Négy környezetvédelemmel foglalkozó intézményt, illetve szervezetet kérdeztünk meg arról, mit ajánlanak, ha az ember minél kisebb környezetkárosítással akarja megoldani a karácsonyfaállítást. 

Írtunk levelet az Agrárminisztériumnak (ide tartozik jelenleg a környezetvédelem), a Köztársasági Elnöki Hivatalnak (KEH) - hiszen Áder János államfő a fák nagy barátja -, továbbá két nemzetközi, de Magyarországon is aktív zöld szervezetetnek, a WWF-nek és a Greenpeace-nek, és mind a négyen válaszoltak is.

Mielőtt rátérnénk a tippekre, fontos előre leszögezni, hogy a környezet károsításával nem járó, nullemissziós karácsonyfa-megoldás csak egy van. Ugyanis már azzal is elhelyezzük ökológiai lábnyomunkat a karácsonyon, hogy vásárolunk. Nincs az a termék, amelyik ne járna valamilyen károsanyagkibocsátással, azaz üdvözítene, feloldozna minket a környezetkárosítás bűne alól.

Mondjuk, a karácsony amúgy is egy stresszes üzem.

Mégse csüggedjen az sem, aki valamilyen okból a hagyományos megoldásokkal fog élni: a karácsonyfa ügye elhanyagolható mindazon környezeti terhelés mellett, amit ez az egész ünnepesdi okoz a világnak. Ha tényleg zöld karácsonyt akar az ember magának, sokkal hatásosabb, ha lemond az ajándékozásról, a fogyasztás felpörgetéséről, amely termékek szállításával és csomagolásával jár. Ezek ugyanis nagyságrendekkel jobban terhelik a környezetet, mint a karácsonyfa.

A nullemissziós karácsonyfa

• Pró: Ennek tényleg örülnek a jegesmedvék.
  
• Kontra: Nehéz beadni a gyerekeknek :/
  

„Azok a legjobb megoldások, amik nem csak az adott ünnep kedvéért növelték ökológiai lábnyomunkat” (WWF)

A nullemissziós karácsonyfa nem is karácsonyfa, legalábbis a szó hagyományos (XX. századi, európai) értelmében: nem fenyőből, de még csak nem is élő fából van.

Szemétből, otthoni tárgyakból: „Ezek legtöbbször hétköznapi tárgyakból, például egymásra halmozott könyvekből készülnek – vagy éppen hulladékból, esetleg karácsonyi díszekből. Környezet- és természetvédelmi szempontból ez a legjobb megoldás, hiszen semmit nem kell vennünk hozzá, és így hulladékot sem termelünk vele. Ugyanezek miatt olcsó és helytakarékos is, de a kreatív dekorációk rajongói számára is izgalmas opció lehet” - írta az alternatív karácsonyfáról a Greenpeace.

Meglévő szobanövényből, kerti fából: „A karácsonyfára alternatíva lehet például egy kerti fa feldíszítése, vagy egy szeretett szobanövény díszítése, egy olyan »zöld családtagé«, aki egész évben velünk marad és amit folyamatosan gondozunk, nevelünk, amihez kötődünk” - egy másik megközelítés az alternatív karácsonyfára a WWF-től.

 A cserepes fenyő

• Pró: Ha ügyesek vagyunk, ez is nullemissziós tud lenni.
  
• Kontra: Kevesen vagyunk ügyesek :/

Közelít a tökéletes megoldáshoz, ha élő fát választunk, amely az ünnepek után is életben marad. 

„Január 6. után sem kell megválnunk a fától: a kertbe vagy nagyobb cserépbe átültetve akár még hosszú évtizedeken át tisztítja környezetünk levegőjét és termeli az oxigént” - írta Áder János hivatala, amely tehát a cserepes fenyőt ajánlja tehát a műanyagfenyővel és a kivágott fával szemben.

„kedvező alternatíva a gyökeres/cserepes fenyőfa, amely a két másik típus előnyeit egyesíti, azok hátrányai nélkül.” - tette hozzá az Agrárminisztérium.

