Közzétették a magyar helyreállítási és újjáépítési terv végleges változatát. Ezt szerdán fogadta el az Európai Bizottság, de továbbra sem biztos, hogy megérkezik a 2300 milliárd forintnyi támogatás. Csak akkor utalnak, ha további intézkedéseket tesz a magyar kormány a jogállamisági helyzet javítására, és maradéktalanul teljesíti a feltételességi mechanizmusban előírt 17 vállalását.

A tervnek korábban több változatát is megismerhettük, de ezek sokat változtak a Bizottsággal való egyezkedés során. A végleges anyag majdnem 600 oldalas, most csak néhány pontját emeljük ki, nagy vonalakban.

Így osztanák el a pénzt

A csomag legnagyobb részét, közel negyedét zöld közlekedésre szánják (558 milliárd forint). Majdnem ennyit írtak be egészségügyre (516 milliárd) és az energiarendszer zöld átállására (492 milliárd). Ez a három fejezet teszi ki a teljes összeg majdnem 70 százalékát.

További 273 milliárdot költenének el „magasan képzett, versenyképes munkaerő”, illetve 245 milliárdot „demográfia és köznevelés” címen. 89 milliárdot kapna a 300 legszegényebb falu felzárkóztatására indított program, 57 milliárdot a vízgazdálkodás, 43 milliárd menne körforgásos gazdaságra, 26 milliárd a közigazgatás fejlesztésére.

Oktatás

Eddig is lehetett tudni, hogy a kormány a helyreállítási alapból (RRF) fedezné a tanárok béremelését. Az ígéret szerint 2025-re elérnék a diplomás átlagkereset 80 százalékát.

Újdonság, hogy 2025-ig notebookot adnának minden diáknak és tanárnak, aki kér.Ide tartoznak az általános és középiskolák, a szakképzés viszont nem. A kiosztásnál előnyt élveznének a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű gyerekek.

Ötezer tanár ingyenes átképzésével enyhítenék azt a problémát, hogy egyes tantárgyakra alig találni pedagógust. A résztvevők így 3-4 tárgyat taníthatnának.

Külön alfejezet szól a hátrányos helyzetű iskolákról. A terv szerint kiválasztanának legalább 35 kis létszámú felső tagozatot, ahonnan a diákokat ugyanennyi nagyobb, több száz fős iskolába integrálnák.

Fellépnének a szegregáló iskolák ellen is: csökkentenék azoknak az iskoláknak a támogatását, ahol a települési arányokhoz képest kevés hátrányos helyzetű gyerek tanul.Modernizálnák a felsőoktatási és szakképzési intézményeket.

Egészségügy

Itt főleg az alapellátásra koncentrálnának. Cél, hogy a háziorvosok praxisközösségekben működjenek együtt (ilyenek most is léteznek), és dietetikusok, egészségpszichológusok, gyógytornászok bevonásával több körzetet lássanak el egyszerre. Erre a szintre bíznák a szűréseket és a betegek terelgetését az egész rendszerben.

Bővítenék a háziorvosok hatáskörét. A jövőben felírhatnának olyan gyógyszereket, amiket eddig csak más szakorvosok írhattak fel, és megfelelő szakvizsga birtokában szakellátást is nyújthatnának. Az lenne a lényeg, hogy minél inkább csak azok menjenek kórházba, akiknek muszáj. Ennek érdekében fejlesztenék az egynapos sebészeti ellátást is.

Mindezt informatikai és egyéb infrastrukturális fejlesztésekkel kapcsolnák össze, illetve költenének a mentőállomásokra is.

Tömegközlekedés, szélerőművek

56 kilométernyi HÉV-vonalat újítanának fel Budapest agglomerációjában, állomásokkal együtt. Néhány vasúti szakaszon 160 km/h-val menne a vonat (Almásfüzitő–Komárom, Békéscsaba–Lőkösháza).

Nagyot lendítenének a tömegközlekedés digitalizációján, egységesítenék a különböző szolgáltatók utastájékoztató és jegyvásárlási rendszerét. 300 elektromos busz is szerepel a tervben.

Ahogy korábban beszámoltunk róla, a kormány szélerőműveket is ígér Brüsszelnek. A helyreállítási terv úgy fogalmaz, hogy megszüntetik a szélerőművek építésének „szükségtelen korlátozását”.

Szociális lakások a felzárkózó településeken

2026-ig 1600 szociális lakást újítanának fel, és további 400-at építenének a 300 legszegényebb faluban (ebből eddig 118-ban indult el a felzárkózó települések program). Ezzel csökkentenék a komfort nélküli lakásokban élők számát.

Megújuló energiával, szociális alapon segítenék ezeknek a településeknek a fűtését, ezenkívül munkaszocializációs fejlesztéseket, iskolai továbbképzéseket is terveznek.

Tiszta pénz

Az RRF-csomag része a már létrejött Integritás Hatóság és a Korrupcióellenes Munkacsoport is, utóbbi tagjainak listáját épp csütörtökön hozták nyilvánosságra.

A korrupcióellenes reformokat a brüsszeli elvárások miatt vezették be, de mivel a Bizottság nem volt maradéktalanul elégedett, legalább 3000 milliárd forint uniós pénz befagyasztását javasolta. Ezt az összeget nem az RRF-ből, hanem a szokásos operatív programokból bukhatja Magyarország, legalábbis egyelőre, mert ha teljesíti az elvárásokat, később hozzáférhet.