Orbán Viktor fél órán át beszélt a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, amiben egyetlen szó sem esett arról, hogy éppen tömegével szüntetik be a munkát a polgári engedetlenséget gyakorló tanárok, és sokukat már ki is rúgták emiatt.

Viszont volt helyette szó szankciókról, inflációról, migrációról, illetve a helyreállítási tervről, aminek a brüsszeli elfogadását nagy sikerként értékelik (pedig 2300 milliárd forintnyi EU-s támogatást továbbra is befagyasztanak).

Elhibázott szankciók

Elsőként arról, hogy hétfőtől nem lehet nyersolajat szállítani Oroszországból. A miniszterelnök azt mondta, 9 hónapja van háború, és eredetileg az volt az elképzelés, hogy a szankciókkal közelebb jutunk a háború befejezéséhez. Ehhez képest egyetlen mm-rel sem kerültünk közelebb, ellenben egyre rosszabb helyzetben vannak az EU-s országok meg Ukrajna is, az oroszok viszont tudják folytatni a háborút – mondta.

Orbán szerint a szankciók politikája nem érte el a célját, elhibázottak a szankciók, pedig a legkomolyabb részük csak most lép hatályba, „a majom most ugrik bele a vízbe”. Magyarországnak sikerült elérnie, hogy ránk a szankciós tiltás nem vonatkozik, mi hozhatunk be olajat Oroszországból. A probléma az ár, mivel a szankciók árfelhajtó hatása alól nem tudjuk magunkat kivenni – mondta.

Az energiahordozók ársapkájának kérdése az EU-ban napirenden van, van-e a kormánynak információja a 9. szankciós csomagról – kérdezték. Orbán azt mondta, azt tudjuk, hogy a brüsszeli bürokraták mit akarnak: szankciót olaj után atomenergiára és gázra is. Orbán szerint ezt ki kell védenünk, mentesítést kell kapnunk. Magyarország eddig mindig elérte a nemzeti céljait, mentesítettük magunkat, tudunk behozni energiát, emiatt jó reményekkel veszünk részt ebben a vitában is.

Háborúpártiak vs. béketábor

De, mint mondta, a nyomás folyamatos, lesz 10. és 11. csomag is, ezért folyamatosan küzdenünk kell. Orbán szerint ezért kellett a nemzeti konzultáció. Az alákérdező ember az állítólagos 1 millió kitöltést emlegette mint ami mutatja, hogy van hatása a szankcióknak az életre. Orbán mondta is, hogy nem lepődött meg, ráadásul az emberek nemcsak kitöltik, hanem beszélnek is róla.

Érdekes, hogy december 2-án még mindig a szankciók kiterjesztéséről van szó – mondja a riporter, emlékeztetve, hogy Orbán korábban azt mondta, Európában a békepárti álláspont kerekedik felül. Orbán azt mondta, egyelőre a háborúpártiak, a szankciókat támogatók vannak többségben. Orbán szerint ők viszont békepártiak, akik azonnali tűzszünetet követelnek, és utána lehet tárgyalni. Orbán szerint eddig leginkább automatikusan jöttek a szankciók, de most meg kell állnunk, egy alapos és mély vitát kell folytatnunk, mielőtt további szankciók jönnének.

Sötétben bolyongunk az erdőben

A horvát elnök a minap arról beszélt, hogy Európa háromszor drágábban veszi a gázt Amerikától, mint korábban – mondta a riporter. Orbán szerint ez nem tévedés, korábban a francia elnök is azt mondta, hogy ez nem barátság, ha négyszer drágábban árulják nekünk a gázt, mint otthon maguknak.

Orbán szerint most sötétben bolyongunk az erdőben.

Szerinte több évtizede az volt az EU gazdaságának alapja, hogy bejön az olcsó energia, de most a „nagyfiúk” (Németország és Franciaország) keresztülvitték, hogy ennek a gazdasági modellnek vessünk véget.

De ha ez nincs, mi az új európai gazdasági stratégia? Erre a kérdésre Orbán szerint nincs válasz. Ha Amerikából pótoljuk az energiát, drágább lesz, és mindennek felmegy az ára. Ezért van most szankciós infláció, mindennek megy fel az ára, még az élelmiszereké is, elsősorban a műtrágyán keresztül. Orbán szerint arra a kérdésre, hogy milyen stratégia jön, senki sem ad választ, pedig ő maga is folyton ezt kérdezi. Orbán azt mondja, Magyarország nem tud mást tenni, mint hogy a jövendőbeli magyar gazdaságot saját kútfőből hozza létre egy teljesen új modellel.

Siker a befagyasztás?

A helyreállítási tervről, amit 1,5 év után jóváhagyott az Európai Bizottság, a kormány azt mondja, az egyik legjobbnak ítéltetett az EU-ban. De ha ez így van, miért kellett ennyit várni az elfogadásra – kérdezték. Orbán azt mondta, arról a pénzről beszélünk, amit közös hitelként vettünk fel a járvány miatt. Itt a gyorsaság lett volna a legfontosabb, már tavaly nyáron odaadhatták volna, nyilván politikai okokból nem adták oda – mondta.