A cserepes fenyő ugyanakkor komoly kihívások elé állítja az embert, és ha nem vigyázunk eléggé, nem is éli túl a karácsonyt, azaz majdnem ugyanott vagyunk vele, mintha kivágott fenyőfát vásároltunk volna. Az sem mindegy, honnan és milyen fajtát szerzünk, illetve, hogy van-e kertünk, vagy nincs.

Vadon élő fiatal fenyő: „A gyökeres fenyő jó megoldásnak tűnik, valójában nem feltétlenül az, mert a vadon élő fenyőfajok nem valószínű, hogy túlélik a fűtött szobai klímát több héten keresztül, így könnyen egyszerhasználatos fenyővé válhatnak.” (WWF)

Kertészetből vásárolt cserepes: „A gyökeres fa azonban sok gondoskodást igényel. Már a kiválasztásnál is nagyon körültekintőnek kell lenni, hogy megfelelő gyökérzettel rendelkező darabot találjunk, amely nem pusztul el néhány napon belül. Ezért ilyen fát kertészetből érdemes vásárolni.” (Greenpeace)

A másik probléma az élő fenyővel, hogy ha nem metsszük (lehet, sőt!), akkor nőni fog, így viszont egyre nehezebb szállítható ki-be a lakásból a kertbe és viszont. Az átültetés, a hidegből a száraz melegbe költöztetés is eléggé megterheli a fát. Ha viszont minden évben új és új karácsonyfát ültetünk a kertbe, akkor hamarosan egy fenyőerdő közepén találjuk magunkat. 

A kertben tartott karácsonyfa: „Megfontolható tipp, hogy a fát a legközelebbi karácsonytól kezdve már kint, a kertben díszítsük fel, és csak néhány ágat vigyünk be a házba belőle.” (Greenpeace)

A Greenpeace és a WWF is felhívja a figyelmet a fajtaválasztás fontosságára is, hiszen kiindulópont az is, hogy lehetőleg őshonos, tehát a hazai flórába illeszkedő fajtát ültessünk, ha például a kertünkbe kerül majd a fa. Magyarországon az erdeifenyő,  az európai (nem észak-amerikai) jegenyefenyő és a karácsonyfának alkalmatlan, de gyönyörű, személyes kedvencem, a vörösfenyő számít őshonosnak. De ezek sem az ország egész területén őshonosak, tehát, ha nem a Nyugat-Dunántúlon vagy a Bakonyalján élünk, egy erdeifenyővel sem tudjuk kimaxolni az őshonosság feltételét.

A kivágott fenyőfa

• Pró: A legkevesebb vacakolás ezzel van.
  
• Kontra: Nagyon környezetszennyező tud lenni, ha nem figyelünk oda.
  

Mint minden „fogyasztóbarát megoldás”, ez is nagyon környezetszennyező tud lenni, de ha néhány dologra odafigyel az ember, akkor jelentősen csökkenthető a karácsonyfaművelet környezetromboló hatása.

A környezetkárosító hatást a termesztés, a szállítás és a hulladékkezelés folyamán válthatja ki a hagyományos karácsonyfa, így aztán, ha ezeket a szempontokat figyelembe vesszük, jelentősen csökkenhetjük az emissziót.

Ha Magyarországon, lakóhelyünkhoz minél közelebb termesztett karácsonyfát választunk, és azt nem szimplán kidobjuk, hanem elkomposztáljuk, akkor óriási bűnt nem követünk el. 

„Napjainkban a karácsonyfának szánt fenyőket már külön nevelik és fejlődésük során szén-dioxidot kötnek meg, mellyel hozzájárulnak némileg az üvegházhatás csökkenéséhez és munkahelyet is teremtenek.” (Agrárminisztérium)

„Jó tudni, hogy a fenyő itthon - nem őshonos fajként – ültetvényekről származik, és nem a természetből. Ezek jellemzően szántók, zártkertek területeit veszik igénybe és nem vezet természetes erdők irtásához, de főleg hegyvidéken akadályozhatja azt, hogy az egykori szántók helyén ismét gyepek, vagy természetes erdők jöjjenek létre.” (WWF)

Érdemes tehát az árussal tisztázni, hogy honnan van a fa, és ha mondjuk Dániából érkezik a Nordmann- vagy kaukázusi fenyő, akkor keressünk olyat, ami magyar termelőtől vagy közeli, szomszédos országból származik. 

