A brit vezérkari főnök szerint Oroszország nagyobb fenyegetést jelent, mint az iszlamista terrorszervezetek
2018 november 24., 12:14
Először lőttek orosz felségjelzés alatt ukrán katonákra
Vasárnap az orosz FSZB hajói megtámadtak három ukrán katonai hajót, két tüzérségi páncélost és egy vontatót a Kercsi-szorosnál.
A vontatónak nekimentek egy nagyobb hajóval, és lőttek is az ukránokra, több ukrán tengerész megsérült. A három hajót az FSZB (ez a KGB utódszervezete, de a Krímnél határvédelmi feladatot is ellátnak) a Krím egy közeli kikötőjébe hurcolta, az ukrán tengerészeket pedig fogságban tartja.
A Krím-félszigetet Oroszország 2014 elején foglalta el, Ukrajna a mai napig visszaköveteli, és a NATO és az EU sem ismeri el az orosz fennhatóságot ott.
Az incidens jelentős fejlemény a 2014 óta tartó orosz - ukrán háborúban, mert először fordult elő, hogy orosz felségjelzéssel ellátott fegyveresek lőttek ukrán katonai célpontot. A Krím elfoglalásakor felségjelzés nélküli (bár orosz fegyvereket használó) kommandósok vettek részt az akcióban, és az oroszok igyekeztek úgy tenni, mintha helyi felkelők volnának. A donyecki és luganszki konfliktusban részt vevő felkelők esetében sem ismerték el soha, hogy reguláris erőik is harcolnak mellettük.
Most vasárnap viszont az oroszok nyíltan vállaltak egy fegyveres akciót Ukrajnával szemben.
Három kicsi hajó
Az ukránok állítása szerint összesen 23 tengerészük esett orosz fogságba vasárnap, és ők három hajón szolgáltak. Ez jól mutatja, hogy mennyire kicsi katonai potenciált képviseltek, furikázásuk a térségben inkább szimbolikus demonstráció lehetett. Ezzel az erővel aligha készülhettek egy Oroszország elleni támadásra.
A helyzet alaposabb értelmezéséhez érdemes az alábbi térképet megnézni:
A Kercsi-szoros (az angol nyelvű fenti térképen Kerch Strait néven látható) választja el a Krím-félszigetet Oroszországtól, nincs tehát szárazföldi összeköttetés az oroszok által megszállt Krím és az orosz állam között. A szoroson viszont május óta híd vezet a két terület között.
A szorostól északra lévő, a Fekete-tenger egyik öblének számító vizet nevezik Azovi-tengernek (Sea of Azov fent). A tenger partján lévő föld Ukrajnához tartozik, és itt van Ukrajna két jelentős kikötővárosa is, Mariupol és Berdianszk.
Mariupol az ukrán acéltermelés fontos bázisa, az ukrán export egyik fő kibocsájtója, és ezért elég komoly a tengeri forgalma is, szén megy a városba, és acél megy ki onnan. Berdianszk pedig jelentős gabonakereskedelme miatt érdekes hajózási szempontból Ukrajnának. Ha az oroszok lezárják a Kercsi-szorost, akkor az hatalmas kárt okoz az ukrán gazdaságnak, mert ezek a kikötők használhatatlanná válnak.
Közben Oroszországnak komoly problémát jelent, hogy az ukrán állam blokád alatt tartja a Krímet, amely számukra szintén csak a Kercsi-szoroson keresztül megközelíthető. Az ukránok nem adnak áramot és vizet sem a Krímnek, és ezek pótlása orosz irányból erősen megterheli az orosz államot.
Az orosz nagyhatalmi szempontok alapján logikus lenne, ha az Azovi-tenger partvidékét is elvennék Ukrajnától, hogy összekössék a Krímet Oroszországgal. Az utóbbi években többször is rakétázták Mariupolt az oroszpárti felkelők donyecki területe felől, és az ukránok többször is nagyobb támadástól tartottak, de a város és a környék megszállása eddig elmaradt.
A híd felépülése óta nagy a feszültség a szorosnál
Amióta a híd elkészült a Kercsi-szoros felett, az átjutás az Azovi-tenger és a Fekete-tenger között nehezebb lett, hiszen át kell hajózni egy olyan a híd alatt, ami az oroszok kezén van. Ugyanakkor egy máig érvényben lévő, 2003-as ukrán - orosz szerződés szerint az Azovi-tenger közös fennhatóság alatt van, a vizein az orosz és az ukrán hajók is szabadon közlekedhetnek, bárminemű korlátozás nélkül. Csakhogy a híd alatti haladáshoz nem árt a két félnek egyeztetnie egymással, hogy ne legyen baleset. Ez az egyeztetési kényszer frusztrálja az ukránokat, akik szerint a híd egyébként is illegálisan épült meg.
A vasárnap elfogott három ukrán hadihajó Odesszából, a Krímtől nyugatra lévő ukrán kikötőből igyekezett Mariupolba. Két órával azelőtt, hogy a Kercsi-szoroshoz értek volna, az ukránok az erre a célra fenntartott rádión megpróbáltak szólni az oroszoknak, hogy jön a három hajó. Csakhogy az oroszok az ukrán kormány állítása szerint nem fogadták a hívást. Úgyhogy elindultak értesítés nélkül az Azovi-tenger felé. Elvben nem kötelező a telefonos egyeztetés, a két ország közötti szerződés alapján külön kérvény nélkül is hajózhatnak erre.
Az orosz kormány változata szerint az ukrán hajók orosz területre hajóztak, és ezért támadták meg őket.
