Mire jó az Európai Ügyészség, és miért gyűjtenek egymillió aláírást, hogy Magyarország csatlakozzon hozzá?
2018 szeptember 24., 08:54
A magyar kormány ellenzi, hogy az Európai Ügyészség terroristák után nyomozzon
A csütörtöki EU-csúcs egyik témája volt a terroristák és az embercsempészek elleni közös küzdelem. Ennek egyik elemeként előkerült az Európai Bizottság azon javaslata is, hogy az Európai Ügyészség feladatait kiterjesszék a terrorizmus elleni nyomozásokra is.
Úgy tudjuk, hogy a csúcstalálkozó előtti utolsó nagy egyeztetésen a magyar kormányt képviselő államtitkárok - Varga Judit és Takács Szabolcs - igyekeztek levetetni a napirendről ezt az ügyet.
Az ellopott EU-s pénzek és az elcsalt ÁFA után mennének az eddigi terv szerint
Az Európai Ügyészség felállításáról tavaly döntöttek. Az új nyomozó hatóság a mostani szabályok szerint az EU-s pénzeket érintő érintő csalásokkal, korrupcióval, illetve a határokon átívelő ÁFA-csalásokkal foglalkozik. Az ügyészségnek 2020 végétől vagy 2021 elejétől kell majd működnie.
A 28 EU-s tagállamból azonban csak 22 vesz részt az ügyészség felállításában. Az EU-ból jövőre kilépő Nagy-Britannia nincs benne, továbbá a kimaradók között van még Dánia, Írország, Lengyelország, Svédország és Magyarország. Dániának eleve felmentése van a csatlakozása óta minden igazságügyi és belügyi együttműködéstől, a lengyelek és a magyarok a nemzeti szuverenitásukat féltik az európai ügyészektől, az írek és a svédek pedig a saját igazságszolgáltatási szervezetükkel látták összeférhetetlennek, bár a későbbi csatlakozás lehetőségét az utóbbiak nem zárták ki. Ahogy idén csatlakozott két, kezdetben hasonló okokból vonakodó ország, Hollandia és Málta is.
Rajtuk keresztül üzenhetnének a titkos nyomozásokról
A bizottság javaslata szerint a közös ügyészségnek össze kellene vetnie a különböző országok terroristák elleni nyomozásait, hátha kiderül, hogy egyes külön kezelt ügyek és szerveződések között kapcsolat van.
A javaslat szerint az európai ügyészség közvetítő is lehetne: ha egy ország nem akarja a másikkal megosztani a titkos nyomozása módszereit, és ezért nem továbbít fontos eredményeket, akkor üzenhetne az európai ügyészségen keresztül, anélkül, hogy saját ügynökeit lebuktatná, vagy más érzékeny részleteket ki kellene adnia.
A hasonló ügyekben nyomozó nemzeti hatóságok munkáját is koordinálnák, például hogy az egymással kapcsolatban álló terrorista sejtek ellen pontosan egyszerre indítsanak házkutatásokat különböző országokban.
A terroristák határokon átnyúló finanszírozását és propagandáját is könnyebben lehetne lebuktatni a bizottsági javaslat szerint, ha ez európai ügyészek ilyen ügyekben is nyomozhatnának, illetve hozzáférhetnének a nemzeti ügyészségek eredményeihez.
Csak a magyarok adtak hangot határozott nemtetszésüknek
A javaslattal szemben a csúcsra készülve csak egy tagállamnak volt komoly kifogása: Magyarországnak. Ezt azzal indokolta a budapesti kormány, hogy kár lenne olyan szervezetre bízni a terrorizmus elleni küzdelem összefogását, amelynek nem tagja mindegyik EU-s ország. Például Magyarország.
Az erről szóló vitában a belga és a horvát kormány képviselői azt mondták, hogy nekik tetszik a javaslat, csak az nem, hogy túl messze van az ügyészség 2020 végére tervezett hivatalba lépése, és jó lenne már korábban lépni ebben az ügyben. A luxemburgi kormány jelezte, hogy nem akarja, hogy a téma lekerüljön a napirendről.
Végül a tanácsi következtetésekben a magyar ellenkezés ellenére maradt az eredeti, már a piszkozatban is szereplő szöveg erről: "A bizottsági javaslatot az Európai Ügyészség hatáskörének bővítéséről, a határon átnyúló terrorista bűncselekmények ügyében, meg kell vizsgálni." Ez azt jelenti, hogy döntés nincs, de a téma napirenden marad.
Magyarországon közben Hadházy Ákos független parlamenti képviselő vezetésével aláírásgyűjtés indult, hogy Magyarország is csatlakozzon az európai ügyészséghez.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.