Kihirdették a Budapest Déli Városkapu meghívásos nemzetközi tervpályázat eredményét a fővárosban szerdán. Az első díjat az egyebek mellett a norvég nemzeti operaházat is tervező, oslói székhelyű Snohetta építészműhely innsbrucki irodája nyerte el, közösen a Verkehrsingenieure Besch und Partner nevű vállalattal.

A rendezvényen Szalay-Bobrovniczky Alexandra humán főpolgármester-helyettes azt mondta, a kormány és Budapest olyan műveket várt, amelyek a Duna, a Rákóczi híd, a Könyves Kálmán körút, a Soroksári út és a Weiss Manfréd út által határolt, mintegy 135 hektáros terület beépítésének átfogó tervezésére vállalkoznak.

„Megvalósul egy csaknem 12 ezer egyetemi hallgatónak szánt diákváros, valamint nemzetközi rangadók megrendezésére alkalmas sportlétesítmények jönnek létre, például egy 15 ezer férőhelyes atlétikai stadion” - sorolta. A 15 ezres atlétikai stadion az a stadion, ami 40 ezresnek épül, és a 2023-as atlétikai világbajnokság helyszíne lesz. Az ára egyelőre nem ismert, utólag visszabontják majd 15 ezresre. A pályázat szerint itt lett volna az olimpiai falu és az olimpiai stadion. Nyílt titok, hogy az álom újjáéledése is a projekt.  

A projekt kapcsolódik a Dunára tervezett új déli hídhoz is, Szalay-Bobrovniczky Alexandra szerint a kialakítandó intermodális csomópont révén a korábban kihasználatlan terület valódi városkapuként működhet a jövőben.

Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkára, a bírálóbizottság elnöke hangsúlyozta: az elmúlt húsz évben az a tendencia rajzolódott ki, hogy mind Pesten, mind Budán déli irányba terjeszkedik a város, mert arrafelé van egyrészt tér, másrészt közlekedési infrastruktúra.

Dél-Pestet és Észak-Csepelt "aranytartaléknak" nevezte, óriási lehetőségnek, amellyel "okosan kell sáfárkodni".

Ma ez a terület "mentálisan kívül esik" a városon, pedig mindössze öt kilométerre található a központi Deák Ferenc tértől, ahonnan autóval tíz-harminc, közösségi közlekedéssel tizenöt-húsz perc utazással elérhető - emelte ki Fürjes Balázs.

Azt mondta, nagy lehetőség áll előttük: egy lerobbant, elhanyagolt, részben korábbi ipari létesítményekből álló térség megújítása, hatékonyabb bekapcsolása a város életébe.

Az államtitkár azt hangoztatta, azért van szükség diákvárosra, mert Budapest egyetemi központ, és ma a további külföldi hallgatók felvételének egyik akadálya, hogy nem tudnak nekik kollégiumi férőhelyeket biztosítani.

A diákvároson kívül közparkot, sport- és szabadidős létesítményeket, valamint lakóházakat, kisebb mértékben irodákat terveznek építeni - sorolta.

Összesen tizenhét pályamű érkezett, amelyek közül hetet vettek meg, és további háromnak dobogós helyezést osztottak.