Orbán miatt kínos véget ért a V4-es kormányfők találkozója a japán miniszterelnökkel

  • Múlt csütörtökön öt év után tartottak újabb V4 - Japán miniszterelnöki szintű találkozót, ezúttal Brüsszelben.
  • A szokásokkal ellentétben nem fogadtak most el közös nyilatkozatot, és a megbeszélés tartalmáról egyetlen közlemény sem jelent meg, egyik érintett országban sem.
  • Orbán Viktor ugyanis ragaszkodott ahhoz, hogy a zárónyilatkozatból vegyenek ki két utalást, ami Kínának kellemetlen lehetett volna. 
  • A japán miniszterelnök viszont nem ment bele a változtatásba. 

Múlt csütörtökön, ahogy véget ért az EU-s csúcstalálkozó Brüsszelben, máris kezdődött egy újabb kétnapos csúcs ugyanott, az ASEM, vagyis az európai és ázsiai országok találkozója. Összesen 51 ország vezetője vett részt rajta.

Az ilyen találkozók mindig alkalmat adnak kétoldalú, vagy kisebb csoportok találkozójára is. Szerveztek egy találkozót Abe Sindzó japán miniszterelnök és a V4 csoport (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) miniszterelnökei között is, csütörtök délutánra. Csakhogy a találkozón történtekről semmi sem jelent meg.

Pedig nem indult titkosnak a megbeszélés. Orbán Viktor a találkozó előtt be is jelentette egy Facebook-on elhelyezett videón, hogy nemsokára megy a V4 - Japán csúcsra:

A találkozó elején még fotók is készültek, amiket az MTI is kiadott:

Balról jobbra: Orbán Viktor, Andrej Babis, Abe Sindzó, Peter Pellegrini és Mateusz Morawiecki, csütörtökön, Brüsszelben. Nem lett jó vége.Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecs?/MTI/MTVA

Csakhogy a találkozó után már egyetlen szó sem esett arról, hogy mi történt ott. Pedig ilyenkor legalább pár sorban mindig kiadnak egy közleményt, hogy miről tárgyaltak, mit írtak alá. 

A találkozó ténye megjelent a japán miniszterelnök honlapján, és az esemény létezéséről a szlovák, a cseh és a lengyel sajtó is beszámolt, de a tárgyalások tartalmáról egyetlen szó sincs ezekben a tömör közleményekben. 

Holott a legutóbbi, 2013-as V4 - Japán csúcsról megjelent ilyen összeállítás, a japán kormány oldalán is, és a magyarén is, és az öt kormányfő akkor még közös sajtótájékoztatót is tartott a megbeszélés után. 

Pénteken Sindzó találkozott Sebastian Kurz osztrák kancellárral is külön, arról a tárgyalásról viszont a japánok kiadtak most is egy rövid összefoglalót: örültek, hogy pont 150 éve vették fel a diplomáciai kapcsolatot, szó volt egy adózási megállapodásról, a befektetések ösztönzéséről, az EU-val kötött szabadkereskedelmi megállapodásról és Észak-Koreáról is.

Kína érdekében Orbán megmakacsolta magát

Diplomáciai körökből származó információnk szerint azért hallgat minden résztvevő a tárgyaláson történtekről, mert kínos véget ért a megbeszélés. 

Nem sikerült aláírni ugyanis a tervezett közös nyilatkozatot. Úgy tudjuk, hogy a közös nyilatkozat Magyarország ellenállásán bukott meg. A tervezetben ugyanis volt két olyan utalás, ami kellemetlen lehetett volna Kína számára. Az egyik a tengerhajózás biztonságára, a másik a Dél-kínai-tengert érintő vitákra utalt volna. Mindkét felvetés a kínai törekvéseket intette volna óvatosságra, a diplomácia elég burkolt nyelvezetével. 

A magyar kormány ragaszkodott ahhoz, hogy ezek az utalások kerüljenek ki a szövegből, így viszont a japánok már nem voltak hajlandók aláírni.

Volt már hasonló húzása idén a magyar kormánynak

A magyar kormány idén már többedik alkalommal áll ki Kína mellett, akár diplomáciai bonyodalmak árán is. A magyar kormány megvétózott például egy EU-s nyilatkozatot, ami arra intette volna a tagállamokat, hogy tartózkodjanak a számukra megalázó fordulatok elfogadásától, a Kínával kötendő kétoldalú egyezményekben. 

A magyar kormány volt az egyetlen továbbá, amelynek nagykövete nem írt alá egy közös EU-s tiltakozást a kínai gazdasági nyomulás politikai motivációival szemben, így azt a 28-ból csak 27 ország nevében lehetett kiadni.