A kanadai parlament elveszi Aung Szan Szú Kji tiszteletbeli kanadai állampolgárságát

A kanadai parlamenti alsóháza egyhangúlag úgy döntött csütörtökön, hogy megfosztja tiszteletbeli kanadai állampolgárságától Aung Szan Szú Kji mianmari vezető a rohingya kisebbség elleni atrocitások miatt.

A szenátusnak is ilyen döntést kell hoznia ahhoz, hogy jogilag érvényes legyen az intézkedést, ugyanis a Nobel-békedíjas Szú Kjinak a parlament mindkét háza ítélte oda 2007-ben a szimbolikus jelentőségű tiszteletbeli kanadai állampolgárságot.

Fotó: KHAM/AFP

Adam Austen külügyi szóvivő közölte, hogy a kormány támogatásáról biztosította a parlamenti döntést, mert Szú Kjí nem emelte fel a hangját a rohingyák elleni népirtás miatt, amelyet az a hadsereg hajtott végre, amellyel ő osztozik a hatalomban. 

A döntés előzménye, hogy a kanadai parlament képviselőháza a múlt héten népirtásnak minősítette az rohingyák elleni hatósági erőszakkampányt.

Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa új testület felállításáról döntött csütörtökön, amelynek a feladata egyebek mellett a mianmari rohingya kisebbség ellen elkövetett legsúlyosabb bűncselekmények ügyében olyan bizonyítékok gyűjtése, amelyeket felhasználhatnak a bíróságokon. A tanács döntését az ENSZ-közgyűlésnek is jóvá kell hagynia.

A szavazásra azután került sor, hogy az ENSZ mianmari tényfeltáró missziója augusztus végén jelentést tett közzé, amelyben a nyomozók kérik, hogy az egykori Burma vezető tábornokait, közöttük Min Aung Hlaingot, a hadsereg főparancsnokát állítsák nemzetközi bíróság elé az Arakán államban elkövetett népirtás, illetve az Arakán, Kacsin és Sin államokban elkövetett emberiesség elleni és háborús bűnök miatt. Az ENSZ-misszió jelentésében kérte a Biztonsági Tanácsot, hogy tegyen feljelentést a Nemzetközi Büntetőbíróságnál vagy hozzon létre ad hoc nemzetközi bíróságot, sújtsa célzott szankciókkal e bűntettek elkövetőit és vezessen be embargót a fegyvereladásokra. 

2017-ben több mint 700 ezer muszlim rohingya menekült Bangladesbe, miután a mianmari hadsereg offenzívát amiatt, hogy rohingya lázadók határállomásokra támadtak. Az ENSZ "etnikai tisztogatásnak" minősítette a megtorló akciót, amit a mianmari hatóságok elutasítottak. (MTI)