Erőn felül költekezik a kormány az EU szerint, de Varga Mihályék visszaszóltak, hogy minden rendben van

  • Van egy viszonylag új, a válság óta létező EU-s eljárás, ami a felelőtlenül költekező, de még nem drámaian eladósodott országok ellen irányul. 
  • Ezt eddig csak Romániával és Magyarországgal szemben indították el.
  • A magyar kormánynak hétfőig kellett összeszednie, hogyan akar többet spórolni. Az EU-s intézmények szerint 1 százalékkal kellett volna csökkenteni az idei strukturális hiányt.
  • A magyar válasz az, hogy nem kell tenni semmit, mert a magyar gazdaság jól van.
  • Közben a költségvetési hiány óriásira dagadt az EU-s támogatások felfüggesztése miatt, de ez egy másik, párhuzamosan futó ügy, mert ez a hiány nem számít bele a fent vitatott hiányba.

Szeptember közepén egy magas rangú brüsszeli delegáció járt Budapesten, amit az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi főigazgatója, Manfred Bergmann vezetett. Azért jöttek, hogy megtudják, hogyan akar a magyar kormány megfelelni az EU spórolásra felszólító határozatának. Az derült ki számukra, hogy sehogy.

A spórolásra felszólító üzenet formai szempontból néhány ajánlás volt az EU Tanácsától, vagyis a tagállamok pénzügyminisztereitől, amelyhez az Európai Bizottság szedte össze a szakmai hátteret. Az eljárás alapja az, hogy a magyar kormány kezd veszélyesen túlköltekezni, és ezért riasztottak az EU ilyen helyzetekre kitalált ellenőrzési rendszerei.

A magyar kormánynak most hétfőig kellett írásban, hivatalosan is reagálnia a riasztásra, és bár a levél nem nyilvános, úgy tudjuk, hogy annak fő állítása továbbra is az, amit szeptemberben már szóban is elmondtak Bergmannéknak: "nem kell tenni semmit, mert minden rendben van".

A tárgyalásokat közelről követő szakemberek szerint a bizottsági delegáció meglepődött, hogy mennyire könnyedén lepattintották őket a magyarok. A nemzeti banknál kifejezetten elutasítóak voltak az eljárással szemben, míg Varga Mihály pénzügyminiszteren úgy látták, hogy érti az aggályokat, de együttműködést ő sem ígért. 

Az EU-s intézmények eredetileg azt akarták elérni, hogy a magyar kormány a GDP 1 százalékának megfelelően csökkentse a költségvetés strukturális hiányát, ami több mint 350 milliárd forintos kiadáscsökkentést jelentett volna erre az évre. Mivel ezt a kormány nem tette meg, így elsősorban a 2019-es költségvetésre vonatkozó ígéreteket vártak volna hétfőn a kormánytól.

A brüsszeli delegáció arra számított, hogy a magyarok alkudozni fognak a tizedszázalékokon, és ha az 1 százalék körüli kiigazításba nem is mennek bele, mondjuk 0,4 százalékot felajánlanak, és aztán megegyeznek valahol félúton. Ehhez képest a magyar válasz az volt, hogy semmit sem csökkentenek, mert nincs rá szükség. "Mindig lehet alkudozni, de a teljes elutasítással nem nagyon tudunk mit kezdeni. Vannak az EU-ban szabályok, mi ahhoz tartjuk magunkat, ezekből tudunk kiindulni" - mondta egy tárgyalásokat jól ismerő bizottsági szakértő.

Ez az eljárás nem a büntetésről, hanem a baj megelőzéséről szólna

A 2008-as válság után az EU-ban szigorították a tagállamok eladósodottságának ellenőrzését, az új szabályok egy jelentős részét éppen a 2011-es magyar EU-elnökség idején fogadták el. 

Az Európai Bizottság folyamatosan ellenőrzi a tagállamok költségvetési helyzetét, és a kormányokat tömörítő Európai Tanács ajánlásokat fogalmazhat meg annak az országnak, amelyik az értékelések szerint veszélyes gazdaságpolitikát visz. Az eurózóna tagállamai számára ezek a vizsgálatok és ajánlások szigorúbbak, mert őket egyszerűbb szankciókkal sújtani, hiszen a közös pénz közös kockázatot is jelent. A zónán kívüliekkel szemben már nehezebb fellépni, esetükben az ajánlások betartása sokkal nehezebben kikényszeríthető, teljes elutasításuk viszont az EU szabályainak nyílt megszegését jelenti.

Az egyik fontos alapszabály az EU-ban, hogy az államháztartási hiány nem lehet magasabb a GDP 3 százalékánál. Aki ezen túllép, azzal szemben túlzottdeficit-eljárás indul. E határ tartós túllépéséért már a zónán kívülieket is megbüntethetik, ahogy ez Magyarországgal szemben 2011-ben majdnem meg is történt. Akkor a magyar kormány megúszta végül a pénzbüntetést, mert gyorsan korrigálták a költségvetést, és utána annyira lenyomták a hiányt, hogy 2013-ban, 9 év után, teljesen megszüntették az eljárást Magyarországgal szemben. Ehhez kellett a bankadó, az energetikai és a telekom cégek különadója, és számos egyéb megszorítás is. Orbán Viktor azóta ahányszor csak német lapnak ad interjút, annyiszor elmondja, hogy az ő kormánya rendbe rakta a költségvetést, és szemben mondjuk a görögökkel, nem a német adófizetők pénzére vár.

