Egy orosz lap magyar külügyi forrás alapján azt írja: Kárpátaljának hasonló lehet a státusza, mint GAGAUZIÁNAK

Az MTI szemlézte a Nyezaviszimaja Gazeta orosz napilapra hivatkozva számolt be, hogy egy magyar külügyi forrás szerint Kárpátaljának hasonló lehet a státusza, mint Gagauziának.

Moldovai asszonyok a földeken Gagauziában 2014. április 8-án.Fotó: DANIEL MIHAILESCU/AFP

A Nyezaviszimaja Gazeta magyar külügyi forrásra hivatkozva azt írta: Budapest azt javasolhatja majd Kijevnek, hogy Kárpátalján alkalmazza a moldovai gagauz „autonóm területi egység”, Gagaúz Yerí tapasztalatait. Az újság szerint Dél-Moldovában 1994-ben ennek az autonómiának köszönhetően sikerült elkerülni a fegyveres konfliktust.

Helyi parasztasszonyok Gagauziában 2007. március 23-án.Fotó: Daniel Mihailescu/AFP

A lap névtelenül nyilatkozó informátora azt állította, hogy az EU támogatja a magyar kezdeményezést.

Az MTI azt írja, a gagauz „autonóm területi egység” elnevezésébe a moldovai vezetés megelégedésére nem került bele „nemzeti” jelző, de Gagauzia egyúttal lehetőséget kapott az önrendelkezésre abban az esetben, ha Moldova megváltoztatná státusát (vagyis csatlakozna Romániához).

Ivan Mardari, a Gagauzia Népi Gyűlés tagja 2014. április 7-én.Fotó: DANIEL MIHAILESCU/AFP

Irina Vlah gagauz kormányzó a lapnak elmondta, hogy Chișinău (Kisinyov) az elmúlt években megpróbálta ugyan korlátozni az autonómia jogait, de Ankara sokat tett azért, hogy ez ne történjen meg, és az EU is figyelmeztetett a lépés elfogadhatatlanságára.

Recep Tayyip Erdogan török elnök látogatása Gagauziában 2018. október 18-án.Fotó: Cem Oksuz/Anadolu Agency

Az MTI azt írja:

„Az EU-val, Törökországgal és Oroszországgal is kereskedő

Gagauzia

gazdasága stabil, területén a lakosság akaratának megfelelően orosz iskolák működnek.”

Egy helyi paraszt 120 km-re délre Kisinyovtól, a Belshama nevű faluban közlekedik 2007. március 23-án.Fotó: DANIEL MIHAILESCU/AFP

Konsztantyin Bondarenko, az Ukrainszkaja Polityika nevű alap vezetője elmondta, hogy Petro Porosenko ukrán elnök korábban a krími tatároknak akart nemzeti és területi autonómiát biztosítani. Kétségét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy ezt a megoldást magyarok esetében is támogatná, mert ez precedenst jelentene a Donyec-medencének. Szerinte a kérdésben a jövőre megválasztandó új ukrán parlament dönthet majd.

Az egyébként talán nem elhanyagolható szempont, hogy Gagauzia lakosságának 83 százalékát gagauzok teszik ki, míg Kárpátalján 2001-es népszámlálási adatok szerint 12 százalék a magyarok aránya. (via MTI)

November végén 476 újság, rádió, tévécsatorna és internetes oldal ajándékozta oda magát nemzetstratégiai közérdekből az új fideszes médiaalapítványnak, az eddiginél is jobban a kormány felé hajlítva a magyar nyilvánosságot.

A 444 nem közpénzből működik, és szerencsére senki sem tud bennünket a Fidesznek ajándékozni.

A hosszú távú, biztos működéshez viszont a te segítségedre is szükségünk van. Idén 50 millió forintot szeretnénk olvasóinktól összegyűjteni, 36 millió már összejött, ezt nagyon köszönjük!

Hogy elérjük a kitűzött célt, kérjük támogasd rendszeresen a 444-et!

Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.