Az európai identitás és létforma megvédéséhez az egész kontinensen érvényre kell jutnia a magyarok évszázadok óta folytatott küzdelmeit vezérlő szabadságeszménynek – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter az 1956-os forradalom és szabadságharc 62. évfordulója alkalmából a berlini magyar nagykövetségen rendezett megemlékezésen.

Az MTI tudósítása szerint Gulyás Gergely a beszédében Kossuth Lajos szavait idézve azt mondta:

„Mindent a népért, mindent a néppel együtt, semmit a népről a nép feje felett, ez a demokrácia.”

(Persze nem arra gondolt, hogy egy olyan országban élünk, ahol az uralkodó a nép feje felett – akár egy magángépen – döntheti el, hogy egyik pillanatról a másikra megszüntetteti a lakáspénztárak állami támogatását. \( ͡° ͜ʖ ͡° )/)

Gulyás szerint ez a felfogás vezérelte a magyarok szabadságküzdelmeit, és Európában is ennek kell érvényesülnie a „rövid-, közép- és hosszú távon is veszélyeztetett” identitás és létforma megvédéséhez.

Gulyás szerint a nagy ünnepek nemcsak a régmúltról, hanem a jelenről is szólnak, a mai európai politikát Magyarországról szemlélve pedig Ronald Reagan néhai amerikai elnök alakja ötlik fel, aki a szovjet viccek gyűjtője volt, és némelyeket el is mesélte Mihail Gorbacsov szovjet vezetőnek. Az egyik ilyen viccben az amerikai azt mondja, a hazájában akkora a szabadság, hogy elmehet a Fehér Házba, rácsaphat az asztalra, és kimondhatja, nem teszik, ahogyan az elnök vezeti az országot. A szovjet azzal válaszol, hogy ekkora szabadság az ő hazájában is van, hiszen bárki felmehet a Kremlbe, az asztalra csaphat, és kimondhatja, nem tetszik, ahogyan Ronald Reagan vezeti az Egyesült Államokat. (Az MTI szerint Gulyás Gergely ezt a több száz fős hallgatóság – közte Reiner Haseloff Szász-Anhalt tartományi miniszterelnök – derültségére mondta el.)

Gulyás Gergely szerint a „demokratikus legitimáció hiánya” révén az Európai Bizottságnál azt ugyan bárki szabadon elmondhatja, hogy nem tetszik neki, ahogyan a magyar miniszterelnök kormányozza az országát, de ha azt mondja, nem tetszik, ahogyan az Európai Bizottságot vezetik, „automatikusan megkapja az EU-fóbia és az EU-ellenesség bélyegét”, és „kirekesztéssel számolhat”.

A miniszter a megemlékezés után a közmédiának azt nyilatkozta: 1956 megmutatta, hogy „a szabadságvágy erősebb, mint a diktatúra, és a diktatúrának semmiféle demokratikus legitimációja nincsen”, most pedig, jó néhány évtized elteltével „azt látjuk, hogy ezeket az alapokat újra és újra tisztázni kell, hiszen úgy tűnik, hogy Európában a legújabb időszakban már a demokrácia sem számít”.

Szerinte különösen Nyugat-Európában erős az a „szellemi irányzat, amely semmibe veszi a választói akaratot, a népszuverenitást, az emberek szabadságát, döntését, választását és a demokratikus legitimációt”.

Azt mondta, az 1956-os forradalomra és szabadságharcra emlékezve tudatosítani kell, hogy „mégiscsak azért küzdöttünk, hogy azok döntsenek Magyarországon, akiket demokratikusan választottak meg, hogy a nép akarata érvényesülhessen minden területen és szabadság legyen”.