Az amerikai legfelső bíróság szerint igenis vizsgálhatja bíróság, hogy a Trump-kormányzat eleget tesz-e a klímaváltozás ellen
2018 november 03., 09:29
21 gyerek beperelte az amerikai kormányt a klímaváltozás miatt
Még Obama idején, 2015-ben próbálta meg először beperelni egy csapat amerikai gyerek az Egyesült Államok vezetését, mert szerintük a szövetségi kormány megsértette alkotmányos jogaikat azzal, hogy nem tesznek a klímaváltozás ellen. A keresettel azt szeretnék elérni, hogy a kormány készítsen tudományos alapokon nyugvó akciótervet a klímaváltozás megfékezésére és kövesse is az abban foglaltakat.
Első próbálkozásaikat előbb az Obama-, majd a Trump-adminisztráció is rendre elgáncsolta, majd a célegyenes előtt, amikor végre úgy tűnt, idén októberben bíróságra vihetik ügyüket, az utolsó pillanatban John Roberts, az Amerikai Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságának főbírója tett nekik keresztbe. A többi bíró azonban őt is leszavazta, így végül úgy tűnt, végre megkezdődik a tárgyalás. Novemberben azonban újra fellebbezett a kormányzat, így megint kitolódott a kezdés időpontja. A végtelenségig azonban nem húzhatják a dolgot, így
előbb-utóbb a kormánynak bíróság előtt kell bebizonyítania, hogy a vádakkal ellentétben nem is teszik tönkre a fiatalok jövőjét.
A perre készülő társaság legfiatalabb tagja 11, a legidősebb 22 éves. Mindannyian a saját bőrükön tapasztalták meg a klímaváltozás hatásait, és többségük előbb saját környezetében igyekezett tenni ellene. A mozgalom élén a 22 éves Kelsey Juliana áll, az ügy is róla kapta a nevét. A kora ellenére szinte veteránnak számító aktivista az oregoni Eugene-ből származik, 10 éves kora óta tesz aktívan a környezetvédelemért, és a keresetet először ő nyújtotta be 15 évesen az oregoni kormányzó ellen. Együttműködik számos környezetvédelmi szervezettel, így a Greenpeace-szel is, előadásokat tart és részt vesz minden fontos, a klímaváltozás ellen fellépő eseményen. A tagok között több amerikai őslakos van, köztük a 18 éves Xiuhtezcatl Tonatiuh, aki azték hagyományok szerint nevelkedett Coloradóban. Ismeri az állam minden folyóját, hegyeit és völgyeit, természeti örökségét, és az ősi indián hagyományok szerint viszonyul a Földhöz. Előadóművészként is tevékenykedik, előadásokat tart iskolai órákon csakúgy, mint az ENSZ rendezvényein. A mozgalom segítségével külön harcot folytat a coloradói olajvállalatok ellen.
Szintén nagyon közelről tapasztalhatta meg a klímaváltozás hatásait a 17 éves, jelenleg Oregon államban élő Miko, aki a Marshall-szigetek fővárosában, Majuro szigetén született. A Marshall-szigetek 29 korallzátonyból áll, és napi küzdelmet vív a klímaváltozással. Az Óceániában elhelyezkedő államot nagyon súlyosan érinti az erózió, a nagyon alacsonyan fekvő szigeteket hamarosan ellepheti a víz. A Marshall-szigetek számára az óceán csupán 1 méteres növekedése is azt jelentené, hogy az ország 80 százaléka víz alá kerül. Miko 13 éves kora óta tesz aktívan a klímaváltozás ellen.
A csapat legfiatalabb tagját is közvetlenül érinti a klímaváltozás. Levi D. a csodaszép floridai Satellite Beachen lakik, ami idilli helynek tűnik, valójában azonban nagyon súlyosan megszenvedi a klímaváltozás és az emberi beavatkozás káros hatásait. Túl azon, hogy egy korábban a környéken működő katonai bázis maradványai szennyezik lakóhelye vizeit, a helyieknek meg kell küzdeniük az egyre gyakoribb és hevesebb hurrikánok okozta károkkal, melyek a partot is tönkreteszik. A környéken óriási gondot okoz a vörös dagálynak nevezett jelenség is, ami a mérgező algák virágzásának egy mostanában aggasztóan nagy kiterjedésű formája. Az ilyenkor felszabaduló, az ember számára is veszélyes brevetoxin hatalmas kárt okoz az élővilágban, elpusztítja a halakat és a teknősöket, de az emberek is légzését is nehezíti - többek között ettől szenved Levi is. A fiatal aktivista azok között volt, akik a Matthew hurrikán után segítettek visszatölteni a homokdűnéket, azokon a partrészeken, ahol már évek óta szedi az óceánból kisodródott és a turisták által otthagyott szemetet.
Egyik ügyvédjük, a kaliforniai Phil Gregory egy 1954-es ítéletet hoz fel az angolszász jogrendszerben fontos precedensként, a Brown-ügyet, mely az iskolai szegregációról szólt, és amelyben sikerrel bizonyították bíróság előtt, hogy az a kiskorú tanulók számára káros. Akkor a bíróság úgy döntött, az iskolai szegregáció valóban alkotmányellenes. A mostani, új, Juliana kontra Egyesült Államok ügyben azt szeretnék elfogadtatni, hogy tudományosan bizonyítható, hogy a fosszilis tüzelőanyagok folyamatos égetésével a kormány tudatosan okoz kárt az amerikaiaknak. A felperesek arra hivatkoznak, az alkotmány megtiltja, hogy a kormány olyan dolgokat pártoljon, melyek károsak az állampolgárok számára.
A keresetben mellékelték 21 szakértő tanúvallomását, köztük neves amerikai egyetemek kutatóinak véleményét. A szakértők a klímaváltozás szakértői, és mind a téma különböző vetületét vizsgálják. Egy coloradói kutató, Kevin Trenberth az extrém időjárás következményeiről ír szakértői véleményében, a közgazdász Franc Ackerman pedig azzal érvel, a kormány figyelmen kívül hagyta vagy alulértékelte azokat a károkat, melyeket a klímaváltozás okoz a fiataloknak és a jövő nemzedékeinek. Véleménye szerint ez diszkrimináció. A klímaváltozás egészségügyi vonatkozásairól is szó esik, a pszichiáter Lisa Van Susteren szerint nem elhanyagolható az a mentális egészségre gyakorolt hatás, amit a környezetszennyezés következményei a következő évtizedek embereire gyakorolnak.
Phil Gregory a Mother Jones-nak októberben azt mondta, a Brown-ügy azért hozható összefüggésbe a mostanival, mert ha a szegregáció szót behelyettesítjük a klímaváltozással, akkor a Legfelsőbb bíróságnak is be kell látnia, hogy minimum azonos a kár, melyet a fiataloknak okoznak. Október 29-én több helyen is az utcára is vonultak aktivisták, ezzel tiltakozva a bíróság újabb halasztó döntése ellen. A per várhatóan legkésőbb 2019-ben elkezdődik.
link
Forrás
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.