Szijjártó: Brüsszelben, Luxemburgban, Nyugat-Európában továbbra sem hajlandó senki beszélni arról, hogyan is lesz béke

Szijjártó Péter az 56-os forradalom kitörésének 67. évfordulóján is felszólalt az orosz katonai agresszió ellen védekező Ukrajna támogatása ellen.

A külgazdasági és külügyminiszter Luxembourgban azt mondta, továbbra is háborúpárti az ukrajnai helyzettel kapcsolatos brüsszeli megközelítés, az Európai Bizottság 20 milliárd eurós előterjesztésében minden benne van, ami a háborúról szól, de továbbra sincs benne semmi, ami arról szólna, hogy miként lehetne békét teremteni.

A KKM közleménye szerint Szijjártó az EU-s külügyi tanácsülés utáni sajóértekezletén azt mondta, az ukrajnai biztonsági garanciákról szóló javaslatokat tárgyalták meg, ezek alapján a következő négy évben 20 milliárd euróval támogathatnák a fegyverszállítást, illetve kiképző missziót telepíthetnének az országba. Emellett az európai védelmi ipar fejlesztéséről is szól az előterjesztés, sőt egyesek arról beszélnek, hogy Ukrajnában is hadiipari beruházást kellene végrehajtani. Fontos elem továbbá az ukrajnai újjáépítés és az újabb szankciók elfogadása Oroszországgal szemben – sorolta.

„Tehát minden benne van, ami a háborúról szól, de sajnos továbbra sincsen benne semmi ebben az előterjesztésben, ami arról szólna, hogy hogyan is lesz béke. Jól láthatóan az európai megközelítés, a brüsszeli megközelítés az ukrajnai eseményekhez továbbra is háborúpárti” – közölte Szijjártó.

Szerinte „Brüsszelben arra számítanak, hogy a további négy évben is háború lesz Ukrajnában, mi ezt nem fogadjuk el”. Szerinte ezt bizonyítja, hogy a következő négy évre évente ötmilliárd eurót irányoznának elő az újabb fegyverszállításokra. „Ha nem számolnánk azzal, hogy még négy évig háború lesz, akkor miért kellene további négy évben is ekkora mennyiségű, hatalmas összegű pénzért fegyvereket szállítani Ukrajnába?” – kérdezte Szijjártó. Azt mondta:

„Tehát szól ez az előterjesztés mindenről, ami a háborúhoz kapcsolódik, de továbbra sem hajlandó Brüsszelben, Luxemburgban, Nyugat-Európában senki beszélni arról, hogy akkor hogyan is lesz béke.”

Szijjártó szerint Európa továbbra is háborús pszichózisban szenved, és nem hajlandó a béke lehetőségét még csak megvitatni sem. Szerinte Brüsszelben úgy látják, hogy a harctéren keresendő a megoldás, de az elmúlt másfél azt mutatja, hogy ez nem igaz. „A harctéren halottak vannak és pusztítás. És ahogy egyre több halott lesz, és ahogy egyre nagyobb lesz a pusztítás, úgy lesznek egyre rosszabbak a feltételei a békének” – mondta.

„Szeretném azt is elmondani, hogy akár fegyvergyártás, akár kiképzés telepítése Ukrajna területére, egy háborús területre, az számunkra teljes mértékben elfogadhatatlan, mert egy ilyen döntés azonnal háborúba rántaná az Európai Uniót is, amely egyébként nem is egy biztonsági, hanem egy politikai-gazdasági integráció” – közölte.

Szijjártó az ellen is tiltakozott, hogy biztonsági okokkal próbálnak hazánkra nyomást gyakorolni Ukrajna EU-s csatlakozásának felgyorsítása érdekében.

„Az Európai Unió nem biztonsági szervezet, ez egy politikai-gazdasági integráció, így biztonsági okokkal indokolni kizárólag egy ország leendő tagságát, számunkra teljes mértékben elfogadhatatlan” – mondta Szijjártó, akinek állítása szerint több kollégája is bizonyos „Ukrajna-fáradtságot” emlegetett, ami arról szól, hogy nehéz fenntartani a közvélemény érdeklődését a kelet-európai országban zajló háború iránt, és különösen igaz ez most, amikor az izraeli konfliktus is valamelyeset háttérbe szorítja az eseményeket.

„Ha ez igaz, akkor ez még inkább aláhúzza a béke mielőbbi megkötésének szükségességét. Mert csak a békével tudjuk megmenteni az emberéleteket, csak a békével tudjuk elejét venni a pusztításnak” – mondta Szijjártó, aki ezután egy tádzsik kollégájával írt alá megállapodást.