A másik fontos szempont, hogy mi lesz a karácsonyfa hulladékával: a kidobott karácsonyfákat ugyanis elégetik, ami jelentős kibocsátással jár. Érdemes tehát komposztálni, vagy mulcsként hasznosítani, nem lehetetlen. Nyilván a kerteseknek könnyebb a dolga. Ha amúgy is fával fűtünk, a fa elégetése sem jelent emissziónövekedést.

A számok nyelvén: „... ha kidobjuk a fenyőfát és az a hulladéklerakóban végzi, ez esetben a kétméteres fenyőfánk karbonlábnyoma, azaz CO2-kibocsátása 16 kg lesz (metán is képződik!); ha elégetik, akkor ez a lábnyom ugyan „csak” 3,5 kg lesz, ugyanakkor felszabadul mindaz a szén-dioxid, amit életében megkötött.” (Agrárminisztérium)

A műanyag fenyő

• Pró: Ha 10-20 évig használjuk, és minőségi műanyagból van, akkor elfogadható megoldás.
  
• Kontra: Találkozott valaki már ilyennel?
  

Főként az Egyesült Államokban terjedtek el a műanyagfenyők, ott 2010-ben már sokkal több műfenyőt adtak el becslések szerint, mint igazit. 

A legenda szerint azért környezetkímélők, mert évről-évre fel lehet őket használni. Csakhogy - mint a legtöbb műanyagból készült dolgot - Kínában gyártják a többségüket, szállításuk nagyon is környezetszennyező, továbbá legtöbbjük silány minőségű műanyagból van. 

Ezen externáliák miatt becslések szerint csak akkor hozzák be természetes társaikat, ha 10 (Agrárminisztérium) vagy inkább 20 éven keresztül (WWF, Greenpeace) folyamatosan ezt használjuk. Lebomlása, lebontása még így is problematikus, hiszen égetni veszélyes, természetes módon pedig sok száz vagy ezer év alatt bomlik le.

„A műfenyő ellen az egyik legfontosabb érv, hogy műanyagból, ráadásul (általában) PVC-ből és távoli országban készül. A szállítása jelentősebb energiafelhasználással jár, mint a közelben kitermelt fenyőfáé a gyártásról nem is beszélve.” (Agrárminisztérium)

„Újrahasznosított műanyagból készült tartós termék jó választás lehet, ha van ilyen lehetőség a boltban.” (WWF)

A műanyagtípus kiválasztásához a Greenpeace adta a legtöbb információt:

„Ha valaki mégis műanyag fát szeretne, polipropilénből (PP, 5-ös jelölés) készültet keressen. Kerüljük a káros anyagokat (például hormonkárosító ftalátokat) tartalmazó PVC-t (3-as jelölés). A teljes képhez hozzátartozik, hogy a poliuretán (PU) és a polipropilén alapú műanyag fákban mindig vannak problémás égésgátló anyagok, amelyek a lakás porába is kijutnak.”

Nekem alapvetően a műanyagokkal az a bajom, hogy túl zajosak az ezzel kapcsolatos információk. Az elmúlt években ugyan elkezdődött a műanyagok típusainak feltüntetése a csomagolásokon, de sokszor vegyésznek kell lenni ahhoz, hogy értsük is, ami oda van írva. Élettani hatásukat pedig csak mostanában kezdik igazán vizsgálni, sok új vegyületnek nincs is megbízható hatásvizsgálata. És hát amúgy is körbe vesznek minket a műanyagok, együtt kell velük élni, lecserélni sem lehet őket, miért pont a karácsonyfát műanyagozzam el?

Editors' Choice

Végezetül álljon itt, mire esett az én választásom. 

Tekintve, hogy a gyerek már hetek óta karácsonyfát akar vásárolni, és most nem érzem magamban az erőt, hogy hulladékból építsünk egy karácsonyfát, ebből idén kivágott fa lesz. Arra viszont figyelni fogok, hogy közelről érkezzen (bár eredetmegjelölést azt hiszem még nem szabványosítottak a kiskereskedelemben), és mindenképpen elkomposztálom. Az ajéndékozás mennyiségét amúgy is radikálisan lecsökkentettük idénre.

Címlapkép: JOHANNES EISELE/AFP