Hadházy Ákos lemondott LMP-társelnök, független parlamenti képviselő múlt csütörtökön indított aláírásgyűjtési akciót, amivel arra akarná rábírni a kormányt, hogy az eddigi ellenállását feladva léptesse be Magyarországot az Európai Ügyészségbe. (Az udvaribolond-média azonnal reagált is az akcióra.)

Az EU 28 tagállamából eddig 22 csatlakozott az Európai Ügyészséghez, Magyarország mellett csak Lengyelország és Svédország nem vesz részt a munkában, Dánia, Írország, és az EU-ból éppen kilépő Anglia pedig a bel- és igazságügyi együttműködésnek ezen a területén egyébként sem vesz részt.

Hadházy szerint nagyon fontos ügyről van szó:

„A tét rendkívül nagy, a siker évtizedekre meghatározhatja a haza sorsát! Ezek nem nagy szavak, hiszen ha nem csatlakozunk, elapadhat az uniós pénz, ha pedig nem jön a pénz, a kormánynak nem lesz érdeke az EU-ban maradás. Rendkívül nagy káoszt tud rövid távon is okozni, ha felfüggesztik a kifizetéseket, ahogy azt ma is érzékeljük.”

Szerinte Orbánnak van félnivalója, „elég, ha csak a Tiborcz-ügyet nézzük, ha azt valóban független ügyész vizsgálná, akkor elég gyorsan eljutna a miniszterelnökhöz”. Hadházy ezzel arra utalt, hogy nagyon lassan zajlik a nyomozás abban a korrupciós ügyben, amit az OLAF tárt fel, és amiben a miniszterelnök veje is érintett lehet. Ráadásul az EU-s pénzeket ellenőrző szervezet már több jelentést is átadott a magyar hatóságoknak, de azok eddig csak a 4-es metró körüli, leginkább a 2010 előtti kormányok idején történt korrupciós ügyleteket részletező jelentést hozták nyilvánosságra.

Mit tehet az Európai Ügyészség?

A nemzeti költségvetések Európa-szerte évente legalább 50 milliárd eurós hozzáadottértékadó-bevételtől esnek el a határokon átnyúló csalások miatt. Ezért a Bizottság 2013-ban – Viviane Reding, a jogérvényesülésért, alapvető jogokért és EU-s polgárságért felelős korábbi biztos vezetésével – javaslatot tett az Európai Ügyészség (EPPO) létrehozására. A tavaly októberben létrehozott Európai Ügyészség az EU független szervezete, amit a lisszaboni szerződésben foglalt megerősített együttműködés elve alapján hoztak létre, és aminek a székhelye az Európai Unió Bíróságához és az Európai Számvevőszékhez hasonlóan Luxemburgban van.

A feladata, hogy nyomozzon, és ha kell, emeljen vádat az EU-s költségvetéssel szemben elkövetett csalások és más, az EU pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények – például az EU pénzügyi alapjait érintő, 10 ezer eurót meghaladó csalások, vagy a határokon átnyúló áfacsalások – ügyében. Hivatalosan 2020-ban áll fel a szervezet, de a most csatlakozó országokban már a csatlakozás bejelentésének pillanatától elkövetett ügyekben nyomozhat majd az új ügyészség.

Mielőtt az Európai Ügyészség létrejött, ilyen bűncselekményekkel kapcsolatban csak a nemzeti ügyészségek nyomozhattak, és a hatáskörök nem léphették át az adott ország határát. (Az Európai Csalás Elleni Hivatal, az OLAF és az Eurojust, illetve az Europol sem végezhetnek nyomozati munkát.)

Az Európai Ügyészség az európai delegált ügyészekre épül, és decentralizáltan működik minden egyes csatlakozó tagállamban. A luxemburgi központi irodában az európai főügyész és 20 európai ügyész irányítja a technikai és nyomozó állomány munkáját. Az Európai Ügyészség a megfelelő nemzeti hatóságokkal egyeztetve kezdeményezheti a gyanúsítottak letartóztatását.

Májusban az Európai Bizottság új szabályokat javasolt, hogy erősítse az Európai Ügyészséget és az azzal együtt dolgozó OLAF-ot, hogy amikor az lehetséges bűncselekményt tár fel, haladéktalanul jelentést tegyen az Európai Ügyészség felé, ami a kérésére támogatja a nyomozást. Az OLAF folytatja a csalással és korrupcióval kapcsolatos vizsgálatait az Európai Ügyészségben részt nem vevő tagállamokban, és minden tagállamban kivizsgálja a nem csalárd szabálytalanságokat, amikben az Európai Ügyészségnek nincsen hatásköre, pedig 2016-ban ezek tették ki a bejelentett szabálytalanságok 93 százalékát, és a pénzügyi hatásuk kb. 2,8 milliárd euró volt.

A májusi javaslat szerint az Európai Ügyészséget hatáskörrel látják el az EU-s költségvetést érintő büntetőügyek, például az EU-s költségvetéssel kapcsolatos korrupció vagy csalás, illetve a határokon átnyúló héa-csalás kivizsgálására és büntetőeljárás alá vonására.

