Miközben a Sztálin-kultuszt felélesztő, egykori KGB-s orosz diktátor hadserege épp a nyugati szomszédjának civil lakossága ellen vív háborút, a pénzügyminiszter arról beszélt, hogy a II. világháború után keleten pusztító ideológia tanai ma nyugatról köszönnek vissza.
A magyar külügyminiszter az 56-os forradalom évfordulóján is felszólalt az orosz katonai agressziót nyögő Ukrajna támogatása ellen.
Hollik István vállalta, hogy a Parlamentben felolvassa a központból kapott szöveget a kamerába.
Ezt a kormánypárt kommunikációs igazgatója jelentette be.
A miniszterelnök inkább a szankciókról és a migrációról beszélt a reggeli rádióinterjújában.
Ezt leginkább az Orbán-kormány helyi szövetségese, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség tudná elárulni, ha nyilatkozna a témában bármit. Azt sem tudni, Brenzo még mindig szokott-e telefonálni Orbánnal.
Simicskó Istvánnak október 23-án nem Moszkva jut eszébe egy szuverén ország lerohanásáról, hanem Brüsszel.
A házelnöknek a Heteknek adott csütörtöki interjúja alapján általánosságban véve kevés dologról van jó véleménye.
A szankció az új kvóta, de ki lesz a „háborúpárti brüsszelizmus” megtestesítője a nyilvánosságban? Válság elől kommunikációs invázióba menekül a Fidesz.
Először csapott össze a parlamentben kormány és ellenzék a katatörvény elfogadása és a rezsicsökkentés megvágása óta. A Fidesz mindenért a szankciókat okolja.
Vejkey Imre a Parlamentben a korrupciót és a jogállamiságot ért bírálatokra válaszul az Aranybullával arcoskodott.
A szankciókat amúgy megszavazta a magyar kormány.
A miniszterelnök szerint „ránk akarnak kényszeríteni olyan életmódot is, amely szemben áll mindazzal, amit mi értékesnek és megőrzendőnek gondolunk”, ezzel a fenyegetéssel nehéz megküzdeni.
Szerinte fontosabb lenne a több év alatt 300 ember halálával járó európai terrorizmus ellen fellépni, mint a globális katasztrófákkal járó klímaváltozás ellen. A házelnök arról is beszélt, hogy Brüsszel miatt késik Paks 2.
Úgyis csak március 15-ig tervezték a kampányt.