A most aktuális vizsgálatok arról szólnak, hogy megelőzzenek egy hasonló helyzet, vagyis egy újabb 3 százalék feletti hiány kialakulását, például egy újabb gazdasági válság esetén. Ennek érdekében az EU-s intézmények most már nem csak azt figyelik, hogy az aktuális költségvetési hiány átlépte-e a 3 százalékos küszöböt, hanem előírnak a tagállamoknak egy középtávú hiánycélt. Ez Magyarország esetében legfeljebb 1,5 százaléka lehet a GDP-nek, a strukturális hiányt tekintve. 

Ez még csak nem is ugyanaz a mutató, mint amit a 3 százalékos szabálynál néznek, a strukturális hiányt ugyanis úgy számolják ki, hogy az adott év költségvetéséből kiszedik az egyszeri nagy tételeket. Vagyis ha például árvízi védekezésre vagy más katasztrófa miatt elmenne egy nehéz évben egy csomó pénz, akkor azt nem számolják a kiadások közé, ahogy azt sem számolják itt bevételnek, ha mondjuk egy állam privatizál valami nagyon értékes dolgot, vagy rengeteg olyan támogatást kap, amire később már nem számíthat. 

Magyarországgal szemben idén májusban azért indítottak eljárást, mert a 1,5 százalékra belőtt strukturális hiány helyett ez a mutató tavaly 3,1 százalék volt, és a Bizottság becslése szerint idén és jövőre is túlmutat majd bőven a másfél százalékon. Már 2016-ban szóltak, hogy baj lesz, de az eljárást csak idén indították el, bízva abban, hogy a magyar kormány korrigálja a helyzetet.

A magyar kormány azzal érvel, hogy nincs ok kötözködésre: tavaly 2 százalék, az idei tervek szerint 2,4 százalék lesz a költségvetés hiánya, tehát bőven a 3 százalékos büntetőhatáron belül marad. Az EU-s intézmények meg azt mondják, hogy igen, ezt ők is látják, csak ők most nem erről a mutatóról, hanem egy másikról beszélnek. És attól, hogy a magyar állam nem sérti meg az egyik szigorú szabályt, attól még törekedhetne betartani egy másik, kevésbé szigorút, ha már ezeket az eljárásrendeket annak idején elfogadta, sőt meg is szavazta.

Tücsök vagy hangya

A vita gazdaságfilozófiai természetű is. Az EU-s intézmények azt mondják, hogy amikor erősödik a gazdaság, akkor vissza kell fogni a közkiadásokat, és a hiányt kell tömködni, az adósságokat visszafizetni, és érdemes nagyon óvatosnak lenni újabb hitelek felvételével. A bizottsági szamárvezető szerint egy államnak akkor kell beruházásokra, infrastruktúra-fejlesztésekre költenie, amikor a gazdaság bajban van, hogy olyankor a magánberuházások helyett pörgessék a gazdaságot. Így az Európai Bizottság szerint a magyar kormánynak nem most, a növekedés éveiben kellene modern városok programot indítania, vagy új Népstadiont építenie. Szerintük ezzel felelőtlenül költekezik a kormány, mert nem a rossz időkre tartalékol, hanem elherdálja az éppen emelkedő bevételeket. 

Ráadásul még a magángazdaság fejlődését is nehezíti, mert az Európai Bizottság szerint a magyar építőiparban az állami beruházások elszívják a levegőt a magánszféra fejlesztéseitől. A nagy állami építkezések elvonják a munkaerőt a magáncégektől, lekötik a kapacitásokat, felvásárolják az alapanyagokat, és emiatt emelkednek az árak. A magánszférának egyre nehezebb lesz az állami hiperaktivitás miatt beruháznia, és végső soron ez lassítja a gazdaság növekedését, nem pedig segíti azt. Míg ha most spórolna az állam, akkor sokkal nagyobb mozgástere lenne építkezni akkor, amikor a magáncégek lesznek kénytelenek fogukhoz verni a garast. 

A magyar kormány ezzel szemben azzal érvel, hogy most kell megnyomni a gázpedált, amíg van elég pénz rá. Most olcsók a hitelek, most jönnek az EU-s támogatások, úgyhogy nem szabad elodázni a lehetőségeket. A magyar kormány szerint a mostani növekedés biztosíték arra, hogy az adósságát kinője az ország, éppen ezért nem szabad visszafogni a fejlesztéseket, mert azok csak erősítik a növekedést.

Közel két év meddő vita után az Európai Bizottság idén májusban indította el ezt a válság után kitalált eljárást, aminek "Significant Deviation Procedure" (jelentős elhajlás eljárás) a neve. Az eljárást Magyarországon kívül eddig még csak Romániával szemben indították meg. (Ez a túlzottdeficit-eljárás kistestvére: nem a szigorúan vett 3 százalékos hiány megsértéséért, hanem a "középtávú költségvetési hiánycél" (az EU-s zsargonban "MTO") be nem tartása miatt jár.)

