Brencich szerint Riccardo Morandi, a híd tervezője elszámolta, hogyan öregszik a vasbeton. „Jó mérnök volt, de gyakorlati számításokban már nem volt olyan erős” - mondta róla.
Stefano Marigliani, a régió autópályáiért felelős ügynökség vezetője szerint ugyanakkor a tragédiát nem lehetett előre látni, nem voltak jelei annak, hogy veszélyes a híd, amit egyébként is rendszeresen ellenőrizték.
És közben ott lehet az egészben az olasz politika káosza is.
A tragédia után Matteo Salvini belügyminiszter azonnal az EU-t okolta a költségvetési megszorítások miatt. Csakhogy ez inkább politikusi húzásnak tűnik. Alberto Nardelli olasz újságíró szedte össze a Twitteren, hogy miért.
Az EU éppen, hogy tízmilliárd eurós infrastruktúra-fejlesztést hagyott jóvá Olaszországban, sőt, kifejezetten kiemelték, hogy a fejlesztésekre szükség van. Genovában is régóta téma volt, hogy szükség van az infrastrukturális fejlesztésekre, a Morandi-híd is téma volt. A fejlesztések egyik leghangosabb ellenzője pedig éppen az Öt csillag volt.
Ráadásul nemcsak mainstream-ellenes mozgalom korukban, hanem még most, kormánypártként is arról beszéltek, hogy fel kell függeszteni ezeket a fejlesztéseket, és felül kell vizsgálni ezeket költséghatékonysági szempontból - a Morandi-hídról szóló figyelmeztetéseket kifejezetten kamunak tartották (ezt utólag gyorsan próbálták is eltüntetni a honlapjukról.) És miközben az infrastruktúra egyre rosszabb állapotban van, idén még 12 százalékkal csökkent is Olaszországban az útfelújításokra költött összeg.
Az olasz politikai osztálynak, pártoktól függetlenül, le kellene állnia azzal, hogy mindig másokat okolnak a saját kudarcaikért: a migránsok, az EU és az euró hibáztatása mind arra jók, hogy elrejtsék a saját hibáikat, írja Nardelli.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.