Péntek délután két hajléktalan ember is bíróság elé került a Fővárosi Törvényszék épületében a hétfőn életbe lépett, az 'életvitelszerűen közterületen élést' büntető új törvények nyomán. Egyikükről a bíróságon kiderült, hogy ellopták az iratait, ezért csak az aluljáróban tudott aludni, így is őrizetbe vették csütörtökön, pénteken pedig figyelmeztetéssel és hatezer forintos bírsággal engedték el. 

A másik előállított egy 62 éves nő volt, akiről előzetesen annyit lehetett tudni, hogy öt hónapja vált hajléktalanná, miután élettársa halála után nem maradhatott tovább közös otthonukban. Jelenleg alkalmi munkákból él, korábban takarítóként és segédápolóként is dolgozott gyermekkórházban. 

Tárgyalása, amellett, hogy az új rendszer számos abszurditását is megmutatta, annak is látványos példája volt, hogy mennyivel könnyebben kerülhet bárki utcára, mint azt sokan gondolni szokták. 

Oláh Kálmánné nem jelenhetett meg a bíróság épületében, az ugyanabban az épülettömben lévő Gyorskocsi utcai fogdából kapcsolták egy monitoron keresztül. Ez nem rendkívüli eset volt, a korábban bíróság elé vitt hajléktalan embert is telekommunikációs eszközön át kapcsolták. Ezt a nő ügyvédje, Molnár Noémi is kifogásolta a tárgyalás során, szerintük járna a gyanúsítottnak a lehetőség, hogy személyesen is megjelenjen a tárgyalásán. A bíróság azonban ezt a kifogást elutasította. A megoldás, hogy  monitoron keresztül lehessenek jelen a vádlottak, eddig maximum védett tanúk esetében fordult elő a bíróságokon, de ilyen típusú alkalmazását, amikor nem a vádlott kérte külön, csak most, a hajléktalanokra szabott szabálysértési törvény elemeként vezették be. 

A rendőrség által beterjesztett vádakból kiderült, a nőt csütörtökön a Feneketlen tó partján egy padon ülve érték tetten a rendőrök, miközben pakolta el a dolgait. Takarók és ruhák is voltak mellette. Mint az igazoltatásakor kiderült, a napokban már háromszor figyelmeztették, hogy fejezze be az utcán élést. Ezért a nőt előállították és őrizetbe vették. Ingóságait az FKF szállította el, a kutyáját pedig egy menhelyre vitték. 

Mint a nő bíróság előtt (a monitoron keresztül) elmondta, jelenleg nem rendelkezik állandó lakcímmel. 14 éven át élt együtt élettársával, aki tavaly meghalt. Mint fogalmazott, ezért van most bajban.

Elmondott élettörténete erős összefoglalóját adta annak, hogy milyen könnyen hajléktalanná válhat valaki: mint elmondta, a kilencvenes éveket megelőző évtizedeben titkárnőként és becsüsként dolgozott, rendben volt az élete. 1995-ben döntött úgy, hogy elmegy az Egyesült Államokba. Kinn azonban nem tetszett neki igazán az élet, és ott érte őt szülei halálhíre is, ezért úgy döntött, hogy hazaköltözik. Mint fogalmazott, élete legrosszabb döntése volt ez. 

Korábbi munkahelyére nem akart visszamenni, mert szégyellte, amiért otthagyta őket. Minden felmerülő munkát elvállalt, éveket dolgozott gyerekklinikákon a fővárosban, de takarítani is járt. Párja, akivel 14 éve volt együtt, tavaly meghalt, közös lakásukban pedig a férfi családja döntése után nem maradhatott.

Az ezután következő időszakban több helyen is meghúzta magát, volt, hogy szállóra is bement, de oda a kutyáját, aki hét éve van vele, nem vihette magával. Mivel 1971 és 1995 között a XI. kerületben élt, a nyáron a Kosztolányi tér környékére ment vissza, és hónapokon át ott élt. Amikor a rendőrség csütörtökön negyedszerre igazoltatta, épp a Feneketlen-tó mellett ült egy padon.

