Az igazságügyi miniszter szerint hamarosan az Országgyűlés elé kerülhet a közigazgatási bíróságokról szóló törvényjavaslat. Trócsányi László a Magyar Időknek beszélt arról, hogy szerinte a mostani jogalkotási folyamat több mint egyszerű igazságügyi reform, az átalakítást az 1990-es évek óta tartó alkotmányos fejlődés utolsó fejezetének nevezte.

A közigazgatási bíróságok felállítását legalább 2016 nyara óta tervezgeti a kormány. Itt dőlnének el az állampolgárok és cégek, illetve az állami intézmények közötti jogviták. Ezek az új bíróságok dönthetnek majd egy csomó olyan ügyben, ami kiemelten fontos a politikának.  A közigazgatási bíróságokon lehet majd jogorvoslatot kérni a hatóságok határozatai ellen például az adó- és az építési ügyekben, a közbeszerzések kapcsán vagy a választási, a népszavazási és a gyülekezési jogvitákban.  A Közigazgatási Felsőbíróság elnökéről az Országgyűlés szavaz, várhatóan jövő tavasszal. Az új intézmény vezetőjeként eddig Patyi András neve merült fel, aki már vissza is tért a bírói karba.

Trócsányi azt mondta:  „Nem értem azokat, akik a jogállam sérelméről beszélnek a közigazgatási bíróságok kapcsán. Azt hiszem, a megszólalók éppen a közigazgatási bíráskodás lényegét veszik semmibe, amikor ezt állítják. Véleményüknek ugyanis éppen az ellenkezője az igaz: a kormány a jogállamiság védelme, az állampolgárok jogvédelmének erősítése felé tesz óriási lépést az új bírósági rendszer kialakításával, s a szándéka az, hogy teljessé tegye a jog uralmát a közigazgatás fölött.”

A miniszter emlékeztetett arra, hogy a kormány nemrégiben fogadta el a közigazgatási bíróságok kialakításáról szóló koncepciót, eszerint az új, kétszintű fórumrendszer 2020. január elsején kezdi meg tevékenységét. Az első szinten nyolc közigazgatási törvényszék lesz, ilyen fórum dolgozik majd Budapesten, Pécsen, Győrben, Szegeden, Debrecenben, Veszprémben, Miskolcon és Pest megyében. A második szint a Közigazgatási Felsőbíróság lesz, amely fellebbezési és felülvizsgálati ügyeket tárgyal majd. 

Trócsányi László azt mondta, több alkalmas jelölt neve is szóba jött a különbíróságok vezetőjeként, de még nevekről nem beszéltek. A jelölést egyébként sem az ő feladatának tartja. 

Az alkotmánybírósággal kapcsolatban megemlítette:  „nemrégiben három munkabizottságot alakítottam meg, ezeknek az a feladatuk, hogy különböző szempontok szerint áttekintsék, értékeljék az alaptörvény és a sarkalatos jogszabályok egyes rendelkezéseit. Az államszervezet, az alapjogok és a szuverenitás szempontrendszere is felmerül a vizsgálódásokban.” A bizottságok várhatóan jövő tavasszal végeznek.