Liszkay Gábor már sokszorosan bebizonyította a Fidesznek, hogy rá lehet bízni a magyar sajtó történetének legnagyobb birodalmát

Soha senki nem felügyelhetett annyi szerkesztőséget Magyarországon, mint amennyit Liszkay Gábor alá tereltek most.

Liszkay Gábor, balraFotó: botost/444.hu

Ahogy azt megírtuk, „önkéntes felajánlásokkal” formailag is egyesül az eddig is összehangolt kormánypárti média. Egy kézbe került az összes megyei napilap, az ország legolvasottabb híroldala, több közéleti hírportál, a második legolvasottabb bulvárlap, a hatóságilag egyetlen nagy mennyiségben terjeszthető ingyenes újság és két országos hírtelevízió. A médiapiac részpiacain is jelentős koncentrációk jönnek létre, nem beszélve a nyilvánosság egészét.

A médiabirodalom élén Liszkay Gábor áll majd. A kiválasztásával biztosra ment a központi akarat.

A most 62 éves Liszkay Gábor első gesztusa a Fidesz felé az volt, amikor még 1994-ben, a Hírlapkiadó Vállalat vezéreként átjátszotta a Magyar Nemzetet a párt akkori gazdasági urának, Simicska Lajosnak. Emiatt elvesztette az állását, ráadásul később a tranzakciót a Horn-kormány visszavonta, de nyert egy barátot. 

Olyan szoros lett a viszonya a Simicskával, hogy 2000-ben ő vezényelte le a postabankos médiaportfólió megmaradt részeként akkor állami tulajdonban lévő Magyar Nemzet összevonását a jóval radikálisabb hangvételű, Simicskához tartozó Napi Magyarországgal. Ez lényegében a patinás lap bekebelezése volt. Liszkay lett a főszerkesztő, egyben a kiadó tulajdonosa is. A jogász végzettségű Liszkaynak korábban nem volt szerkesztési tapasztalata, hiszen nem dolgozott újságnál. Értett viszont a lapkiadáshoz.

Pethő Tibor, a nemrégiben megjelent A Magyar Nemzet története, 1938-2018 című könyvében az összevonásról azt írta, hogy a változás, a hirtelen jött harciasság, az ellenőrizetlen információk megjelentetésének következményeként ugrásszerűen megnőtt a sajtóperek, a helyreigazítások száma, eldurvult a publicisztikák hangvétele is.

A Magyar Nemzet újságírója szerint Liszkay érkezésével a Magyar Nemzet függetlensége súlyos, szinte végzetes sérülést szenvedett, a párthoz kötődés alapvetően határozta meg Liszkay Gábor összesen 15 éves regnálását a lapnál. Pethő azt írja, hogy a 2010 és 2015 közötti korszakot jellemző kézi vezérléshez hasonló helyzet csupán a kommunista rendszer legnehezebb éveiben volt jellemző a nagy hagyományú lapnál.

Liszkay figyelmét hamar megosztotta, hogy elindult a Hír TV és a Lánchíd Rádió is, ezek irányításában is számított rá Simicska és a Fidesz. De a fontos dolgokra azért volt ideje. A könyv szerzője szerint Liszkay a szerkesztőségben 2002-ben, a Fidesz bukása után maga adta át az egyik munkatársnak a „felülről érkező” dokumentumot, ami leleplezte a frissen megválasztott miniszterelnök, Medgyessy Péter állambiztonsági múltját.

(Első körben a Liszkay által kiválasztott munkatárs egy publicisztikában süllyesztette el az információt, ezért a főszerkesztő egy másik Magyar Nemzetes újságírónak is odaadta az aktát, felhívva a figyelmet a megfelelő tálalásra. Ez már olyan jól sikerült, hogy kormányválság alakult ki.)

Teljesen új korszakot nyitott a lap életében a Fidesz 2010-es győzelme, ami után Liszkay a szerkesztőség tagjainak ugyan azt mondta, hogy a hatalomváltás után is lehet, sőt kell bírálni a kormányzatot, de erre csak nagyon ritkán volt példa. Ilyen volt például Schmitt Pál államfő lemondásának a követelése a plágiumbotrány kirobbanása után, ezt a publicisztikát átengedte a főszerkesztő. De ez kivételes eset volt, a Magyar Nemzet hiperlojális kormánylap lett, amiben nemcsak fideszes politikusok, de kormányközeli üzletemberek is védettséget élveztek. 