Az EU építésekor nem számoltak azzal, hogy egy, már csatlakozott tagországban rendszerszintűvé válik a korrupció. (Ahogy az unió technikailag szinte alkalmatlan arra is, hogy egy tagállamot megállítson, ha az leépít olyan demokratikus intézményeket, amelyek egyébként az uniós tagság alapját képeznék.) Az egyes tagállamokban felbukkanó korrupciós ügyekben így megoldásként az Európai Ügyészséget szánták, de ezt néhány más ország mellett Magyarország sem hajlandó elismerni. Az Európai Bizottság cseh igazságügyi biztosa és a francia kormány is felvetette, hogy aki nem csatlakozott, az kapja keményebb feltételekkel a 2020 után érkező kohéziós pénzeket.

Magyarország nem hajlandó csatlakozni

Trócsányi László igazságügyi miniszter már többször elismételte, hogy Magyarországnak továbbra sem áll szándékában részt venni az Európai Ügyészség létrehozásával megvalósuló megerősített együttműködésben, és az álláspont esetleges felülvizsgálata napirenden sincs. Elmondta, hogy Magyarországnak kiemelten fontos az, hogy a létrejövő ügyészség, az Eurojust és az OLAF világosan elkülönült hatásköri keretek között működjön, a jogállamisági kondicionalitásra vonatkozó rendelettervezet Magyarország számára több szempontból is aggályos.

De Hadházy szerint a magyar társadalomnak már csak azért is elemi érdeke az Európai Ügyészséghez való csatlakozás, ugyanis:

„Ha az EU-s pénzek leállnak – márpedig ha nem mutatjuk meg, hogy nem lophatja el a Fidesz kontroll nélkül, akkor leállnak – akkor előbb jön el és súlyosabb lesz a Matolcsy és Orbán által emlegetett válság, mint más országokban. De többről van szó, mint az EU-s pénzekről, az uniós tagságunk is veszélybe kerülhet. Ha a miniszterelnök nem kaphatja meg a kontrollálatlanul ellopható EU-s pénzeket, onnantól Orbánnak nem lesz érdeke bennmaradni az Unióban és kivezethet minket az Európai Unióból, hogy ne kelljen szembesülnie tettei következményeivel.”

Hadházy szerint ez azért sem szuverenitási kérdés, mert bevett gyakorlat, hogy az ország átad bizonyos jogköröket az EU-nak, ráadásul „az ügyeken továbbra is magyar ügyészek fognak dolgozni, de külföldi kollégákkal együtt, így a magyar főügyész nem tud leállítani a magyar politikának nem tetsző nyomozásokat”, és a vádemelés utáni bírósági eljárás ugyanúgy a magyar bíróságokon folyna, mint eddig.

Mi lesz, ha összejön az 1 millió aláírás?

Elvileg semmi. Eleve azért csak aláírásgyűjtés folyik, és nem népszavazási kezdeményezés, mert azt egy Kúria-döntés miatt nem lehet kiírni, ugyanis népszavazást csak a Parlament hatáskörébe tartozó ügyben lehet tartani, ez a kérdés viszont a kormány hatáskörébe tartozik. Sőt, egy ún. európai polgári kezdeményezés sem lenne kötelező érvényű, pontosabban ha meglenne az elég aláírás, még egy hosszú EU-s eljárási procedúra lenne hátra, amíg esetleg odáig jut az ügy, mire a Bizottság is dönthetne róla, ráadásul az akció lényege éppen az, hogy a magyaroknak kell megmutatniuk, hogy csatlakozni akarnak az EU ügyészséghez – olvasható Hadházy kezdeményezésének honlapján, az europaiugyeszseget.hu-n.

Az aláírásgyűjtés gyakorlatilag politikai nyomásgyakorlás, akár egy tüntetés vagy egy sztrájk. Hadházyék szerint ha valaki 10 ezer aláírást gyűjt, azzal nem ér el semmit, de ha sok százezret, annak súlya van, mert megmutatja, hogy a magyarok tudnak nemet mondani a korrupcióra, és a kormány az EU irányából is súlyos nyomás alatt áll. De a legfőbb lépést a kormánynak kell bejelentenie, a Parlamentnek pedig Alaptörvényt kell módosítania.

Hadházyék karácsonyra szeretnének nagyon nagy számot elérni, de ha kell, télen is gyűjtenek, a tavaszi EP-választások után viszont már semmiképpen sem folytatják, mert „addigra mindenképp eljön az igazság órája, vagy így, vagy úgy”. Az akciót az MSZP, a DK, a Momentum és a Párbeszéd is támogatja, az LMP viszont még nem döntötte el, beáll-e a volt társelnöke mögé, pedig a párt a választások előtt arról beszélt, hogy kormányra kerülésük esetén az egyik első intézkedésük az lesz, hogy csatlakoznak az uniós ügyészséghez – írja az Index.