Ahogy arról szerdán beszámoltunk, az EU figyelmeztetni akarta Kínát, hogy tartsa be az emberi jogokat, és tartsa tiszteletben azt a nemzetközi világrendet, amiben minden szereplő egyenlő. 

Csakhogy a magyar kormány, egyetlenként az EU összes tagállama közül, nem értett ezzel egyet, és vétóval fenyegetett. Ezért végül a tagállamok pekingi nagykövetei írták csak alá a jelentést, az egyetlen magyar nagykövet kivételével. Ezzel alacsonyabb szintre került a tiltakozás. 

De mint azóta megtudtuk, ennél jóval többről volt szó.

Megszereztük azt a szöveget, amelyet az EU külügyi szolgálata készített a jelentés előkészítésekor. Ez alapján nem csak egy jelentésről volt szó, hanem ennél komolyabb dologról is: az EU megtiltotta volna tagállamainak, hogy a Kínával kötött szerződéseibe belekerüljenek a kínai világrend kiépítéséről szóló terminusok. 

Az egész kezdeményezés lényege az volt, hogy megüzenjék, hogy Kína nem csicskáztathatja az európai országokat.

Aláíratják, hogy csicska vagy

Az EU külügyi szolgálata február végén arra figyelmeztette az európai tagállamokat, hogy amikor Kína mostanában kétoldalú szerződéseket köt más országokkal, akkor abba az alábbi fordulatokat illeszti a szövegekbe: "community of common destiny" és "community of shared future for mankind". Ezek magyarul valahogy úgy hangoznak, hogy "a közös végzet közössége" illetve "az emberiség közös jövőjének közössége". Ez így első ránézésre csak patetikus általánosságnak tűnik, de az EU diplomatái szerint valójában nagyon veszélyes kijelentések, amelyek a kínai hegemónia elismertetéséről szólnak.

A külügyi szolgálat ezt sok oldalon keresztül magyarázta a tagállami kormányoknak, ezek közül csak néhány szempontot idézünk most:

A "közös jövő" kifejezés kínai eredetije a kínai elnök manifesztójának, a Hszi Csing-ping Gondolatai című művének az egyik szlogenje. A Gondolatokat nemrégiben beemelték a kínai alkotmányba, amikor Hszi elnök jogot kapott arra, hogy akár élete végéig Kína elnöke maradhasson. A szlogen nemzetközi szerződésekbe emelése kínai szempontból nem más, mint a Gondolatok külpolitikai doktrínájának elismertetése a másik féllel. Az EU elemzésében ez a példa nincs benne, de az irány egyértelmű: ez olyan, mintha Mao Vörös könyvéből egy fontos terminust el kellene ismernie annak, aki Kínával üzletel.

Mindkét problémás terminusban ott a "közösség" szó, amit az eredeti kínai változatokban ugyanaz a karakter jelöl, mint amit az EU-ra használnak. Ez az európai diplomaták szerint egyértelműen arról a kínai igényről szól, hogy a Kínához tartozást hasonlóan szoros szövetségként ismertessék el a szerződő felekkel, mint az EU-tagságot.

A közös sorsra vagy végzetre utaló kínai kifejezés eredeti jelentésében a diplomaták szerint egyértelműen benne van, hogy egy visszafordíthatatlan, elkerülhetetlen folyamatra utal. Mivel Kína hivatalosan ateista ország, ezért kizárható, hogy valamiféle ezoterikus tartalma legyen. A terminus a kínaiak által erőltetett kontextusban lényegében azt jelenti, hogy a másik fél elismeri, hogy "elkerülhetetlen, hogy a világ Kína vezetésével épülő szövetségben egyesüljön".

Ezt erősíti, hogy a "közös sorsot" kimondó fordulatot a politikában először egy Tajvan visszaszerzéséről szóló szövegben használta a kínai kormányzat, még 2012-ben. Vagyis a kifejezés a kínai politikai nyelvben egyértelműen az agresszív külpolitikára utal. A szöveg több egyéb példát is említ ennek erősítésére.

Kína egy olyan új világrend felépítésére törekszik, amit többek között az Egy út, egy övezet nevű óriási gazdasági programmal készít elő. Az EU-s diplomaták értékelése szerint ezzel a nyugati, liberális, jogállamiságon alapuló rend megbontására törekednek, és helyette egy "kínai karakterű", vagyis inkább autokrata kormányzást propagálnak. Az EU külügyi szolgálata szerint Kína igyekszik kihasználni, hogy Trump győzelme és a menekültválság megerősítették a populista erőket, és ez megkönnyíti, hogy a saját modelljét terjessze, és ezért is kell határozottan figyelmeztetni, hogy ne csinálja ezt az EU tagállamaiban.

