A magyar kormány ellenzi, hogy az Európai Ügyészség terroristák után nyomozzon

A csütörtöki EU-csúcs egyik témája volt a terroristák és az embercsempészek elleni közös küzdelem. Ennek egyik elemeként előkerült az Európai Bizottság azon javaslata is, hogy az Európai Ügyészség feladatait kiterjesszék a terrorizmus elleni nyomozásokra is.

Úgy tudjuk, hogy a csúcstalálkozó előtti utolsó nagy egyeztetésen a magyar kormányt képviselő államtitkárok - Varga Judit és Takács Szabolcs - igyekeztek levetetni a napirendről ezt az ügyet.

Az ellopott EU-s pénzek és az elcsalt ÁFA után mennének az eddigi terv szerint

Az Európai Ügyészség felállításáról tavaly döntöttek. Az új nyomozó hatóság a mostani szabályok szerint az EU-s pénzeket érintő érintő csalásokkal, korrupcióval, illetve a határokon átívelő ÁFA-csalásokkal foglalkozik. Az ügyészségnek 2020 végétől vagy 2021 elejétől kell majd működnie.

A 28 EU-s tagállamból azonban csak 22 vesz részt az ügyészség felállításában. Az EU-ból jövőre kilépő Nagy-Britannia nincs benne, továbbá a kimaradók között van még Dánia, Írország, Lengyelország, Svédország és Magyarország. Dániának eleve felmentése van a csatlakozása óta minden igazságügyi és belügyi együttműködéstől, a lengyelek és a magyarok a nemzeti szuverenitásukat féltik az európai ügyészektől, az írek és a svédek pedig a saját igazságszolgáltatási szervezetükkel látták összeférhetetlennek, bár a későbbi csatlakozás lehetőségét az utóbbiak nem zárták ki. Ahogy idén csatlakozott két, kezdetben hasonló okokból vonakodó ország, Hollandia és Málta is.

Rajtuk keresztül üzenhetnének a titkos nyomozásokról 

A bizottság javaslata szerint a közös ügyészségnek össze kellene vetnie a különböző országok terroristák elleni nyomozásait, hátha kiderül, hogy egyes külön kezelt ügyek és szerveződések között kapcsolat van. 

A javaslat szerint az európai ügyészség közvetítő is lehetne: ha egy ország nem akarja a másikkal megosztani a titkos nyomozása módszereit, és ezért nem továbbít fontos eredményeket, akkor üzenhetne az európai ügyészségen keresztül, anélkül, hogy saját ügynökeit lebuktatná, vagy más érzékeny részleteket ki kellene adnia.

A hasonló ügyekben nyomozó nemzeti hatóságok munkáját is koordinálnák, például hogy az egymással kapcsolatban álló terrorista sejtek ellen pontosan egyszerre indítsanak házkutatásokat különböző országokban. 

A terroristák határokon átnyúló finanszírozását és propagandáját is könnyebben lehetne lebuktatni a bizottsági javaslat szerint, ha ez európai ügyészek ilyen ügyekben is nyomozhatnának, illetve hozzáférhetnének a nemzeti ügyészségek eredményeihez.

Csak a magyarok adtak hangot határozott nemtetszésüknek

A javaslattal szemben a csúcsra készülve csak egy tagállamnak volt komoly kifogása: Magyarországnak. Ezt azzal indokolta a budapesti kormány, hogy kár lenne olyan szervezetre bízni a terrorizmus elleni küzdelem összefogását, amelynek nem tagja mindegyik EU-s ország. Például Magyarország. 

Az erről szóló vitában a belga és a horvát kormány képviselői azt mondták, hogy nekik tetszik a javaslat, csak az nem, hogy túl messze van az ügyészség 2020 végére tervezett hivatalba lépése, és jó lenne már korábban lépni ebben az ügyben. A luxemburgi kormány jelezte, hogy nem akarja, hogy a téma lekerüljön a napirendről.

Végül a tanácsi következtetésekben a magyar ellenkezés ellenére maradt az eredeti, már a piszkozatban is szereplő szöveg erről: "A bizottsági javaslatot az Európai Ügyészség hatáskörének bővítéséről, a határon átnyúló terrorista bűncselekmények ügyében, meg kell vizsgálni." Ez azt jelenti, hogy döntés nincs, de a téma napirenden marad.

Magyarországon közben Hadházy Ákos független parlamenti képviselő vezetésével aláírásgyűjtés indult, hogy Magyarország is csatlakozzon az európai ügyészséghez.