Orbán szerint Brüsszelben baloldali kormányt akartak, ezért nem adták oda a pénzt, hanem guruló dollárokat adtak a baloldalnak. „De a választást Magyarország megnyerte, illetve a magyarországi jobboldal megynyerte”, nem volt mit tenni, meg kellett állapodni, erre előálltak mindenféle szükségtelen kéréssel, de mivel a magyar kormány eredményt akart elérni, engedtek a szükségtelen kéréseknek, így sikerült megegyezni.

link Forrás

Itt köszönetet mondott Navracsics Tibornak is, aki szerinte jól irányította a tárgyalásokat. Orbán azt mondta, van már 19. meg 20. kérés is az EU-tól, mindig lesz egy újabb ötletük. Van egy történelmi tendencia, hogy a befolyásukat növelnék a tagállamokra, de annak ellenére, hogy mindig újabb feltételeket támasztanak, igyekszünk megállapodni – mondta Orbán, aki szerint vannak viszont fundamentális kérdések is, amikben nem engedünk: migráció, szexuális propaganda, fenntartás nélküli szankciópártolás.

Ukrajna finanszírozása

Ukrajna finanszírozásáról azt mondta, most fordul komolyra a vita, ugyanis kiderült, hogy a háborúnak nemcsak a fegyverkezés és az újraépítés a költsége, hanem van egy harmadik tétel is: az ukrán állam működtetésének kérdése. Ukrajna nem tudja kifizetni az alkalmazottait, fenntartani az infrastruktúrát stb. Ezért Ukrajna az EU-hoz fordult pénzért, az EU szerint évi 18 milliárd eurót kéne adni csak azért, hogy Ukrajna működjön. Orbán azt mondta, ezt elfogadjuk, nem vagyunk tőle boldogok, ha nem lenne háború, hanem békét sürgetnénk, ez az összeg nem lenne. vagy jelentősen kisebb lenne.

De ha már itt vagyunk, Magyarország belátja, hogy Ukrajnát segíteni kell. Két javaslat van. Az egyik egy újabb közös hitelfelvétel, amit Orbánék nem támogatnak, mert így az EU közösen eladósodott államok közösségévé válna. Orbán azt mondja, általában sem támogatják a közös hitelfelvételeket, mert egy adósságközösség következményeit az unokáink is nyögik majd, nekünk kellene majd mások adósságát fizetni.

Orbánék azt javasolják, ha akarunk segíteni, osszuk szét egymás között országonként súlyozva az összeget, és kétoldalú megállapodással adjuk oda Ukrajnának. Vissza kell térni a direkt támogatáshoz, a magyar állam már félretette ezt a pénzt, amit oda is adna kétoldalú megállapodással, de nem járulunk hozzá a közös hitelfelvételhez – mondta Orbán.

Globális minimumadó

A globális minimumadóról azt monda, munkahelygyilkos adóemelés, ami munkahelyek 10 ezreit szüntetné meg. Ezt nem engedhetjük, az adókérdés amúgy sem globális kérdés, hanem nemzeti kérdés, a választók éppen azért szeretik a demokráciát, mert ők mondják meg, milyen adópolitikát hirdető kormányok legyenek – mondta Orbán, aki sem a munkahelyek, sem a demokrácia szempontjából nem látja jó ötletnek ezt az adót.

Recesszió helyett jövőre 1,5 százalékos növekedés

Magyarország importra szorul energiából, tavaly 7 milliárd eurót fizettünk érte, ez idén 17 milliárd lett, 2023-ban pedig még följebb is mehet – mondta Orbán, aki szerint Magyarország a magas energiaárak miatt évi 10 milliárd eurót (4000 milliárd forintot) elveszít, pedig ha ez meglenne, oda tudnák adni nyugdíj- és béremelésekre (például a pedagógusokéra – utalt egyetlen alkalommal a tanárok létezésére). Most gőzerővel dolgoznak azon, hogy a költségvetés ezt megoldja – mondta Orbán, aki úgy látja, ha jövőre a vállalkozók, a munkavállalók és a kormány is jól dolgozik, el tudják érni, hogy ne recesszió, hanem 1,5 százalékos növekedés legyen. Ha ez meglesz, akkor meg tudják védeni a családokat, akiknek nőnek a rezsiszámlái – mondta.

Kerítésen átszivárgó történelmi kérdés

A migráció is téma volt, illetve az, hogy egyre agresszívabbak az embercsempészek és a „migránsbandák”. Orbán szerint a déli határaink mentén áldatlan állapotok vannak, ettől a határ két oldalán élő magyarok élete lassan elviselhetetlenné válik. A szerbek, az osztrákok és mi jobban láttuk, hogy ezt a határt jobban védeni nem tudjuk, a konfliktusokat szinte lehetetlen kezelni, ezért lejjebb kell tolni a határvonalat Szerbia déli részéhez – mondta. Erről már megegyeztek, most folyik az előkészítése annak, hogy a szerbek irányításával néhány száz km-rel délebbre védhessük meg a határainkat. A kerítés ellenére átszivárgó migránsok miatt a másik három V4-es ország felajánlotta, hogy közreműködnek a védelemben – mondta.

Orbán azt mondta, tudja, hogy az energia a legnagyobb probléma, de a történelmi léptékben legnagyobb kihívás a migráció, és Brüsszelben olyanok vannak hatalmon, akik a migránsokat be akarják engedni, és erre akarnak kötelezni minket, ebben pedig a magyar dollárbaloldal egyetért velük. Orbán szerint lehet, hogy erre kevesebb figyelem irányul, de a döntéshozóknak tudatában kell lenniük arra, hogy ez a legfontosabb történelmi kérdés.