Egy nem nyilvános kormányzati jelentés tanúsága szerint Magyarország legrosszabb esetben akár 500 milliárd forintnyi uniós támogatást is elbukhat az elmúlt három évben feltárt, a hazai közbeszerzési és uniós pénzosztási rendszer hiányosságai miatt.

A G7 által szemlézett dokumentum azt írja, hogy az Európai Bizottság (EB) által megbízott ellenőrző szerv, a Regionális és Várospolitikai Főigazgatóság tavaly novemberben súlyos hiányosságokat tárt fel. 

Az EB Miniszterelnökségen működő  Közbeszerzési Felügyeleti Főosztály (KFF) 2015 és 2017 közötti működését hármasra osztályozta négyes skálán, ami egyenlő azzal, hogy 

„nagy hibákkal, éppen csak működik a rendszer”.

A főosztály feladatai közé tartozik az uniós pályázati eljárások irányításának ellenőrzése és korrigálása, valamint a visszaélések feltárása. Az említett periódusban a Miniszterelnökséget Lázár János vezette miniszteri pozícióban. 

 „A Regionális és Várospolitikai Főigazgatóság számos hiányosságot állapított meg a KFF által elvégzett közbeszerzési ellenőrzések tekintetében. Ezért a KFF által elvégzett, közbeszerzési eljárásokra vonatkozó irányítási ellenőrzéseket különösen kockázatosnak tekintette” – írja a G7 által megismert jelentés. 

A jelentés szerint a bizottság nem csak a rendszert, de egyedi közbeszerzési eljárásokat is ellenőrzött, és 

29 közül 25-nél talált súlyos szabálytalanságokat, 6 esetben rendszerszintű szabálytalanságokat, amiket a KFF nem tárt fel. 

A G7 szerint több fronton is forráskieséssel számíthat emiatt Magyarország. Egyrészt az egyedi projektek hibái miatt a bizottság által  103,4 milliárd forintnyi pénzügyi korrekciót állapított meg, azaz ennyi később utalandó forrás visszatartásáról születhet döntés.

Másrészt, mivel rendszerszintűnek minősítették a problémákat, további súlyos megvonásokra is sor kerülhet. A lap szerint a legéletszerűbb, hogy 10 százalékos korrekciót alkalmaz a bizottság az összes, KFF ellenőrzésen átesett szerződésre, melyek összértéke 4500 milliárd forint, így további 100 milliárdok kerülhetnek veszélybe, azzal együtt, hogy a dokumentum nem részletezi, a teljes összeg mekkora részére vetíti ki a bizottság a 10 százalékot. 

A G7 szerint a legnagyobb probléma az, hogy a huzakodás áthúzódik majd 2019-re, lassítva, esetenként felfüggesztve az országba áramló uniós pénzek áramlását, a bizottságnak pedig akár az összes operatív program elszámolását gátolhatja. Pedig az uniós pénzek a korábbi viták már így is megcsúsztak, augusztus végére több mint 1300 milliárddal finanszírozott elő uniósnak szánt projekteket a kormány. (G7)