Johanna Laakso, egy Helsinkiben született, a bécsi egyetemen kutató finn nyelvész leleplező nyelvészeti infografikában mutatta be, mennyire állja meg a helyét Orbán Viktor miniszterelnök legújabb, nyelvészeti fordulata.

Mint ismeretes Orbán a Kirgizisztánban rendezett Nomád Játékokon találta azt mondani, hogy a magyar nyelv a türk nyelvvel, nyelvekkel áll rokonságban. A kormányfő valószínűleg tisztában van azzal, hogy ez nem igaz, hiszen ő sem vitatta ezt a tudományos tényt korábban, de 2013 óta a populizmus hajóját messzire sodorta a szél. Számos türk eredetű szó van a magyar nyelvben, de ez nem jelent még rokonságot.

Laakso Orbán mondatát elemezte nyelvtörténészi szemmel. A szavakat és ragokat aszerint színezte be, hogy - a tudomány mai állása szerint - mit tudunk az egyes szavak, grammatikai elemek etimológiájára, eredetéről:

Mint látható, a szöveg nagy része zöld, azaz finnugor eredetre utal, amiben nyilván az is benne van, hogy az idézett mondat alapszavakból áll, azaz olyan kifejezésekből, amik egy nyelvben a legkorábban megjelennek - népnév, létige, a legalapvetőbb igék. Így is találni benne iráni és szláv jövevényszót, illetve két türk eredetű kifejezést, amiből egyik maga a türk nép neve.

Laakso egyébként nagyvonalú volt: a rokonságban szónál türk eredetűnek tekintette a -ba, -be ragot. Mint alább egy kommentben írja, ez a türk eredetű 'bél' szó volt valamikor, ám ahogy ragként beépült a magyar nyelvbe (-ba, -be), a finnugor nyelvtannak megfelelően alakult tovább, és lett belőle innesivus (-ban, -ben).