Az úgy volt, hogy a pénzszűkében lévő brit kormány repülőgépeket akart eladni egy román légitársaságnak, de Nicolae Ceaușescu a deal részeként azt is kikövetelte magának, hogy a megfelelő pompával fogadják Londonban. 1978-ban ez meg is történt, és azóta se sok ilyen kellemetlen emléke van a brit diplomáciának.

A külügyminisztériumnak nagy nehezen sikerült rábeszélnie Erzsébet királynőt is, hogy találkozzon a véres kezű diktátorral. Lement a kötelező kör: kocsikázás, vacsora.

De a királynő ennél többet aztán végképp nem akart találkozni Ceaușescuval és becses nejével, ezért amikor kutyasétáltatás közben meglátta őket közeledni a Buckingham-palotához,

inkább elbújt egy bokor mögött.

Többek között erről ír új, Queen of the World című, a királynő diplomáciai kalandjairól szóló könyvében Robert Hardman.

De ezzel még nincs vége az anekdotáknak: Giscard d’Estaing francia elnök állítólag külön figyelmeztette a királynőt, hogy 

Ceaușescuék lopnak,

hogy konkrétan zsebre vágtak dolgokat az Elysée-palotában. Erzsébet komolyan vette a tanácsot, és eltüntetett minden mozdíthatót a termeiből.

A következő problémát az jelentette, hogy a román nagykövet jelezte: kellene adni valamilyen díszdoktori címet vagy egyéb kitüntetést a diktátorné asszonynak, hiszen Elena Ceaușescu a világhírű tudós szerepében tetszelgett. Az oxfordi és cambridge-i egyetem ezt alighanem másképp gondolta, mert visszautasították a lehetőséget, ahogy a többi rendes brit egyetem is. Végül egy homályos hátterű főiskola tiszteletbeli professzori címét sikerült kilobbizni Elenának.

Az akkori külügyminiszter, David Owen később beismerte, hogy az egész látogatás hatalmas hiba volt: „Próbálok úgy tenni, mintha meg sem történt volna” - nyilatkozta.

Ja, és a románok végül nem fizették ki a repülőket. (Balkan Insight)