4 világgazdasági folyamat, amit rettegve figyelhetünk 2019-ben

A 2018-as választás titkos története 84 színes oldalon.
Megveszem

Váratlanul rossz évet zártak az értékpapírpiacok az Egyesült Államokban. Pedig az év első tíz hónapjában úgy tűnt, hogy még Donald Trump sem képes megremegtetni a piacokat, fenyegetőzzön bár kereskedelmi háborúval. Mígnem október közepén hirtelen fordult a trend, majd másfél havi ingajárat után decemberben akkora esésnek indultak a tőzsdék, hogy az egyik iránymutató New York-i index, az S&P 500, ami szeptember 20-án még csúcsot döntött, végül 6,2 százalékos zuhanással zárta az évet a január 1-i kezdőértékéhez képest. És ez még szerencsés kimenet volt, kellett hozzá egy karácsony utáni rali.

Enélkül már tényleg fenn állt a veszélye, hogy az index 20 pontos esésével beköszön a retteget bear market, vagyis a piacok hivatalosan is pesszimistává válnak. Ez az év végi felpezsdülés most visszafogott optimizmussal töltötte el a piacokat. A visszafogottság indokolt, az optimizmus talán nem:szaporodnak az aggasztó jelek.A New York Times négy ilyen aggasztó jelre hívta fel a figyelmet.

1. A Fed kamatemelési ciklusa

2018-ban hosszú évek után az amerikai jegybank, a Fed emelni kezdte iránymutató kamatcélját. Március végén emelték először negyed bázisponttal az akkor még csak 1,5 százalékos irányadó kamatot, amely most, a legutóbbi, decemberi ülésük után már 2,5 százalékon áll. Ez ugyan nem tűnik soknak, de már határán vagyunk annak, hogy a hitelezés elviselhetetlenül drágává váljon, ezáltal lassítva mind a fogyasztást, mind a beruházásokat. Hogy arról a járulékos kárról már ne is beszéljünk, amit Donald Trump okoz azzal, hogy kedvenc fórumán, a Twitteren szokásos hajnali őrjöngései során immár az elvben független jegybank elnökét sem kíméli már.

Apropó:

2. Donald Trump

Egy év után már világos, hogy Trump "adócsökkentései" egyáltalán nem váltották ki a remélt hatást. Mármint azt a hatást, amit Trump remélt, mert azokat a hatásokat, amiket a közgazdászok jósoltak, kiváltották az adócsökkentések - csökkentek az amerikai állam bevételei, miközben az adócsökkentés előnyei a nagyvállalatok jelentős részben külföldi tulajdonosainál realizálódtak. Az amerikai dolgozók viszont csak szegényebbé váltak tőle, főleg mert a cégek nem a bérek emelésére fordították az adócsökkentéssel növekvő bevételeiket.

Trumpnak ennél közvetlenebb hatása is van a világgazdasági folyamatokra. Bár az év első tíz hónapjában úgy tűnt, hogy a piac immunis az elnök impulzív megnyilvánulásaira, amikor december 4-én arról posztolt, hogy "én vagyok a Vámember", a tőzsde három százalékos zuhanással reagált.

3. Világszerte lassul a gazdaság

Trump kereskedelmi háborúja kezdi éreztetni a hatását, amit legjobban talán két, az ipari termelésben meghatározó nyersanyag, az olaj és a réz világpiaci árának zuhanása is illusztrál. A kereskedelmi háború legnagyobb kárvalottja Kína, ahol a lassulást most már nem olyan egyszerű leküzdeni a régi, egy jóval kisebb gazdaságra kidolgozott módszerekkel. Az EU gazdasága pedig anélkül is elvolna a maga bajaival, hogy még a német gazdaság teljesítményét meghatározó autóipart fenyegetné Trump kereskedelmi háborúja. Az EU-nak valószínűleg önmagában már az is elég probléma, hogy a populofasiszta olasz kormány a költségvetés elengedésével próbál népszerűséget vásárolni, de ha ezt még sikerülne is kivédeni, még mindig ott a Brexit, aminek jó kimenete nincs, a katasztrofálisak közül pedig most a legkatasztrofálisabb, az egyezmény nélküli kilépés tűnik éppen a legvalószínűbbnek. Ez pedig az EU-nak is nagyon fájna, a brit gazdaságot pedig azonnali válságba döntené.

4. Hirtelen kiborultak a csontvázak a techcégek szekrényéből

2018-ig egy cég sem ért még ezermilliárd dollárt a történelemben. Tavaly végül két cég is áttörte az álomhatárt, előbb az Apple, majd az Amazon tőzsdei kapitalizációja is elérte az egymilliárd dollárt. Aztán hirtelen zuhanni kezdett a nagy techcégek árfolyama. Ennek részben oka, hogy például az Apple két szempontból is komolyan számolt Kínával, amivel Trump éppen kereskedelmi háborúba kezdett:felvevőpiacként és a termelésben is.Részben oka az összeomlásnak, hogy a befektetők hirtelen túlárazottnak kezdték érezni a cégeket, vagyis megingott a hitük abban, hogy a cégek képesek lesznek kellő profitot termelni.

Legnagyobb részt viszont az egész világot elárasztó fake news, illetve a felhasználók adataival való ilyen-olyan visszaélések rengették meg a szektort. A 2016-os fejlemények, a Brexit- és az amerikai elnökválasztási kampányokba történt orosz beavatkozás, illetve az, hogy a Facebooknak most milliárdokat kell költenie az ilyen beavatkozások megelőzésére már önmagában is fagyos hangulatot okozott, hát még az, hogy most világszerte a Facebook és a hasonló közösségi tartalommegosztók szabályozásán kezdtek el dolgozni politikusok, akik szakmájukból adódóan sosem képesek négy évnél hosszabb időtávban gondolkodni.

Ezek a folyamatok nagyban meghatározhatják, hogy milyen éve lesz a világgazdaságnak 2019-ben.

A 2018-as országgyűlési választáson elmaradt az ellenzéki összefogás, a Fidesz pedig újra kétharmados többséget szerzett. Az ide vezető titkos tárgyalásokról, és a színfalak mögött zajló belső küzdelmekről szól a MAKRO legfrissebb száma. Magyari Péter, a 444 egyik legismertebb oknyomozó újságírója hónapok át készített háttérinterjúkat a hazai politikai élet legbefolyásosabb szereplőivel, és ezek alapján keresi a választ a magyar demokrácia alapkérdésre: “Leváltható-e még választásokon a kormány?”

Megveszem a Makrót
Kapcsolódó
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok érvényesek 2019. december 2-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.