Pénteken hajnalban, miután a rendőrség kisebb csoportokra bontotta a csütörtök éjjel még a Kossuth téren tüntető tömeget, az embereket csak akkor engedték elmenni a körútról, miután kamerába mondták a nevüket. Ezt a rendőrök valószínűleg a tüntetők később azonosítása érdekében tették, de a pontos okot egyelőre homály fedi.

Asbóth Márton, a TASZ projektvezetője kérdéseinkre azt mondta, ez a rendőri eljárás egészen biztosan nem volt jogszerű, a rendőrségi törvényben ugyanis nincs leírva, hogy a rendőrök tehetnek ilyesmit. A dolgot súlyosbítja, hogy a rendőrök addig nem is engedték el a körbezárt tüntetőket, amíg nem voltak hajlandóak kamerába mondani a nevüket. Igazoltatásra egyébként lett volna joguk a rendőröknek, sőt, az igazoltatást le is kamerázhatták volna, hiszen erre lehetőséget ad a rendőrségi törvény, a péntek hajnali eljárásra viszont nem, éppen ezért érthetetlen is, miért így cselekedtek a rendőrök.

Arról nem is beszélve, hogy a helyszínen lévők beszámolói szerint a rendőrök olyanokat is körbezártak a tüntetőkkel együtt, akik egyébként nem vettek részt a demonstráción, csak valamelyik körúti kocsmából tartottak hazafelé, igaz, ők valószínűleg kevesebben voltak, mint azok, akik tényleg a tüntetésről érkeztek. Ettől függetlenül a kamerás azonosítást mindenkitől megkövetelték, akik a körülzárt csoportokba került.

Bármennyire is kézenfekvőnek tűnik tehát, hogy a rendőrség így könnyíti meg magának a tüntetők azonosítását a többi felvételükön, ami nincs benne a rendőrségi törvényben, azt nem tehetik meg.

A tüntetők közt elterjedt, hogy erre azért lehetett szükség, mert a kamerákkal azonosított tüntetőket közlekedési szabálysértésért akarják megbírságolni, ahogyan hónapokkal ezelőtt a diáktüntetőkkel tették, akik 50 ezres csekkeket kaptak, mert az úttesten vonultak tüntetés közben. Döbrentey Dániel, a TASZ jogásza erről azt mondta a 444-nek, hogy ugyan lassan haladnak a diáktüntetők elleni eljárások, van köztük olyan, amikben a bíróság úgy döntött, nem kell kifizetni a bírságot.

A TASZ álláspontja szerint amikor egy tüntetésen kívül az ember öncélúan akadályozza a forgalmat, az valóban nincs rendben, de a közterületek, utak tüntetési célú (akár vonulásra való) használata ugyanolyan elfogadható használat, mint a közlekedési célú használat, amit a KRESZ szabályoz. A gyülekezési jogot és a szabad véleménynyilvánításhoz való jogot, nemcsak törvény, de az alkotmány is garantálja, az pedig, hogy a tüntetések során a demonstrálók utakat foglalnak el, Döbrenteyék szerint a szabad véleménynyilvánításba tartozik. A TASZ éppen ezért vállalta, hogy segítséget nyújt a megbírságolt diáktüntetőknek.

A TASZ, aminek munkatársai egyébként a 2006-os zavargások után több tüntetőt, a Kossuth téri kordonbontás után pedig Orbán Viktort is képviselte, pénteken arról is közleményt adott ki, hogy a rendőrség tömegkezelésének  arányossága és szakszerűsége kétséges volt a csütörtök esti tüntetésen. A rendőrség, ahogy szerdán, csütörtökön is rengeteg könnygázt fújt a demonstrálókra a Kossuth téren, de ezen kívül a gumibotok is előkerültek, és több tüntető megsérült az összecsapásokban (igaz, rendőri sérültek is voltak).

A jogvédők szerint annak ellenére, hogy a tüntetés fokozatosan veszítette el a békés jellegét, a rendőrség egyáltalán nem kommunikált a tüntetőkkel, nem figyelmeztette őket a jogsértő magatartásuk következményeire, tehát nem azon volt, hogy elkerülje az erőszak bekövetkezését és alkalmazását. Pedig az új gyülekezési törvény kifejezetten előírja az együttműködés kötelezettségét, a rendőrségi törvény pedig kötelezővé teszi a kényszerítő eszköz alkalmazására vonatkozó előzetes figyelmeztetést.

Csütörtökön az első, a téren mindenki által jól hallható rendőri felszólítás arról szólt, hogy a tüntetők hagyják abba a rendőrök dobálását, mert azzal bűncselekményt követnek el, de ez a felszólítás is jóval az első könnygáztámadás után hangzott el. A TASZ azt írta, éppen ezért a könnygáz használata többször is indokolatlan, ezért jogellenes volt, az indokolt használatnál pedig többször is ért a gáz olyan tüntetőket, akik tiltakozása egyébként békés maradt.

Pénteken egyébként olyan videók is előkerültek, amiken látszik, hogy a rendőrök, akik nem akarták hazaengedni a tüntetőket és más járókelőket a körútról, kérdésre sem voltak hajlandóak elárulni sem a nevüket, sem az azonosítószámukat. Például itt:

Ehhez képest, igazoltatáskor a rendőrnek kötelessége közölnie a nevét és a rendfokozatát, na meg azt is, hogy miért igazoltat (utóbbira az ország nagy részén két és fél éven át érvényben lévő fokozott rendőri ellenőrzés miatt nyárig nem volt szükség, most már azonban van). A legfontosabb tudnivalókat az igazoltatásról a Magyar Helsinki Bizottság is összeszedte ebben a posztban.

Ha tehát valaki a járókelőként vagy tüntetőként igazoltató rendőrökkel került szembe, jobban teszi, ha rendesen igazolja magát, mert különben elvihetik.

Rendőrt dobálni, lökdösni, megütni pedig tényleg bűncselekmény, nem a saját szórakoztatására ad ki közleményeket erről a rendőrség.

Aki viszont békésen akar tüntetni, és védené magát a könnygáztól, de nincs gázmaszkja, annak pár hasznos tanács: a rendőrség által használt CS gáz részecskéi nehezebbek a levegőnél, ezért érdemes magaslatra menekülni. Amúgy is a legjobb védekezés, ha gyorsan kimenekülnek a gázfelhőből. Arcukat ilyenkor érdemes kabátjuk belsejével eltakarni, mert azon biztosan kevesebb könnygázkristály tapadt meg. A bőrről hideg (!) vízzel mossák le a rátapadt kristályokat. A tüntetésről hazaérve alaposan zuhanyozzanak le, előbb hideg, és csak aztán meleg vízzel, mert a hő szintén aktiválja a kristályokat. A tüntetésen viselt ruhákat többször alaposan mossák ki, vagy dobják ki. A tüntetők körében népszerű házi praktikák közül a fogkrémezés értelmetlen, és a valamilyen savval (ecet, citrom) átitatott kendő is hatástalan - sőt, pluszba irritálhat. Vagyis a leghatékonyabb módszer:

arceltakarás, kihátrálás, hideg vizes arcmosás.