1904-ben a Német Császárság gyarmati hadereje elkezdte lemészárolni az akkoriban német uralom alatt álló Namíbia őslakosait egy felkelés után. A herero és nama nemzetiségű őslakosokat a német kormányzó rendelettel a sivatagba száműzte, és akik megpróbáltak visszatérni a termőföldjeikre, azokat koncentrációs táborokba zárták.

Nincs hivatalos adat arról, hogy pontosan hányan haltak meg, de néhány becslés szerint akár 100 ezer áldozat is lehetett. A herero nemzetség háromnegyede és a namák fele eltűnt.

Később több áldozat koponyáját is elküldték Németországba, hogy ott az akkori kutatók a fehér európaiak felsőbbrendűségének igazolását keressék rajtuk. Több száz koponya és más csont érkezhetett így Németországba.

Ezek közül most szerdán egy ünnepélyes mise keretében 25 koponyát visszaadtak Namíbia képviselőinek.

A német kormány 2016-ban kijelentette, hogy kész bocsánatot kérni a gyarmatosítás idején elkövetett bűnökért, de hogy ez hogyan történjen, abban nem történt egyezség, Namíbiai szervezetek még évekkel ezelőtt New Yorkban pert indítottak Németország ellen, kárpótlást remélve, de Németország azzal védekezett, hogy már eddig egy rakás fejlesztési segélyt folyósított Namíbiának.

Németországban egyébként a császárság más gyarmatairól, Togóból, Tanzániából, Ruandából és Kamerunból származó koponyákat is tanulmányoztak. (BBC)