Levélben küldött csótánnyal tudatta a rab, hogy valami nem oké a börtönben

Egy év telt el azóta, hogy a büntetés-végrehajtás felmondta az együttműködést egy sor, a magyar börtönökben már évek óta reintegrációs programokat és ellenőrzési tevékenységet folytató civil szervezettel. Elhallgattak a börtönrádiók, a Magyar Helsinki Bizottságot pedig 18 év után kitiltották a börtönökből.

A Helsinki Bizottság kedden beszélgetést tartott arról, hogy milyen tendenciákat figyeltek meg a börtönökben az elmúlt egy évben. Nem volt egyszerű dolguk. Korábban akár a börtönparancsnokokat is felhívhatták, ha egy konkrét üggyel kapcsolatban kérdésük volt, bemehettek az elítéltekkel beszélgetni, ma viszont már csak levelezni tudnak a bentiekkel, többhetes késsel értesülve bármilyen problémáról.

Vig Dávid, a Helsinki Bizottság rendészeti programvezetője szerint az elmúlt évben több mint ezer levelet kaptak, ebből közel ötszázat írtak nekik fogvatartottak (a többit hozzátartozók küldték).

A múltkor például egy rab élő csótányokat küldött nekik levélben, hogy így szemléltesse, milyen állapotok uralkodnak a zárkájában. 

A két legtöbbet emlegetett probléma a zárkák túlzsúfoltsága, és szigorú felügyelet, amellyel a bv a családokkal való kapcsolattartást nehezíti. A fogvatartottak egy ideje már csak plexifalakon keresztül láthatják a hozzátartozóikat a beszélőn, és 93 forintos percenkénti összegért beszélhetnek velük mobiltelefonon. A Helsinki Bizottság szerint azonban új dolog, hogy már a beküldött fényképeket sem mindig kapják meg, illetve előfordul, hogy ilyen állapotban:

Lefénymásolt családi kép. Forrás: Helsinki Bizottság

A fenti fénykép elvileg egy családi kép, amit az egyik fogvatartott felesége „apának szeretettel” aláírással küldött be férjének. A Helsinki Bizottság jogásza, Tarnai Dóra szerint a levelet és a fényképet a bv lefénymásolta, és csak a fénymásolat jutott el a rabhoz. A fénymásolást korábban csak azoknak a fogvatartottaknak az esetében használták, akik kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények miatt ültek, nehogy drogba áztatott leveleket kapjanak kintről. Tarnai szerint azonban az utóbbi évben ez a gyakorlat kiterjedt, és több fogvatartottól is kaptak panaszt olyasmire, hogy olvashatatlanul vagy felismerhetetlenük kapják meg a leveleiket, fényképeiket.

Szintén több panasz érkezett hozzájuk a börtönökben újonnan bevezetett csomagküldési szolgáltatással kapcsolatban is. A hozzátartozók korábban beküldhettek a raboknak boltban vásárolt élelmiszert és tisztálkodási csomagot. Ez azonban júliustól megszűnt, és a bv átállt egy webshopos rendszerre: vásárolni és csomagot küldeni csak ezen keresztül lehet.

Igen ám, de a Helsinki Bizottságnak többen is panaszkodtak arra, hogy a rokonaiknak nemhogy internethozzáférése, de számítógépe sincsen, így ők ezt a szolgáltatást képtelenek használni.

A rokonok így  vagy bemennek személyesen az intézetbe, és az ottani boltban vásárolják össze a beküldendő élelmiszereket (a boltinál jóval drágábban), vagy sehogy.  A webshop bevezetése pedig csak még jobban csökkentette a személyességet. 

Mindemellett Vig Dávid szerint a fogvatartottak az elmúlt egy évben arra is elkezdtek panaszkodni, hogy az intézetekben egyre komolyabban veszik a zárkarend betartását is, azaz hogy az egyes zárkában minden úgy legyen rendbe rakva, ahogy az elő van írva.

„Kaptunk levelet, amelyben arra panaszkodtak, hogy a vizes törülközőt és a vizes ruhát is össze kellett hajtani úgy, ahogy elő van írva, és le van rajzolva” – mondta Vig.

A civil szervezet jogászai szerint az látszik, hogy ez a fajta közvetett kapcsolattartás - például a levelezés - rendkívül megnehezíti a munkájukat. Így nehezebben, és főleg későn jutnak el hozzájuk a bántalmazásokról szóló panaszok is, ráadásul már nincsen hozzáférésük a börtönök dokumentációjához sem, ezért nehezebben tudják ellenőrizni, hogy egy-egy rab nem túloz-e, amikor azt állítja, hogy a börtönőrök vagy egy rabtársa bántalmazta. Korábban felhívhatták akár az adott BV-intézet parancsnokát is, vagy megnézhették az adott rab orvosi látleleteit. Így viszont csak hetekkel a megtörténtük után értesülnek az esetekről.

Tarnai Dóra szerint van olyan bv-intézet, ahonnan egyáltalán nem kapnak leveleket. Ez szerinte vagy azt jelenti, hogy fantasztikusak ott a körülmények, vagy azt, hogy nem jutnak el hozzájuk a levelek. Korábban a rabok akár telefonon is felhívhatták őket, tavaly óta már nem.

