Annyira nincs pénze az ELTE természettudományi karának, hogy belebukott a dékán

Nyolc karral, közel 4000 munkatárssal és 26 000 hallgatóval az Eötvös Loránd Tudományegyetem Magyarország legnagyobb, és egyik legmagasabban jegyzett egyeteme, ide akarnak a legtöbben bekerülni, a 30 milliárd forintos éves költségvetése pedig akkora, mint egy közepes magyar városé. Mégis hatalmas pénzügyi gondjai vannak.

Október végén írta meg az Index, hogy Scheuer Gyula kancellár – akinek a kancellári pályázatához korábban maga Németh Szilárd Fidesz-alelnök írt ajánlást – október 18-án az „egyes karok költségvetési hiányára” és a 2019. évi költségvetés várható alakulására tekintettel megszorításokat írt elő a Természettudományi Karnál (TTK), a Bölcsészettudományi Karnál (BTK), a Társadalomtudományi Karnál (TÁTK) és a szombathelyi Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Központnál, ami 2017 óta az ELTE alá tartozó intézmény.

Tavasszal készült egy egyetemi dokumentum, amiben az állt, hogy a BTK-nak, a TTK-nak és a TÁTK-nak soron kívüli intézkedéseket kell tenniük költségvetésük megtartása érdekében, 546 millió forint kigazdálkodandó összeget határoz meg nekik a kancellár, de a szöveg szerint még így sem lesz a karokon pénzügyi egyensúly, más karoktól elvett pénzekből kell fenntartani azokat.

Így a három karon bér- és létszámstopot rendeltek el, semmilyen, mérlegelési jogkörbe tartozó juttatás kifizetését nem engedik, kancellári egyetértés kell az újabb óraadói megbízásokhoz, és csak az alapfeladathoz nélkülözhetetlen, nem halasztható kiadásokat engedélyezik. Emellett a gazdasági főigazgató egyedi engedélyéhez kötik a 60 napnál hosszabb időre szóló vagy a nettó 500 ezer forintot meghaladó beszerzéseket, leállítják a bútor- és irodaszer-igényléseket is.

Az Index szerint a helyzet annyira rossz, hogy a TTK Biológiai Intézetének pár oktatója október 15-én úgy tartotta a laborokban gyakorlati órákat, hogy csak elmondták, mit csinálnának, nem használták a vegyszereket, az eszközöket, a mikroszkópokat. Az akcióval arra hívták fel a figyelmet, hogy az intézet az ELTE költségvetéséből nem kapta meg a gyakorlati oktatáshoz szükséges összeget a félévre. (Van olyan gyakorlat, aminél 40 ezer forintba kerülnek a drága vegyszerek, és egy tanárnak ilyenből hetente többet is meg kellene tartania.)

A TTK-n megbuktatták a dékánt

A TTK-n az igazgatóság körlevélben tájékoztatta a kollégákat a helyzetről: 2012 óta a kar folyamatosan növekvő hiánnyal küzd, mert az akkor megváltozott állami finanszírozás hátrányosan érintette őket, mostanra a hiány éves mértéke jóval több mint 1 milliárd forint. A korábbi években a TTK hiányát egyetemi szinten, más források bevonásával kezelték, de a vezetés és a kancellár már évek óta jelezte, hogy ez nem fenntartható.

Az ELTE Szenátusa az év elején kötelezte a TTK-t, hogy idén takarítson meg 250 millió forintot, illetve szeptember 15-ig nyújtson be hosszú távú intézkedési tervet a hiány csökkentésére. A forrásbevonás egyik módja a hallgatói lemorzsolódás csökkentése (megújított, modernebb és hallgató-barátabb képzéssel) és a toborzás megújítása, a másik lehetőség a hallgatói normatíva emelése, amiről évek óta tárgyalnak a minisztériummal, de eddig csak ígéretek születtek.

A közleményben azt írták, a TTK érdekképviselete nem volt hatékony, és mivel nem bizonyította, hogy meg tud újulni, az ELTE vezetése „sem érezhette magáénak az értünk való kiállást”. Újra tárgyalnak a kormány különböző képviselőivel, de nem tudni, mikor és milyen mértékű lesz ez az emelés. Mivel az ELTE vezetése és a keresztfinanszírozással a TTK-t támogató többi kar is elvárja, hogy a TTK költségvetése hosszú távon egyensúlyba kerüljön, így a kart a bevételek reménybeli növelése mellett kiadáscsökkentésre kötelezik.

Az ELTE lágymányosi campusa, ahol a TTK is működik.Fotó: Google Street View

A TTK dékánja, Surján Péter szeptember végén leadott egy hosszú távú intézkedési tervet, de az abban ígért költségcsökkentéseket kevesellték, a dékán az intézetigazgatók javaslatait nem fogadta el, és határozott kérés ellenére sem tárgyalta meg azt a Kari Tanáccsal (KT), csak szóbeli ismertetés történt, az írásbeli anyagot nem mutatta be, és szavazás sem volt.

A beadási határidő utáni első szenátusi ülésen a kancellár jelezte: nem fogadja el az intézkedési tervet, majd Scheuer Gyula közölte: a kar vagy visszahívja a dékánt, vagy kancellári biztost nevez ki az irányításra, pedig gyakorlatilag már tavasz óta – illetve hivatalosan pár hete – minden kari kifizetést személyesen a kancellárral kell engedélyeztetni.

Az öt intézetigazgató ezért kénytelen volt – a szabályok szerint – bizalmatlansági indítványt benyújtani a dékán ellen. Ezt tudván a dékán úgy döntött: az október 31-i kari tanácsülésen bizalmatlansági szavazást kér maga ellen, és csak 75 százalékos támogatottság esetén folytatja a munkáját. A KT tagjainak csak a 17 százaléka támogatta őt, így november 5-i hatállyal elküldte a lemondását a rektornak.

Az öt intézetigazgató még aznap javaslatot tett a rektornak a megbízott dékán személyére, erre a héten kerülhet sor. Október 31-én a KT kiküldte az új dékán megválasztásának lebonyolításával megbízott bizottságot, és elfogadta a dékáni pályázati kiírás szövegét. A terv szerint a karnak februártól vagy márciustól lehet új, kb. 4 évre kinevezett dékánja.