Ne írják alá!

Az EU külügyi szolgálata két megoldást javasol: ha a tagállamok szerződnének valamilyen ügyben Kínában, akkor szedessék ki ezeket a terminusokat a szövegből, azzal az indokkal, hogy az ENSZ alapokmánya az irányadó a nemzetközi együttműködéseket illetően, és nincs szükség helyette másra. 

Amennyiben Kína nem enged, akkor a második megoldási javaslat szerint úgy kell átíratni a szöveget, hogy a "sorsközösségről" meg "közös jövőről" szóló kifejezésekhez biggyesszenek oda olyan kitételeket, hogy a szöveg végül a fenntartható környezetbarát fejlődésről vagy a világbékéről szóljon.

Ezek a figyelmeztetések ahhoz a jelentéstervezethez kapcsolódtak, amit a magyar kormány megvétózott. A jelentés általában figyelmeztette volna Kínát, hogy az Egy út, egy övezet szerződései nem gyengíthetik a liberális világrendet, nem törekedhet a többi ország megosztására, és a kínai hegemónia előkészítésére. Továbbá az EU tanácsa előírta volna az európai kormányoknak, hogy a Kínával kötött szerződésekből szedessék ki, vagy a javasolt toldalékokkal egészíttessék ki a gyanús terminusokat. Ilyen határozatot végül a tanács a magyar ellenállás miatt nem hozott.

Még a lengyelek is akarták volna

A magyar kormány egyedüliként az összes EU-s tagállam közül azzal érvelt, hogy Kína elítélése helyett "konstruktív párbeszédet kellene folytatni Kínával, Peking narratívájának jobb megértése céljából". A magyar kormány azzal érvelt, "nem alátámasztatott", hogy az EU külügyi szolgálata által előszedett terminusok sértik az ENSZ alapokmányának irányelveit, és egyébként is tévedés Kína erősödését és nemzetközi befolyásának növekedését problémaként beállítani. Sőt, inkább lehetőséget kellene látni benne, érveltek a magyar diplomaták.

A vitában a terminusokra vonatkozó tiltás mellett érvelt a brit, a francia, az ír, a holland, az osztrák, a spanyol, a svéd és még a lengyel kormány is. Az EU-s vitákban sokszor a magyarokkal együttműködő varsói kormány ezúttal határozottan a nyugatiak álláspontját osztotta. 

A lengyelek azzal érveltek, hogy tapasztalták már a nyomást, hogy a kínaiak a saját doktrínájukat erősítő szövegeket akarnak beleerőltetni a kétoldalú megállapodásokba, és szerintük ez ellen csak közösen lehetne fellépni, mert a tagállamok egyenként nem tudnak hatékonyan alkudozni Pekinggel. Míg ha lenne egy közös EU-s irányelv, akkor arra mindig lehetne mutogatni a szerződések szövegezésekor.

Orbán már tavaly megmondta, hogy kínai világrend szimpatikusabb neki a nyugatinál

A magyar kormány külön-utassága Kína ügyében egyáltalán nem új. Orbán Viktor már tavaly májusi pekingi látogatásán megmondta, hogy a magyarok nem engedik bántani Kínát. 

Orbán arról beszélt akkor, hogy szerinte a globalizáció régi modellje véget ért, a Kelet felzárkózott a Nyugat mellé, és a világ egy tekintélyes részének elege lett abból, hogy fejlett országok kioktatják például emberi jogokból, piacgazdaságból. 

Orbán azon a pekingi találkozón éppen azt az Egy út, egy övezet doktrínát dicsérte, amelyet az EU összes többi tagállama támadni készült az idei nyilatkozatban. Orbán akkor arról beszélt, hogy a kínai modell sokkal jobb, mert az "kifejezetten egymás elfogadására épül", míg a nyugati modell egy tanár - diák viszonyhoz hasonlít, ahol a nyugatiak kioktatják a többieket, csak azért, mert nem elég demokratikusak, meg nem tisztelik az emberi jogokat. Orbán akkor kifejezte, hogy ez a stílus rosszabb, mint a kínai terjeszkedés.