• Súlyos túlzsúfoltság jellemzi a magyar börtönöket, ezért a kormány úgy döntött, hogy újakat épít.
• Kiskunhalason a menekültszállót fogják átalakítani börtönné, és már gőzerővel toborozzák is a fegyőröket a jövőre nyitó börtönbe.
• Az új, stabil munkalehetőség pedig teljesen felvillanyozta a kisváros lakóit, még az is félretette a kétségeit, aki a börtön tőszomszédságában él, már a menekültekből is elege volt, és a raboktól sem vár semmi jót.
• Vidéken ugyanis szívás az álláskeresés, nehéz stabil munkahelyet találni.
• A BV-nek így sem lesz egyszerű dolga a toborzással, tavaly a jelentkezők 13 százaléka volt csak alkalmas. A nagy részük pedig pár hónap után le is lépett.

Augusztusban számoltunk be róla, hogy Püspökladányban helyiek egy jelentős számú csoportja szervezkedni kezdett, nehogy az állam egy pszichiátriai betegeknek otthont adó intézményt költöztessen a szomszédjukba. Még a saját telkeik közül is felajánlottak volna, hogy ez ne fordulhasson elő. Hasonló eset történt Szilvásváradon is 2013-ban, ahol fogyatékos embereknek szánt otthonokat nem láttak szívesen a helyiek; Felnémeten, ahol hajléktalanszállót; és Vámosszabadiban is, ahol a helyiek a menekülttábor megnyitását akarták megfúrni, sikertelenül.

Van azonban valami, amit úgy néz ki, hogy tárt karokkal fogadnak az önkormányzatok és a lakók is, sőt, még a közvetlen szomszédságban lakó helyiek is azt mondják, szükség van rá:

a börtön.

A büntetés-végrehajtás évek óta tervezi, hogy új börtönöket épít országszerte, hogy így csökkentsék az intézeteikben lévő túlzsúfoltságot. Ez a BV szerint most októberben 118 százalékos telítettséget jelentett, jelenleg az ország 29 börtönében közel 17 ezer fogvatartott raboskodik.

A rabok azonban nem egyenletesen oszlanak el az egyes börtönök között, így szeptemberben előfordult az is, hogy egyes börtönökben másfélszer annyi rab volt, mint amekkora a börtön befogadóképessége. A Helsinki Bizottság adatai szerint például a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bv. Intézet telítettsége szeptember 10-én 156 százalékos volt.

A túlzsúfoltság mindenkinek rossz:

• lehetetlen helyzetbe hozza a rabokat, a Helsinki Bizottság egy korábbi ügyfele például azt mesélte, hogy egy olyan zárkában töltötte 8 hónapig tartó fogva tartását, ahol mindössze 1,8 négyzetméter mozgástére volt. Van, hogy a szűkös zárkákban a WC-t csak egy függöny választja el az élettértől és korlátozott a fürdési lehetőség is.
• problémát jelent a felügyelőknek, akik emiatt rossz munkakörülmények között végzik a munkájukat, a magas stressz miatt pedig sok a pályaelhagyó.
• és rossz az államnak is, a minimális élettéren osztozó rabok ugyanis sorra perlik a magyar államot a strasbourgi bíróságon azért, mert szűkös cellákban kell tölteniük a börtönéveiket. A pereket meg is nyerik, az állam milliókat fizet ki kártérítésként, tavalyi adatok szerint a rabok összesen már több mint félmilliárd forintot pereltek így ki.

A börtönök túlzsúfoltságát kétféleképpen lehet megoldani: vagy a rabok számát kell csökkenteni, vagy a férőhelyek számát növelni. A Helsinki Bizottság szerint az előbbi a jó megoldás, szerintük a börtönépítés és -fenntartás drága és hosszadalmas folyamat, ráadásul az újonnan épített börtönök középtávon újra feltöltődnek, ha nem változik megfelelő irányba a büntetőpolitika.

