Nem működött rendesen a szökőárjelző-rendszer, ezért lehetett ennyire pusztító a palu-i cunami

Pénteken 7,5-ös erősségű rengés rázta meg Sulawesi szigetének térségét Indonéziában. A rengésben, illetve az utána kialakult szökőárban több százan meghaltak, sokakat még mindig keresnek a hatóságok. 

Azóta kiderült, hogy a földrengés után a hatóságok ugyan adtak ki cunamiriasztást, de az csak 30 percig volt érvényben, és a jelek szerint jelentősen alá is becsülte az érkező szökőár erejét. Az eddigi információk alapján az indonéz meteorológiai ügynökség, a BMKG rögtön az első rengés után figyelmeztetést adott ki, fél- és háromméteres hullámok esetleges érkezésére felhívva a figyelmet, de ezt félórával később vissza is vonták. 

Fotó: JEWEL SAMAD/AFP

Ehhez képest Palu városának tengerpartját hatméteres hullámok terítették be, épületeket elpusztítva. A part egy szakaszán épp egy fesztivál zajlott, itt is óriási pusztítást végzett a cunami. Az indonéz kormány vizsgálata szerint a Palu városában meghaltakkal a szökőár végzett. 

A BMKG azt állítja, hogy a hullámok még a félórás figyelmeztetés idején csaptak le, és csak utána vonták vissza a figyelmeztetést. 

Ennél is jelentősebb probléma lehetett, hogy ugyan volt figyelmeztetés, elsősorban szöveges üzenetekben, de sokan így sem értesülhettek a veszélyről: a földrengés következtében megsérült a környék energia- és kommunikációs hálózata, és a parton sem szólaltak meg a szirénák. 

És ugyan Indonéziának van cunamiriasztó rendszere, szakértők szerint a rendszer lehetőségei meglehetősen korlátozottak, nincs például elég forrásuk, hogy mind a 170 földrengésjelző szenzort fenntartsák. Emiatt pedig nem is tudták pontos megbecsülni a szökőár méretét sem, mivel a legközelebbi működő mérőállomásuk 200 kilométerre volt a rengés helyszínétől. 

Szakértők szerint egy precízebb jelzőrendszerrel számos életet meg lehetett volna menteni. Szintén számított az is, hogy a 2004-es, közel 250 ezer embert meggyilkoló cunami után a számos ország, köztük az USA, Németország és Malajzia által adományozott jelzőbóják sem működtek mind: volt, ami megrongálódott azóta, de olyan is, amit elloptak. Pótolni ezeket pedig a hiányzó források miatt nem tudták. 

Rontott a helyzeten az is, hogy miközben nem működött egy kellően precíz jelzőrendszer, a mostani földrengés ráadásul olyan típusú földrengés volt, amit jellemzően nem is szokott szökőár kísérni, viszont a helyi öböl földrajzi adottságai járulhattak hozzá az ár felerősödéséhez. (BBC)

Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.