A CIA akár el is kerülhette volna kínai kémhálózata lefejezését

2011 tragikus év volt a CIA történetében. Hosszú évek gondos munkájával kiépített, 2010-re már rendkívül bőséges információt szállító hálózatukat a kínai kémelhárítás szinte egyik napról a másikra felszámolta. Két év alatt több tucat, a CIA-val együttműködő kínai bukott le, akik közül összességében akár harmincat is kivégezhettek. Volt olyan minisztériumi tisztviselő, akit hivatala udvarán, kollégái szeme láttára lőttek agyon elrettentésként.

Fotó: VU HONG

Mostanra már kezd kijegecesedni, hogy a lebukásnak legalább részben a CIA titkos kommunikációs rendszerének kritikus hibája volt az oka. A Yahoo News minap megjelent oknyomozó riportja, aminek 11, neve elhallgatását kérő egykori vagy aktív titkosszolgálati tisztviselő a forrása, most azt állítja, hogy a kommunikációs rendszer kompromittálódására egy whistleblower már 2008-ban felhívta a CIA és a titkosszolgálatot felügyelő törvényhozási szervek figyelmét, de végül a hibák kivizsgálása helyett őt távolították el állásából.

A cikkben feltárták a történtek hátterét is.

Az egész Iránból indult

2009-ben, Barack Obama elnökségének első évében az amerikai kormány hivatalosan is bejelentette, hogy titkos, földalatti urándúsítóra bukkantak Iránban. Ez elég specifikus információ volt ahhoz, hogy az iráni kémelhárítás viszonylag rövid időn belül behatárolhassa azoknak a körét, akik egyáltalán kiszivárogtathatták a titkot. A nyomozásukat direkt megkönnyítette az a titkos kommunikációs rendszer, amit a közel-keleti térségben dolgozó amerikai ügynökök használtak arra, hogy forrásaikkal, akikkel a személyes találkozó veszélyes lett volna, szabadon kommunikálhassanak.

Fotó: JOHANNES EISELE

A rendszert alapvetően az iraki hadszíntérre fejlesztették ki, nem volt túl szofisztikált. A CIA ügynökei kamu weboldalakon kommunikáltak forrásaikkal, így amikor az irániak azonosítani tudták azoknak a körét, akik szivároghattak, már könnyen megtalálhatták a kommunikációs csatornákat is. Mindehhez ráadásul elég volt a Google-t használni, amelyen összetett keresésekkel nem csupán a konkrét szivárogtatáshoz használt oldalt, hanem egy rakás hasonló oldalt is felfedeztek, így egy idő után az irániak már nem csupán a CIA iráni hálózatát fenyegették, hanem globálisan minden olyan amerikai forrást, aki ezt a kommunikációs rendszert használta.

Nem tartották magukban

Például azok a kínai források, akiket még nem világítottak át. Ezeknek a forrásoknak biztonsági okokból nem adhattak hozzáférést a biztonságosabb kommunikációs rendszerekhez, mert akár kettős ügynökök is lehettek köztük. Hogy ez mennyire reális veszély, azt mutatja, hogy az iráni esetben is azt gyanítják, hogy a nagy sietséggel kiépített iráni kémhálózatukba is beférkőzhetett egy kettős ügynök, aki elvezethette a kémelhárítókat a kommunikációs rendszerhez. Így az újonnan beszervezettek ott is ezt az eredetileg harctéri taktikai felderítéshez kidolgozott, nem annyira biztonságos rendszert használhatták.

A Yahoonak négy volt titkosszolgálati tisztviselő is azt mondta, hogy már a nagy kínai és iráni lebukássorozat elején gyanút foghattak volna, hogy a két ország titkosszolgálatai együttműködnek: ebben az időben jártak látogatóban Iránban a kínai Államvédelmi Minisztérium kémelhárításának vezetői.

Fotó: J. Scott Applewhite/AP

A Yahoo riportereinek legmegrázóbb felfedezése mégsem ez, hanem az, hogy a kommunikációs rendszer sérülékenységére a CIA egy külsős beszállítója, a potenciális iráni források azonosításán dolgozó John Reidy már 2008-ban felhívta főnökei figyelmét. Amire válaszul előbb elmozdították a megbízásából, majd 2011-ben ki is rúgták.

A Yahoo értesüléseit hivatalosan senki sem erősítette meg, azok, akik nem direkt megtagadták a választ, egyszerűen nem reagáltak a megkeresésükre. A név nélkül nyilatkozó forrásaik szerint viszont a kínai és iráni források elvesztésének tragédiáján túl az intézményi összeomlás az, ami igazán aggasztó. Vagyis az, hogy azok a szervek, amiknek lépniük kellett volna a kommunikációs hálózat integritásának védelmében, a máig nem lettek felelősségre vonva. "Ha megengedjük, hogy ilyesmi történjen, és a törvényhozás nem tesz semmit, az intézmények nem tesznek semmit, akkor egyre komolyabb problémáink lesznek" - mondta egy volt titkosszolgálati tisztviselő, aki szerint ez idővel az egész rendszer korrumpálódásához vezethet. "Végső soron a saját intézményrendszerünk a legnagyobb belső fenyegetés" - mondta.

Kapcsolódó
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok érvényesek 2019. december 2-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.