Péntek este nyújtották be azt a törvénymódosítási javaslatot, melyet Semjén Zsolt jegyez, és melynek lényege, hogy 

„megteremtse az uniós lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok számára az aktív választójog gyakorlásának lehetőségét az Európai Parlament tagjainak választásán.”

Azaz a törvénymódosítás értelemszerűen nem terjedne ki minden határon túli magyarra, hiszen például mivel Románia EU-tag, egy erdélyi magyar elvben kétszer szavazhatna, ami nyilván képtelenség. Ugyanez a helyzet a felvidéki magyarokkal is, így a módosítás elsődleges célja, bár ugyan az összes, EU-n kívül élő magyar állampolgárra kiterjesztené az EP-szavazás lehetőségét, de feltehetően a kárpátaljai és a vajdasági magyarok szavazatainak megszerzése lenne. 

Ahogy a törvénymódosítás szövege fogalmaz, az „(1a) Az Európai Parlament tagjainak választásán az a magyar állampolgár is választó, aki a) Magyarországon élő, lakcímmel nem rendelkező választópolgár, b) az Európai Unió területén kívüli lakóhellyel rendelkezik.” 

A törvénymódosítási javaslat indoklása az Európai Tanács egy korábbi állásfoglalására hivatkozik, melyben arra hívták fel a tagállamokat, hogy az uniós lakóhellyel nem rendelkező állampolgáraik számára is teremtsék meg annak lehetőségét, hogy az Európai Parlament tagjainak választásán részt vehessenek. 

A Fidesz a kettős állampolgárság bevezetése óta tudatosan épít a határon túli magyarok közötti kampányra, ezekből a régiókból érkező levélszavazatok között elsöprő volt a kormánypárt támogatottsága. Semjén Zsolt idén tavasszal egyenesen arról beszélt, hogy a határon túli magyaroknak erkölcsi kötelességük a Fideszre szavazni. 

A törvénymódosítás elfogadásához kétharmados többségre van szükség.