Az ukrán kormány által nyilvánosságra hozott rádióüzenetek alapján az ukrán hajókat meglepte az oroszok támadása, a felvételek szerint a hajókon nem értették, hogy miért mennek feléjük az FSZB hajói. A szoroson korábban gond nélkül átmentek már ugyanezek a járművek, egy ukrán beszámoló szerint utoljára egy hónappal ezelőtt.
Idén tavasz óta az FSZB rendszeresen megállít ukrán hajókat a szorosnál, csakhogy azok kereskedelmi vagy halászhajók voltak eddig, hadihajókra eddig nem mentek. Ilyenkor átkutatják a hajókat, kikérdezik a legénységet, aztán mehetnek tovább, általában ez a gyakorlat, amit az ukránok hónapok óta sérelmeznek.
Az FSZB rendszeres ellenőrzései ugyanis egy csomó kereskedelmi társaság kedvét elvették attól, hogy ezen a vonalon árut szállítsanak, ami komoly nehézséget okoz a mariupoli kohóknak. Az elmúlt fél évben 148 esetet regisztráltak az ukránok, amikor civil hajókat tartóztatott fel itt az FSZB. Erre válaszul kezdtek mind sűrűbben ukrán hadihajók is közlekedni a szorosnál.
Első reakciók
A három hajó elfogása nyomán az ukrán elnök hadiállapot kihirdetését kérte a parlamenttől, a döntés hétfő késő délután - kora este várható. Összeül az ENSZ Biztonsági Tanácsa is.
Az oroszok hétfő délelőtt megkezdték az elfogott tengerészek kihallgatását, és közölték, hogy a sebesülteket ellátták, és egyikük sincs életveszélyben.
Az incidens után egy orosz tanker állt be a szoros feletti híd alá hosszában, hogy lezárja a közlekedést. Ez ellen sok külföldi kormány (többek között a török és a német is) élesen tiltakozott, és a tanker hétfő délre már elment onnan.
Miért most, mit akarnak?
Számos elmélet jelent meg arról, hogy mire megy ki ez az egész, bizonyítani egyiket sem lehet.
Az orosz sajtó leginkább azt a változatot erősíti, hogy az ukránok provokálták az FSZB hajóit, hogy Porosenko ukrán elnök kihirdethesse a hadiállapotot. Ukrajnában márciusban elnökválasztást tartanak, és Porosenko elég rosszul áll a felmérések szerint. Az elmélet szerint Porosenko a hadiállapotra hivatkozva elhalaszthatná a választást. Az elméletet erősíti, hogy a legsúlyosabb 2014-es és 2015-ös donyecki harcok idején sem hirdettek hadiállapotot, most akkor miért igen. Az elméletet gyengíti viszont, hogy Porosenko csak 60 napra kérte az állapot kihirdetését, tehát a választásra elvben már nem lenne érvényben, továbbá a helyzet abból a szempontból tényleg rendkívüli, hogy először lőttek nyíltan az oroszok az ukránokra.
Az ukrán értelmezés szerint az oroszok az Azovi-tenger partvidékének elfoglalását készítik elő, a szokásos hibrid háborús módszer alapján: megpróbálnak egy fegyveres konfliktust kiprovokálni, amire hivatkozva beavatkozhatnak. A balti országok és a lengyel kormány is ettől tart. Ugyanakkor nincs nyoma annak, hogy az orosz hadsereget, vagy akár a donyecki felkelőket mozgósították volna, a hajók elfogását sem követték újabb műveletek.
A britekben felmerült, hogy róluk is szólhat az egész. Éppen ezen a héten jelentették ugyanis be, hogy a brit hadsereg kiképzőket küld az ukrán flottához, és egy hajójuk is felvonul hamarosan a Fekete-tengeren. Értelmezésük szerint lehet ez elrettentés is. Éppen szombaton közölte egyébként a brit hadsereg vezérkari főnöke, hogy az oroszok veszélyesebbek, mint az Iszlám Állam, mintha megjósolta volna a konfliktus eszkalálódását.
Az orosz erőfitogtatás egyes elméletek szerint összefügghet azzal is, hogy elvegyék a nyugati cégek kedvét attól, hogy részt vegyenek a Krím közelében sejtett tenger alatti gázmezők feltárásában. Itt elsősorban amerikai cégek mutattak érdeklődést ukrán és román fennhatóságú területek esetén is. Ha veszélyesnek néz ki a környék, az késleltetheti a beruházásokat.
Van olyan elmélet is, hogy az oroszok meg akarták zavarni a Holodomor 85. évfordulójára rendezett hétvégi megemlékezéseket. (Holodomornak nevezik azt a műveletet, amikor Sztálin éhínséggel sújtotta Ukrajnát: 1932-33-ban a szovjet hatóságok elvették a gabonatermést, és ezért 3 - 4 millióan éhen haltak.) Az állami emlékezések összekapcsolódtak az orosz-ellenes propagandával, de a hajók elfogásával a nap végén az oroszok átvették a tematizálást.
Kérik vissza a hajókat
Az ukrán kormány követeli a hajók visszajuttatását és a tengerészek szabadon engedését, erre az oroszok hivatalosan még nem reagáltak.
Az ukrán kormány azt kérte a nyugatiaktól, hogy újabb szankciókkal büntessék hajók elrablása miatt Oroszországot, illetve adjanak katonai segítséget az ukrán flotta megerősítéséhez. Mely flotta egyébként nem túl átütő: a most elvett hajókon kívül alig vannak modern járművei, a legjobb darabokat ugyanis a Krím elfoglalásakor az oroszok már megszerezték tőlük.
Az egész konfliktus legfontosabb kérdése, hogy ez csak egy kekeckedés, aminek inkább politikai jelentősége van, vagy pedig egy nagyobb orosz hadművelet kezdődött, aminek a fő célja Mariupol elszakítása lenne Ukrajnától.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.