Az MTI szemlézte a Nyezaviszimaja Gazeta orosz napilapra hivatkozva számolt be, hogy egy magyar külügyi forrás szerint Kárpátaljának hasonló lehet a státusza, mint Gagauziának.

A Nyezaviszimaja Gazeta magyar külügyi forrásra hivatkozva azt írta: Budapest azt javasolhatja majd Kijevnek, hogy Kárpátalján alkalmazza a moldovai gagauz „autonóm területi egység”, Gagaúz Yerí tapasztalatait. Az újság szerint Dél-Moldovában 1994-ben ennek az autonómiának köszönhetően sikerült elkerülni a fegyveres konfliktust.

A lap névtelenül nyilatkozó informátora azt állította, hogy az EU támogatja a magyar kezdeményezést.

Az MTI azt írja, a gagauz „autonóm területi egység” elnevezésébe a moldovai vezetés megelégedésére nem került bele „nemzeti” jelző, de Gagauzia egyúttal lehetőséget kapott az önrendelkezésre abban az esetben, ha Moldova megváltoztatná státusát (vagyis csatlakozna Romániához).

Irina Vlah gagauz kormányzó a lapnak elmondta, hogy Chișinău (Kisinyov) az elmúlt években megpróbálta ugyan korlátozni az autonómia jogait, de Ankara sokat tett azért, hogy ez ne történjen meg, és az EU is figyelmeztetett a lépés elfogadhatatlanságára.

Az MTI azt írja:

„Az EU-val, Törökországgal és Oroszországgal is kereskedő

Gagauzia

gazdasága stabil, területén a lakosság akaratának megfelelően orosz iskolák működnek.”

Konsztantyin Bondarenko, az Ukrainszkaja Polityika nevű alap vezetője elmondta, hogy Petro Porosenko ukrán elnök korábban a krími tatároknak akart nemzeti és területi autonómiát biztosítani. Kétségét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy ezt a megoldást magyarok esetében is támogatná, mert ez precedenst jelentene a Donyec-medencének. Szerinte a kérdésben a jövőre megválasztandó új ukrán parlament dönthet majd.

Az egyébként talán nem elhanyagolható szempont, hogy Gagauzia lakosságának 83 százalékát gagauzok teszik ki, míg Kárpátalján 2001-es népszámlálási adatok szerint 12 százalék a magyarok aránya. (via MTI)