A májusban elindított eljárás nyomán az Európai Tanács júniusban felszólította Magyarországot, hogy tegyen valamit a hiány csökkentéséért, és erre a felszólításra kellett válaszolnia a kormánynak most hétfőn, és ezt a választ igyekeztek sürgetni Bergmannék szeptemberi látogatásukkor.

Úgy tudjuk, hogy a magyar kormány csak olyanokat ígért, amelyeket egyébként is tervezett a következő költségvetésben, függetlenül az eljárástól. Ilyen például a közszférában dolgozók létszámának csökkentése, vagy az adóbevételek növelése a gazdaság kifehérítése és az adószedés hatékonyságának növelése által. A bizottság erre már jelezte, hogy kevés lesz.

A magyar kormány szeret a "Brüsszel" szóval azonosított Európai Bizottsággal hadakozni, ám ebben az eljárásban a felszólításokról a Tanács dönt, a Bizottság csak a szakmai alapanyagot szállítja hozzá. A magyar választ most is a Bizottság fogja értékelni egy elemzésben, de az újabb ajánlást majd a Tanácsnak kell tennie Magyarország felé. Erről valószínűleg novemberben lesz szó, a pénzügyminiszterek akkori ülésén. Hasonló üzengetés megy Románia esetében is, ahol szintén nem teljesít a bukaresti kormány. Ezek az üzengetések még nagyon sokáig tarthatnak szankciók nélkül, hiszen az egész eljárás lényege a megelőzés. Ugyanakkor ha nagyon sokáig szembe megy egy tagállam az EU által javasolt gazdaságpolitikával, akkor egy idő után a tanács ebben az eljárásban is kivethet szankciót. 

A hiány bőven nagyobb, mint kellene lennie, csak azt pont itt nem számolják

Közben a magyar költségvetési hiány hatalmasra dagadt az idén, de ez nem érinti azt a fajta hiányt, amivel a fenti eljárás számol. Magyarországnak ugyanis cash-flow problémája van, egyszerűen nincs elég pénz a kincstárban.

Ez a pénzhiány úgy alakult ki, hogy ezermilliárd forint nagyságrendben fizetett ki az állam EU-s támogatásokat úgy, hogy a pénzt még nem sikerült lehívni Brüsszeltől. Az ilyen hiányt az EU statisztikusai nem számítják bele sem az államháztartási, sem pedig a strukturális hiányba, ám ettől még gyakorlati szinten problémát jelent a költségvetésnek. (Azért nem számolják bele, mert úgy tekintik, hogy előbb-utóbb megjön ez a pénz Brüsszelből, és ha valamiért olyan döntés születik, hogy mégsem jön meg, akkor majd utólag mégis beleszámolják.)

Az EU-nak ott van szerepe ebben az ügyben, hogy a pénz azért hiányzik, mert már három operatív program finanszírozását is leállították, a magyar pénzosztási rendszer szabálytalanságai miatt. Túl sok a gyanús, korrupciós kockázatot rejtő döntés ugyanis az EU ellenőrei szerint. Emiatt már annyira nincs pénz, hogy ősz eleje óta a győztes pályázóknak járó kifizetéseket az előfinanszírozott munkák esetén felére csökkentették, és az önkormányzatoktól visszavették a még fel nem használt EU-s pénzeket. 

Itt a megoldás várhatóan az lesz, hogy a magyar állam elismeri a hibák egy részét, elfogad egy nagyobb korrekciót (vagyis néhány szabálytalan pályázat pénzét megpróbálja másik pályázatokhoz átirányítani, és ha ez nem sikerül, akkor benyeli a veszteséget), illetve javítania kell a pénzosztással foglalkozó bürokrácia színvonalán. Azaz garanciákat kell felmutatnia, hogy nem engednek át ennyi gyanús kifizetést, és tisztább lesz a verseny.

Ezután újra jöhetnek majd a pénzek. A magyar kormány és a Bizottság szeretne még idén megállapodni ezekben az ügyekben, bár beszéltünk olyan bizottsági szakértővel is, aki szerint simán átcsúszhatnak a tárgyalások 2019-re. Ebben az esetben a magyar költségvetési hiány elég nyomasztó lesz az idén, még akkor is, ha statisztikailag lehet még bűvészkedni vele.

A két ügy ott függ még össze, hogy a magyar kormány részben az EU-támogatásokat költi a bizottság által kifogásolt beruházásokra. Ugyanakkor elsősorban nem ezeket, hanem a saját pénzből megvalósuló fejlesztéseket vágatná vissza az EU a magyar kormánnyal.

Az összeesküvés-elméletek kormánypárti kedvelői látnak még egy összefüggést, amit a bizottsági források határozottan tagadnak egyébként. Eszerint büntetőhadjárat folyik Magyarországgal szemben: elzárják a pénzt, ami a magyar növekedés záloga, megnő így a hiány, és közben eljárást folytatnak a túl nagy hiány miatt, amit csak tovább gerjeszthet a növekedés lassulása.

Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.