A kormány nem ezt az utat választotta, már 2015-ben bejelentették, hogy új börtönök építésével fogják enyhíteni a túlzsúfoltságot. Jelenleg nyolc új börtönt terveznek építeni Békésen, Csengeren, Hevesen, Kemecsén, Komádiban, Komlón, Kunmadarason és Ózdon. A beruházások azonban a tervezettnél lassabban haladnak, az első közbeszerzésekre drágább ajánlatok érkeztek, így meg kellett őket ismételni, így az új börtönök várhatóan csak jövőre fognak elkészülni.

Az egyik első, újonnan kialakított börtön pedig valószínűleg nem is ezeken a településeken fog állni, hanem az alföld közepén, Kiskunhalason.

A Belügyminisztérium szeptemberben jelentette be, hogy a korábban őrzött menekülttáborként használt Szegedi úti laktanyát át fogják alakítani egy 470 fős börtönné, és Kiskunhalast is beveszik a férőhelybővítési programjukba. Ezzel a kiskunhalasi lehet az első újonnan kialakított börtön, főleg, hogy itt épületet nem is kell felhúzni, a menekülttábort fogják átalakítani börtönné.

A kiskunhalasiak legnagyobb örömére.

Inkább a rabok, mint a menekültek

A város 2015 óta lobbizott azért, hogy bekerülhessenek a börtönépítési programba. A BV szerint akkora volt a tülekedés, hogy a 8 új börtönhelyszínre 40 település nyújtott be pályázatot. A kiválasztásnál többek között szempont volt az, hogy a terület mennyire van távol lakott területtől, van-e a közelben főút, illetve hogy meg tudják-e helyben oldani (akár a börtönön kívül) az elítéltek foglalkoztatását.

A kiskunhalasi helyszín úgy látszik, annyira megfelelt, hogy pluszban bevették a kisvárost a bővítési programba. Pedig azt azért nem lehet mondani, hogy a börtön távol lenne a lakóövezettől, a legközelebbi lakóház mindössze 500 méterre van, már ha nem számoljuk a laktanya közvetlen szomszédságában fekvő tanyákat, ahonnan nem csak hogy rá lehet látni az új börtönre, de az ottlakók szerint még azt is hallani, ha a bentlakók kint fociznak az udvaron.

Elsőkézből származó tapasztalataik vannak erről: a börtön helyén ugyanis évekig zárt menekülttábor működött.

“Jobb nem lesz, mint a migránsok” - mondta az egyik tanyán élő idős nő. A laktanyában már egy ideje nincsenek menekültek, a nő azonban élénken emlékszik rá, mennyit hajkurászták őket a rendőrök a közeli kukoricában. “Még az éjszaka közepén is feirasztottak” - mondta.

Arra pedig kicsit távolabb, a legközelebbi lakónegyedben is emlékeztek a helyiek, amikor 2016-ban több száz rendőr vonult fel a laktanya előtt, mert a bentiek tüntetni kezdtek. “Most is itt fognak majd járni a rabszállítók, meg a rendőrautók” - mondta Dániel, aki egy családi házban lakik párszáz méterre a laktanyától. Neki nem kell a felfordulás. “Egy börtön közelében lakni, azért nem valami jó. Egy börtön nyomasztó hely” - mondta. “A környék színvonalát biztosan rontani fogja, ez egy bv. intézet, azok meg rabok, biztos gyilkos is van köztük” - mondta az egyik szomszédja, János.

És mégis, börtön ide vagy oda, a helyiek mindennél jobban várják, hogy megnyissanak, még azok is, akiket aggaszt az intézet jelenléte.

A 470 rabon kívül ugyanis a börtön 250 új munkahelyet is fog teremteni a településen. Ráadásul nem is akármilyen munkahelyet, hanem állami munkahelyet, köztük közalkalmazotti munkahelyeket is.