Csótányunk illusztráció.Fotó: L. Katherine Miller de Vences/Pexels.com

A beszélgetésen jelen volt Fahidi Gergely ügyvéd is, ő rendszeresen képvisel fogvatartottakat, elsősorban Budapesten. Azt mondta, több fogvatartott is szóvá tette neki, hogy ki vannak akadva a civil szervezetek kitiltása miatt. Szintén jelen volt Oláh Attila, aki volt fogvatartottként korábban a Tévelygőkért Alapítvány mesekör foglalkozásainak volt a munkatársa. Először még a börtönben, elítéltként kezdett járni a foglalkozásokra, később pedig, már szabad emberként, éveken keresztül visszajárt a börtönökbe, és együtt dolgozott a fogvatartottakkal a mesekörökön.

„Rekordot döntöttem, ennyi időt még nem voltam szabadlábon, saját meseköröket vittem” – mondta. Tavaly óta azonban már ezeket a foglalkozásokat sem tarthatják meg, Oláhnak pedig azóta több elítélt is azt mondta, hiányzik neki a mesekör. „Az, hogy foglalkozva van velük, nincsenek folyamatos bántásban, nincsenek lekezelve” - magyarázta.

„Ez egy kurva jó civil szervezet volt és kibasztak minket” – mondta.

A másik téma, ami miatt az elmúlt egy évben a Helsinki Bizottság még mindig rengeteg panaszlevelet kapott, az a börtönök túlzsúfoltsága.

Pedig a hivatalos statisztikák szerint a zsúfoltság egyre csökken.

Egyrészt, manapság kevesebben is vannak a börtönben, mint 2017-ben (tavaly még több mint 18 ezer fogvatartott volt, idén már 1500-al kevesebb), az intézetek korábbi 120 százalék fölötti telítettsége, már csak 117 százalék körül van.

Ennek több oka is lehet, a bv illetékesei a 444-nek korábban azt hangsúlyozták, hogy a férőhelybővítési programjuk keretében új börtönszárnyakat adtak át, például Vácon. Vig Dávid szerint viszont 2017 elejétől más módszerrel számolják a rabok életterét, korábban az asztalok és szekrények által elfoglalt helyet még kivonták a zárkák méretéből, manapság már nem. Így mérséklődött a telítettség – legalábbis a statisztikákban.

Azt is hozzátette, hogy a 117 százalékos telítettség csak átlag, az ország egyik legzsúfoltabb börtönében, a szolnoki bv-intézetben például másfészer annyi fogvatartott van, mint ahányan lehetnének.

A túlzsúfoltság amúgy a bv szerint is probléma, emiatt 2010 óta több börtönt is újranyitottak, kibővítettek, sőt, újakat is terveznek építeni.

A Kiskunhalasra tervezett börtön bejárataFotó: botost/444.hu

A Helsinki Bizottság szerint a korábbi évekhez képest változás az is, hogy fontosabbá vált a bv számára a tiltott tárgyak bejutása elleni fellépés. Többek között ezzel indokolták korábban a beszélőkön felhúzott plexifalakat is, szeptemberben pedig óriásrazziát tartottak,

a rendőrséggel és a NAV-al együtt egy nap alatt az ország összes börtönében minden rabot átkutattak.

Négyezer zárkát és csaknem 17 ezer fogvatartottat ellenőriztek, ilyen nagyszabású akció még nem volt a bv-ben. Ennek során csaknem 90 tiltott tárgyat foglaltak le a fogvatartottaktól, például mobiltelefonokat és azokhoz tartozó eszközöket, vagy SIM-kártyákat. Közölték azt is, hogy a jövőben további nagyszabású razziák várhatók.

Vig Dávid szerint a razzia 3835 fő részvételével zajlott, és összesen 19276 munkaórába került. Szerinte ez azt jelenti, hogy egy tárgy megtalálására közel 220 munkaórát fordítottak. Ez összesen több millió forintos túlóraköltséget jelent.

„Nem arról van szó, hogy nem találták meg jól a tárgyakat, hanem hogy mi az a szemlélet, amelynél közel húszezer munkaórát azzal töltenek el, hogy megtalálják ezek a tiltott tárgyakat, ahelyett hogy azon gondolkoznának, hogy a kapcsolattartás lehetőségét hogyan lehetne úgy tágítani, hogy az megfeleljen a biztonsági követelményeknek, és egyben hozzá is járuljon a családi kapcsolatok megfelelő szintentartásához” – mondta.

November végén 476 újság, rádió, tévécsatorna és internetes oldal ajándékozta oda magát nemzetstratégiai közérdekből az új fideszes médiaalapítványnak, az eddiginél is jobban a kormány felé hajlítva a magyar nyilvánosságot.

A 444 nem közpénzből működik, és szerencsére senki sem tud bennünket a Fidesznek ajándékozni.

A hosszú távú, biztos működéshez viszont a te segítségedre is szükségünk van. Idén 50 millió forintot szeretnénk olvasóinktól összegyűjteni, 36 millió már összejött, ezt nagyon köszönjük!

Hogy elérjük a kitűzött célt, kérjük támogasd rendszeresen a 444-et!

Kapcsolódó
Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.