Szombaton tartották az önkormányzati választásokat Szlovákiában. Egészen érdekes jelenség látszik az eredményeken: 

a nagyvárosokban jórészt olyan független jelöltek győztek, akik a kormánykoalíció és az ellenzék pártjait is elutasítják. Előfordult, hogy néhányuk ellen bizonyos pártok nem indítottak jelöltet, de ezek az új városvezetők nincsenek benne az országos politikában, és kifejezetten helyi ügyekre koncentrálva, helyi kampánycsapattal értek el kiváló eredményeket. A képviselőtestületekben is igen magas lett a függetlenek aránya, a nagyvárosokban is.

A kormánypártok egyetlen megyeszékhelyen sem tudtak győzni, de az ellenzéknek se osztottak sok lapot

Szlovákia nyolc megyeszékhelyéből, azaz nyolc legnagyobb városából ötben párton kívüli polgármester-jelölt győzött, kettőben pedig parlamenten kívüli pártok jelöltje nyert.

Az összes parlamenti párt elég vacakul szerepelt.

• Az új pozsonyi polgármestert két kisebb, parlamenten kívüli mozgalom támogatott csupán. Pozsonyban egyébként a polgármester-választás második és harmadik helyezettje is független jelölt volt. 
  
• Zsolnában a polgármester-választás első és második helyezettje is független volt.
  
• Független polgármestert választottak Besztercebányán. 
  
• Újraválasztották a független polgármestert Trencsényben, 
  
• A szintén független zöld aktivista (és egykori CEU-s diák) Peter Bročka is megőrizte polgármesteri székét Nagyszombaton.
  
• Független jelölt győzött Nyitrán is. 
  
• Kassán az ellenzéki parlamenti pártok közös jelöltje győzött.
  
• Eperjesen pedig a parlamenten kívüli ellenzéki pártok közös jelöltje lett a polgármester.

A trencsényi független jelölt 72, a nagyszombati 62 százalékot kapott. A legnagyobb szlovákiai városok közül a kormánykoalíció pártjai egyetlen egyben sem tudtak nyerni, de a parlamenti ellenzék pártjai is csak egyetlen városnak, Kassának tudnak polgármestert adni. A képviselőtestületekbe is nagyon sok független jelöltet választottak az emberek.

Túl a pártpolitikán

A szombaton megválasztott szlovákiai polgármesterek 42 százaléka párton kívüli jelölt volt, és a képviselőtestületek tagjainak 35 százaléka lesz független. Már 2014-ben is igen sokan voltak a függetlenek, de most még többen lesznek.

A pártok versenyében a kormánykoalíció legnagyobb pártja, a Smer győzött ugyan, de így is vesztettek 255 polgármesteri széket. A második párt is a koalíció tagja, a nacionalista SNS, a harmadik legtöbb polgármestert pedig egy parlamenten kívüli kereszténydemokrata párt adja. 

A negyedik és az ötödik legerősebb párt a két magyar erő, a Híd és az MKP lettek. Előbbi tagja a mostani szlovák kormánykoalíciónak, utóbbi viszont parlamenten kívüli párt jelenleg. 

Hogy az arányokat érezni lehessen: 1232 független polgármester mellett a Smernek 592, az SNS-nek 160, a kereszténydemokratáknak 157, a Hídnak 127, az MKP-nak pedig 115 polgármestere lett.

Bár a magyarok inkább szavaztak valamelyik magyar pártra, mint függetlenekre, Komáromban megtörtént az, ami sok szlovák többségű településen: az MKP és a Híd jelöltjét is maga mögé utasította egy független jelölt, Keszegh Béla. 

Dunaszerdehelyen az MKP fényes győzelmet aratott, a Híd jelöltjei ott kiestek a közgyűlésből is. Ugyanakkor a Hídnak összesen több embere jutott mandátumhoz a különböző képviselőtestületekben, mint 2014-ben. 

A bizalmatlanság látszik leginkább

A mostani választás fontos tanulsága, hogy nincs most Szlovákiában igazán erős politikai csoportosulás. 

A most remekül teljesítő független jelöltek nincsenek egymással kapcsolatban, többségük mögött országos szervezet sincs, működésük kifejezetten a településeikre korlátozódik, nincsenek nagy világnézeti üzeneteik. 

Az új pozsonyi polgármester körül szerveződik egy kifejezetten nyugatos elköteleződésű párt, de egyáltalán nem látszik, hogy néhány nagyváros polgárain kívül képes lehet-e ez a csapat másokat is megszólítani. A régi pártok pedig küszködnek, és inkább csak a kisebb városokban képesek a győzelemre.

A valamivel 50 százalék alatti részvétel is kiábrándultságra utal. Nincs forradalmi hangulat Szlovákiában, nincsen olyan országosan szervezet, amelyik a csalódott embereket össze tudná fogni. A csalódás utoléri könnyen a függetleneket is: most például megbukott Pozsony eddigi független polgármestere, ám helyére most sem pártpolitikust választottak. 

A magyarországinál jóval sokszínűbb szlovákiai sajtó, és a szabadabb közéleti viszonyok lehetőséget adtak arra, hogy a független indulók híre, programja is sok emberhez eljusson, és ez megnyitotta az utat számos kezdeményezés és mozgalom előtt. És így legalább a helyi politikai életben olyan alulról induló emberek is fontos pozíciót szerezhettek, akik mögött még pártok sincsenek. 

(Köszönet a cikk elkészítéséhez nyújtott segítségért Kollai Istvánnak, a Corvinus egyetem adjunktusának és Tokár Géza politológusnak.)