Hiába van az országban általános munkaerőhiány, a vidéki települések ezt kevésbé érzik. “Én abban reménykedem hogy gond nélkül fel fogjuk tudni tölteni ezt a létszámot, akár úgy is, hogy lesznek olyanok, akik emiatt költöznek majd be Kiskunhalasra” - mondta Fülöp Róbert polgármester.

Szerinte a járásban 800 olyan munkanélküli ember lehet, akik alkalmasak lennének egy pozícióra az új börtönben.

Börtönőröket és kiszolgáló személyzetet is keresnek, a BV pedig szerdán egy külön toborzóirodát nyitott a kisvárosban, ahol a hét minden napján négy emberük várja a helyiek jelentkezését.

Az iroda pedig már a nyitás napján megtelt érdeklődőkkel.

“Semmilyen szinten nem zavar, hogy ez egy börtön. Az ember egy jó munkahelyre vágyik, és Halason, amióta bezárt a Levi’s, ilyen nincs” - mondta az egyik érdeklődő.

A toborzóirodában megjelentekkel beszélgetve pedig szép lassan kirajzolódott, mekkora szívás tud lenni munkakeresőnek lenni egy vidéki kisvárosban. Főleg a nőknek.

“Elég gyér a munkalehetőség, a nagyobb állami cégek már be vannak töltve, a maszekoknál pedig napi bejelentővel megy a munka. Ha ma kellek, nem biztos, hogy holnap is” - magyarázta az 50-es éveiben járó Eleonóra. Neki még a járulékokat sem szokták fizetni, “ebben a korban pedig ez elég nagy gond”.

Több mint egy éve keres állást, de csak alkalmi munkahelyeket talál. “Több iskolát elvégeztem, maholnap 50 leszek, és mindenhonnan visszajön a jelentkezésem, mert a 25 évet betöltöttem, ők meg a pályakezdőket keresik, mert azokra jár támogatás” - mondta.

Erre az ismerőse, Ágnes is bekapcsolódott a beszélgetésbe, és azt mondta, valójában minden korosztálynál rá lehet fogni valamire, hogy éppen miért nem kell,

főleg ha az illető nő.

“Férfiakat nem fenyegeti ilyen veszély” - tette hozzá.

Mindketten azt hangsúlyozták, mennyire fontos lenne nekik egy stabil munkahely, ahol nem kellene amiatt aggódni, ki fizeti a járulékaikat, és hogy miből lesz majd nyugdíjuk. A büntetés-végrehajtást pedig ilyen foglalkoztatónak gondolják, és még az sem tántorítja el őket, hogy nem biztos, hogy azt a munkalehetőséget fogják ajánlani nekik, amely először megfordult a fejükben.

“Én valami irodai dologra gondoltam, adatrögzítő, ilyesmi. Nem pont a rabok kísérgetésére, de ahogy elmondták nekem, úgy érzem, el tudok bírni azzal a feladattal is, tetszik nekem” - magyarázta Eleonóra, hogy ő bizony fegyőrnek is elszegődne az új kiskunhalasi börtönbe.

Végülis, az elítélteket is el kell fogadni, ők is ehhez a társadalomhoz tartoznak.

A börtön belül pedig úgyis betartják a szabályokat, hiszen ha nem, annak következményei lesznek - tette hozzá.

Ágnesnek sem gond, hogy az átlagnál extrémebb a munka. “Azt gondolom, hogy akinek nincs munkahelye vagy biztos állást akar, az veszít azzal, ha nem próbál meg minden lehetőséget” - mondta.

Száz évig ott fog állni - ígérik

A kiskunhalasi börtön tényleg elég stabil munkahelynek tűnik, a polgármester szerint a BvOP parancsnoka személyesen mondta neki azt, hogy ha egyszer megkezdi a működést, akkor 100 évig börtönként fog üzemelni, ők ugyanis nem szoktak börtönöket bezárni.

