Annyira nincs pénze az ELTE természettudományi karának, hogy belebukott a dékán

444 Hírlevelek
Hírleveleink házhoz visznek mindent, amit tudni kell.

Nyolc karral, közel 4000 munkatárssal és 26 000 hallgatóval az Eötvös Loránd Tudományegyetem Magyarország legnagyobb, és egyik legmagasabban jegyzett egyeteme, ide akarnak a legtöbben bekerülni, a 30 milliárd forintos éves költségvetése pedig akkora, mint egy közepes magyar városé. Mégis hatalmas pénzügyi gondjai vannak.

Október végén írta meg az Index, hogy Scheuer Gyula kancellár – akinek a kancellári pályázatához korábban maga Németh Szilárd Fidesz-alelnök írt ajánlást – október 18-án az „egyes karok költségvetési hiányára” és a 2019. évi költségvetés várható alakulására tekintettel megszorításokat írt elő a Természettudományi Karnál (TTK), a Bölcsészettudományi Karnál (BTK), a Társadalomtudományi Karnál (TÁTK) és a szombathelyi Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Központnál, ami 2017 óta az ELTE alá tartozó intézmény.

Tavasszal készült egy egyetemi dokumentum, amiben az állt, hogy a BTK-nak, a TTK-nak és a TÁTK-nak soron kívüli intézkedéseket kell tenniük költségvetésük megtartása érdekében, 546 millió forint kigazdálkodandó összeget határoz meg nekik a kancellár, de a szöveg szerint még így sem lesz a karokon pénzügyi egyensúly, más karoktól elvett pénzekből kell fenntartani azokat.

Így a három karon bér- és létszámstopot rendeltek el, semmilyen, mérlegelési jogkörbe tartozó juttatás kifizetését nem engedik, kancellári egyetértés kell az újabb óraadói megbízásokhoz, és csak az alapfeladathoz nélkülözhetetlen, nem halasztható kiadásokat engedélyezik. Emellett a gazdasági főigazgató egyedi engedélyéhez kötik a 60 napnál hosszabb időre szóló vagy a nettó 500 ezer forintot meghaladó beszerzéseket, leállítják a bútor- és irodaszer-igényléseket is.

Az Index szerint a helyzet annyira rossz, hogy a TTK Biológiai Intézetének pár oktatója október 15-én úgy tartotta a laborokban gyakorlati órákat, hogy csak elmondták, mit csinálnának, nem használták a vegyszereket, az eszközöket, a mikroszkópokat. Az akcióval arra hívták fel a figyelmet, hogy az intézet az ELTE költségvetéséből nem kapta meg a gyakorlati oktatáshoz szükséges összeget a félévre. (Van olyan gyakorlat, aminél 40 ezer forintba kerülnek a drága vegyszerek, és egy tanárnak ilyenből hetente többet is meg kellene tartania.)

A TTK-n megbuktatták a dékánt

A TTK-n az igazgatóság körlevélben tájékoztatta a kollégákat a helyzetről: 2012 óta a kar folyamatosan növekvő hiánnyal küzd, mert az akkor megváltozott állami finanszírozás hátrányosan érintette őket, mostanra a hiány éves mértéke jóval több mint 1 milliárd forint. A korábbi években a TTK hiányát egyetemi szinten, más források bevonásával kezelték, de a vezetés és a kancellár már évek óta jelezte, hogy ez nem fenntartható.

Az ELTE Szenátusa az év elején kötelezte a TTK-t, hogy idén takarítson meg 250 millió forintot, illetve szeptember 15-ig nyújtson be hosszú távú intézkedési tervet a hiány csökkentésére. A forrásbevonás egyik módja a hallgatói lemorzsolódás csökkentése (megújított, modernebb és hallgató-barátabb képzéssel) és a toborzás megújítása, a másik lehetőség a hallgatói normatíva emelése, amiről évek óta tárgyalnak a minisztériummal, de eddig csak ígéretek születtek.

A közleményben azt írták, a TTK érdekképviselete nem volt hatékony, és mivel nem bizonyította, hogy meg tud újulni, az ELTE vezetése „sem érezhette magáénak az értünk való kiállást”. Újra tárgyalnak a kormány különböző képviselőivel, de nem tudni, mikor és milyen mértékű lesz ez az emelés. Mivel az ELTE vezetése és a keresztfinanszírozással a TTK-t támogató többi kar is elvárja, hogy a TTK költségvetése hosszú távon egyensúlyba kerüljön, így a kart a bevételek reménybeli növelése mellett kiadáscsökkentésre kötelezik.

Az ELTE lágymányosi campusa, ahol a TTK is működik.Fotó: Google Street View

A TTK dékánja, Surján Péter szeptember végén leadott egy hosszú távú intézkedési tervet, de az abban ígért költségcsökkentéseket kevesellték, a dékán az intézetigazgatók javaslatait nem fogadta el, és határozott kérés ellenére sem tárgyalta meg azt a Kari Tanáccsal (KT), csak szóbeli ismertetés történt, az írásbeli anyagot nem mutatta be, és szavazás sem volt.

A beadási határidő utáni első szenátusi ülésen a kancellár jelezte: nem fogadja el az intézkedési tervet, majd Scheuer Gyula közölte: a kar vagy visszahívja a dékánt, vagy kancellári biztost nevez ki az irányításra, pedig gyakorlatilag már tavasz óta – illetve hivatalosan pár hete – minden kari kifizetést személyesen a kancellárral kell engedélyeztetni.

Az öt intézetigazgató ezért kénytelen volt – a szabályok szerint – bizalmatlansági indítványt benyújtani a dékán ellen. Ezt tudván a dékán úgy döntött: az október 31-i kari tanácsülésen bizalmatlansági szavazást kér maga ellen, és csak 75 százalékos támogatottság esetén folytatja a munkáját. A KT tagjainak csak a 17 százaléka támogatta őt, így november 5-i hatállyal elküldte a lemondását a rektornak.

Az öt intézetigazgató még aznap javaslatot tett a rektornak a megbízott dékán személyére, erre a héten kerülhet sor. Október 31-én a KT kiküldte az új dékán megválasztásának lebonyolításával megbízott bizottságot, és elfogadta a dékáni pályázati kiírás szövegét. A terv szerint a karnak februártól vagy márciustól lehet új, kb. 4 évre kinevezett dékánja.

Már nyomdában a MAKRO

Lépj be a Körbe október 20-ig, hogy október végén neked is küldjünk egy tiszteletpéldányt.

Belépek
Kapcsolódó
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok érvényesek 2019. december 2-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.