A szerkesztőségben Pethő szerint a fideszesek hetente tartottak eligazításokat,

„egy-egy főcenzorként is fungáló vezető Fidesz-funkcionárius, nevezzük K-nak vagy G-nek, kedd délutánonként megjelent a szerkesztőségben, és »megadta a vonalat«: milyen témákkal érdemes foglalkozni, kikkel kellene interjút készíteni”.

Majdnem elvesztette a Fidesz Liszkayt

Volt egy fordulat a Magyar Nemzetben, amikor hirtelen mégis elkezdtek oda-odabökni a kormánynak. A nyilvánosság számára csak Simicska 2015 februári gecizésénél derült ki, hogy a 2014-es választások után szembefordult egymással a pártot politikailag irányító Orbán a Fideszt gazdaságilag vezető Simicskával. Ennek következménye volt, hogy a reklámadó már a párt gazdasági atyaúristenének médiaérdekeltségeit is megcélozta. Erre adott válasz volt, hogy Simicska médiaérdekeltségei kellemetlenkedni kezdtek a kormánnyal szemben. Ebben Liszkay is benne volt. 

Pethő azt írja, hogy „nyilvánvalóvá vált az is, hogy a Fidesztől való egyelőre óvatos eltávolodásnak a zászlóvivője Liszkay Gábor és Csermely Péter, illetve a Hír Televíziónál Szikszai Péter”. Megtörtént az elképzelhetetlen is: a lapvezetés elkezdett bírálni rovatokat, hogy túlságosan fideszesek. „Az Orbán Viktorral szemben egyre nyíltabban zászlót bontó Simicska Lajos melletti demonstráción (a sárvári lovascentrum 2014 szeptemberi átadásán) a tulajdonos mellett látványosan ott vonult Liszkay és Csermely is” - emlékeztet Pethő. Sőt, a Magyar Nemzetben elmaradt a szokásos karácsonyi interjú is Orbán Viktorral. 

Aztán váratlanul, évtizedes barátját, Simicska Lajost is megdöbbentve Liszkay Gábor kiszállt. Összehívta Simicska médiabirodalmának vezetőit, ott - a jelenlévő Szerető Szabolcs főszerkesztő-helyettes elmondása szerint - közölte, hogy Simicska Lajos egyre jobban belelovalja magát az Orbánnal folytatott vitájába, és azonnali, teljes baloldali fordulatot követel a médiacsoporttól, Orbán Viktort és családját minden módon támadni kell, magánéleti ügyekkel is. 

A drámai beszámoló végén közölte, hogy ő ezt nem vállalja, lemond, és így tettek a többiek is. A puccsszerű távozás célja a könyv szerzője szerint az lehetett, hogy azonnal ellehetetlenüljön a szerkesztőségek működése, ezért időzítették akkora, amikor Simicska szabadságra ment. Simicska azonban még nem indult el, azonnal bement a szerkesztőségbe, közben lenyilatkozta, hogy Orbán egy geci, és százmillió körüli összegért kivásárolta Liszkayt a cégekből. 

Liszkay távozását, ezzel „a Fidesz egyre elviselhetetlenebb gyámkodásának a megszűnését” a könyv szerzője szerint a szerkesztőség több, mint fele felszabadulásként élte meg.

Liszkay viszont azzal, hogy otthagyta Simicskát, elnyerte Orbán Viktor feltétlen bizalmát. Ezután megvásárolta a Századvég Gazdaságkutató Zrt.-től a Napi Gazdaságot, ebből lett a Magyar Idők azokkal a munkatársakkal, akik nem akartak nem fideszes lapnál dolgozni. Megszerezte a Karc FM-et is, ő lett Mészáros Lőrinc cége, a Mediaworks vezére is.

Most ugyan a Magyar Időket és a Karc FM-et is beadta a közösbe Liszkay, viszont megkapta az óriási médiabirodalom feletti kontrollt.