Fülöp Róbert szerint negatív hatásai nem is lesznek a beruházásnak, ilyesmiről maximum ott lehetne beszélni, ahol a börtön a város közepén áll (például Vácon és Budapesten), azokon a helyeken ugyanis zavaró lehet például, hogy a rokonok a börtön mellett állva üzennek be a hozzátartozójuknak. A polgármester szerint ilyenről itt nem lesz szó, a kerítés jó messze van a börtönépülettől. Tulajdonképpen be sem látni.

Ágnes szerint pedig külön jó lesz a városnak, ha jönnek majd a rokonok a látogatásra, hiszen fellendül a buszforgalom, sőt, még a kereskedelem is kaphat némi löketet, ha a rokonok majd a városban veszik az elítélteknek szánt süteményeket.

És mit mondanak erre a börtön mellett élők?

“A munkahelyek mondjuk jól fognak jönni, az én fiam is 500 forintos órabérért kénytelen egy kocsmában dolgozni” - mondta a laktanya tőszomszédságában, a tanyán élő idős nő.

Végül arra a következtésére jutott, hogy ugyan nem tetszik neki, hogy a börtön nyílik a szomszédban, de végülis nem bánja, ha a rabok nem jönnek ki.

Meg amúgy is, két éven belül úgyis beköltözik a tanyáról a kisváros közepére, a fiához. Unja már, hogy minden nap biciklivel kell bejárnia, mert kocsira nincs pénze.

“Ott a szegedi csillag, ami egy kemény hely, a város közepén van, de a kutyát sem zavarja” - mondta a nyugdíjas Miklós. Az egykori katona ugyan kisebb fenntartással kezeli azt, hogy majd az alkalmi munkákból élő helyiek bírni fogják a szigorú börtönmunkát, a szomszédai azonban nem aggódnak emiatt.

“Munkahely, na az kéne! Így is sok a közmunkás” - magyarázta Rostás János. Neki már a határvadásznak jelentkezett ismerősei is jelezték, hogy amint lehet, átkérik magukat az új börtönbe. A munka ugyan nehezebb, mint a határkerítés mellett sétálni, a fizetés azonban jobb. “Ott 140 a nettó, itt meg több mint 200” - mondta János.

“Igaz, ha itt valami balhé van, akkor oda kell tenni magukat, nem úgy mint a menekülteknél a határon” - fejezte be a gondolatmenetet. Hiszen ez mégiscsak egy bv-intézet, a rabok meg rabok, nem pedig menedékkérők.

Sokan pár hónap után leléptek

Az új börtönök létrehozásával a BV-nek több ezer új munkavállalóra lesz szüksége. Nekik mind meg kell felelni az alkalmasságikon, a fizikai és pszichológiai teszteken és büntetlen előéletűnek kell lenniük. Hiába a sok érdeklődő, ennyi embert nem lesz egyszerű felvenni,

tavaly például több mint 6500 önéletrajz érkezett be a szervezethez, de végül csak 860 főt vettek fel. A többségüket a hivatásos állományba, a kisebb részüket pedig közalkalmazotti munkaviszonyba.

A felvett munkaerő megtartása szintén nehéz, az Átlátszó év eleji adatigénylése szerint 2017 és 2018 januárja között 1100-an mondtak fel a BV-nél,

közülük 358-an pedig már a próbaidő alatt távoztak.

A szervezet a kérdésünkre azt közölte, hogy a hazai intézetek feltöltöttsége 90 százalékos, “a fluktuáció a hazai munkaerőpiaci tendenciák ismeretében normális mértékű”.

Ezt árnyalja a Független Büntetés-végrehajtási Szakszervezetek Országos Szövetségének a nyilatkozata is. Előbbi főtitkára Kucsera Miklós szeptemberben mondta azt, hogy a jelenleg kilencezres állomány létszámhiánnyal küzd, 900-1000 főre lenne még szükség, a helyzetet azonban valószínűleg rontani fogja, hogy jövő évtől nem jár majd túlórapénz a bv-seknek, csak szabadnap.

"Ha nem fizetnek túlórát a szférában, akkor működésképtelenné válhat a rendszer a kiadott szabadidők miatt" - mondta.