Magyarország nem azért vetette le a láncait, hogy újakra cserélje; a jelek szerint a Nyugat nem értette meg, hogy a magyarok azért küzdöttek 1956-ban is, mert a végsőkig ragaszkodnak saját kultúrájukhoz, életformájukhoz – mondta Varga Judit, a Miniszterelnökség európai uniós ügyekért felelős államtitkára az 1956-os forradalom és szabadságharc 62. évfordulója alkalmából rendezett brüsszeli megemlékezésen.

„Európa elfelejtette, hogy »két tüdővel lélegzik«, egy keleti és egy nyugati tüdővel. Ha nem így volna, a Nyugat nem indítana koncepciós eljárásokat Magyarország és Lengyelország ellen. Nem vádolnának minket olyan bűnökkel, melyek ellen a kommunizmus során küzdöttünk. Minket, akik életünket és vérünket adtuk a szabad Európáért, a szabad Magyarországért” – mondta beszédében az államtitkár a Fidesz-KDNP EP-képviselőcsoportja és a Magyar Hullám Társaság szervezte rendezvényen.

Azt mondta:

„Próbatétel idején mutatkozik meg, hogy milyen emberek vagyunk valójában. 1956 ilyen próbatétel volt a magyar nemzet számára, s a magyar nemzet kiállta a próbát. Egyedül. Hiszen a szabad világ magunkra hagyott minket. Végignézte, ahogyan a világ legnagyobb szárazföldi hadserege vérbe fojtja a demokráciáért és szabadságért küzdő magyarok ezreit. Mi azonban ebből is felálltunk, ahogyan tettük azt már oly sokszor. Talán a Nyugat ezért sem érti, hogy ha az Európai Parlament kommunistái, liberális vagy épp szocialista politikusai olvassák hangosan fejünkre az igaztalan, hazug vádakat, mi miért nem félünk, miért nem hátrálunk meg.”

Varga Judit azt mondta, hogy nem mosható össze napjaink migrációs helyzete az 1956-os magyar menekülthullámmal, mert „aki ismeri a magyar történelmet, az nem húz párhuzamot a kommunizmus ellen küzdő szabadságharcosok és a gazdasági megfontolásból hazájukat elhagyó emberek tömegei között”.

Azt is mondta, hogy a kormány 1956 szellemében cselekszik, igyekszik segíteni a háborúk elől menekülőkön, több millió dollárt ajánlott fel a megsegítésükre, de úgy gondolja, hogy a romok újjáépítésében, a hazatérésben kell segíteni. „A szabadság az, amikor megválaszthatjuk a kormányunkat, azt, hogy kikkel éljünk együtt saját hazánkban, és milyen jövőt építsünk gyermekeinknek” – mondta Varga.

A megemlékezésen Csáky Pál, a szlovákiai Magyar Közösség Pártjának (MKP) EP-képviselője mondott köszöntőt, és tiszteletét fejezte ki mindenki előtt, aki 62 évvel ezelőtt „képes volt legyőzni kételyeit, félelmeit, és talán tudatosan, talán ösztönösen tenni tudott valamit azért, amit halhatatlan szabadságeszmének nevezünk”.

„1956-ban egyszerűen felrobbant a szabadságszerető magyar lélek. És, ha megnézzük, hogy mi mindenen ment keresztül a magyarság a XX. században, ezen a tényen egy pillanatig sem csodálkozhatunk. Embereket fel lehet akasztani, börtönbe lehet csukni, társadalmakat ideig-óráig meg lehet rendszabályozni, de – hála istennek – a szabadságeszmét az emberi lelkekből nem lehet kiirtani” – mondta.