A bolgár miniszterelnök szerint nem igaz, hogy a kormánya Orbánnal van a hetes cikkely ügyében

Szerdán Bulgária egyik miniszterelnök-helyettese bejelentette, hogy az ország kormánya megvétózza, ha Magyarország elleni büntetésről akarna dönteni az Európai Tanács, az EP által múlt héten megszavazott hetes cikkely élesítése nyomán.

Bejelentésének komoly gyakorlati jelentősége nem volt, hiszen az eljárás még formailag is nagyon messze van attól, hogy Magyarország elleni szankcióról döntsenek. Ha esetleg idáig jutna az eljárás, akkor csak az összes tagállam egyetértésével lehetne ilyen döntést hozni, vagyis a bolgár vétónak akkor lenne már jelentősége.

Csakhogy a salzburgi EU-csúcson tartózkodó Bojko Boriszov bolgár miniszterelnök közölte, hogy az egyik helyettese által bejelentett döntés nem létezik. 

Azt mondta, hogy a magyar ügyet egy nem hivatalos kormányülésen vitatták meg, egy olyanon, ahol nem hozhatnak kötelező érvényű döntéseket. Hivatalos közlemény sem született a határozatról, csak sajtónyilatkozatot tett Kraszimir Karakacsanov miniszterelnök-helyettes, aki a hetes cikkely élesítését a Varsói Szerződés 1968-as csehszlovákiai bevonulásához hasonlította. 

Kraszimir Karakacsanov tényleg Orbán mellett áll. A főnöke, a bolgár miniszterelnök, viszont nem osztja a véleményét.Fotó: DIMITAR DILKOFF/AFP

Boriszov miniszterelnök viszont azt mondta, hogy addig nem dönt a kormánya az ügyben, amíg nem kerül napirendre szankció Magyarország ellen, és ha ez valaha megtörténne, az akkor is inkább évek, mint hónapok kérdése. 

Elmondta, hogy ő is lát problémákat a magyar jogállamiság helyzetében, például ellenzi az egyetemek elleni fellépést (itt a lex CEU-ra utalt), illetve a menekültekkel szembeni embertelen bánásmódot. 

Az ellentmondó bolgár nyilatkozatok mögött az ottani kormányban lévő koalíciós feszültségek vannak. Bojko Boriszov vezeti a nagyobbik kormánypártot, amely egyébként az európai néppárt tagja. 

Koalíciós partnere az Egyesült Hazafiak, ami három kisebb EU-ellenes párt szövetségéből áll. E szövetség tagja a bulgáriai török kisebbség elleni támadásairól elhíresült Ataka; a Nemzeti Front Bulgária Megváltására nevű párt (amelynek elnöke azzal került a nemzetközi hírekbe, hogy a cigányokat vadembereknek nevezte, akiknek „asszonyaik a kóborkutyák szintjén” vannak); illetve a Belső-Macedóniai Forradalmi Szervezet nevű párt, ami a 19. századi török-ellenes felkelés egyenes ági utódjának tartja magát. Utóbbinak a vezetője Karakacsanov, aki a bejelentést tette az Orbán Viktor melletti kiállásról.

Az Ataka nevű bolgár párt zászlói. A török kisebbség elleni fellépést szorgalmazó párt az egyike azoknak, amelyek tényleg kiálltak Orbán Viktor kormánya mellett.Fotó: JODI HILTON/NurPhoto

A magyar kormány melletti kiállásról e pártok döntöttek, és véleményük nem kötik a bolgár miniszterelnök mandátumát az Európai Tanácsban. (dnevnik.bg, euractiv.com)

Kapcsolódó
Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.