Mint elmondta, alapvetően csak két kis csomagja volt, de az előző este egy közelben lakó idősebb férfitól a hűvősebb idő miatt kapott egy kabátot és egy takarót. A közelben lakók közül korábban is mindenki jó szándékkal közelített hozzá, többektől kapott segítséget. Az elmúlt években legtöbb rokona meghalt, de barátai még vannak, kutyáját is ők hozzák ki most elvileg a menhelyről. 

„Mint egy sorozatgyilkost, kikérem magamnak” – mondta a rendőrségi fellépésről, és beszélt arról is, hogy ismerte ezt a törvényt, de eleve nem az volt a terve, hogy az utcán éljen. Mindenkinek azt mondja már egy ideje, hogy alig várja, hogy fedél legyen a feje fölött. Beszélt arról is, hogy korábban éppen a XI. kerületi rendőrség mondta azt neki, hogy maradjon a parkban, mivel itt jobban szem előtt van. A rendőrökön kívül többen voltak, akik rendszeresen ránéztek az utóbbi időszakban, egy nő például minden reggel kávét vitt neki. 

A nő állításait alátámasztandó tanúskodott volna egy közelben élő lakó is, aki meg is jelent a bíróságon, hogy elmondja, hogyan ismerte meg és hogyan élt a környéken az utóbbi időben Oláhné, 

de az ügyben eljáró bírósági titkár nem engedélyezte meghallgatását. 

Oláhnét az Utcajogász ügyvédei védték, és szerintük a szabályozás alaptörvényellenes és nemzetközi szerződésekbe sem fér bele, ezért az eljárás felfüggesztését kérték. Mint többek között elmondták, a vonatkozó törvények szerint a szociális ellátások igénybevétele önkéntes alapon történhet csak, ez a rendelkezés viszont rákényszeríti az érintetteket erre.

Szerintük a telekommunikációs eszköz használatával sérültek az eljárás alá vont személyek jogai, és az ügyvédek szerint az is alaptörvény-ellenes, hogy egyedül ennél az egy tényállásnál automatikus az őrizetbevétel. És az őrizetbevételnél is indokolási kötelessége lett volna a rendőrségnek. Valamint Oláhné többször kifejtette, hogy nem szeretne az utcán maradni, így nem is valósult meg az életvitelszerűen közterületen tartózkodás. 

Oláhné ugyan tagadta, hogy szabálysértést követett volna el, de jelezte, hogy ha elítélik, vállalja a közérdekű munkát, ezért az ügyészségként eljáró rendőrség enyhített büntetést kért rá. Beszélt arról is, hogy nem tervez az utcán élni, és van egy ismerőse, akinél most meghúzhatja magát. 

A bíróság úgy döntött, hogy figyelmeztetésben részesíti Oláhnét. Enyhítő körülmény volt, hogy nem volt büntetett előéletű, és hogy nem tervez az utcán maradni. A figyelmeztetéssel a bíróság rosszallását fejezi ki az elkövetett cselekedettel szemben, hangzott még el a titkártól. A figyelmeztetés lényege, hogy ha még kettőt kap a jövőben, akkor már mindenképp közérdekű munkára vagy elzárásra fogják ítélni. Ha pedig hat hónapon belül összejön a két figyelmeztetés, akkor már csak elzárást lehet kiszabni. 

Az ítélet ellen a nő fellebezni kíván, mivel nem érzi magát bűnösnek. 

A nő a harmadik személy volt, akit a hajléktalan emberek elleni hatósági fellépés következtében bíróság elé került: egy egykor mérnökként dolgozó, otthonát elveszítő gödöllői férfit szerdán ítélték 20 ezer forintos szabálysértési költség megfizetésére, és engedték el figyelmeztetéssel. 

Ezekből az összegekből jellemzően a kirendelt védők költségeit fizetik ki. Mint a pénteki napon élőben is kiderült, egy-egy ilyen tárgyalás komoly munkát jelent az amúgy is túlterhelt bíróságok számára: mindkét tárgyalás több mint egy órán át tartott számos állami alkalmazott részvételével, és mindkettő úgy ért véget, hogy utcán élő embereket figyelmeztettek amiatt, mert az utcán élnek. 

Arról, hogy az újonnan életbe lépett szankcionálásnak milyen hatásai lehetnek, évtizedek óta az utcán élő emberekkel dolgozó szociális munkások meséltek ebben a videónkban: 

link Forrás