4 világgazdasági folyamat, amit rettegve figyelhetünk 2019-ben

Váratlanul rossz évet zártak az értékpapírpiacok az Egyesült Államokban. Pedig az év első tíz hónapjában úgy tűnt, hogy még Donald Trump sem képes megremegtetni a piacokat, fenyegetőzzön bár kereskedelmi háborúval. Mígnem október közepén hirtelen fordult a trend, majd másfél havi ingajárat után decemberben akkora esésnek indultak a tőzsdék, hogy az egyik iránymutató New York-i index, az S&P 500, ami szeptember 20-án még csúcsot döntött, végül 6,2 százalékos zuhanással zárta az évet a január 1-i kezdőértékéhez képest. És ez még szerencsés kimenet volt, kellett hozzá egy karácsony utáni rali.

Enélkül már tényleg fenn állt a veszélye, hogy az index 20 pontos esésével beköszön a retteget bear market, vagyis a piacok hivatalosan is pesszimistává válnak. Ez az év végi felpezsdülés most visszafogott optimizmussal töltötte el a piacokat. A visszafogottság indokolt, az optimizmus talán nem:szaporodnak az aggasztó jelek.A New York Times négy ilyen aggasztó jelre hívta fel a figyelmet.

1. A Fed kamatemelési ciklusa

2018-ban hosszú évek után az amerikai jegybank, a Fed emelni kezdte iránymutató kamatcélját. Március végén emelték először negyed bázisponttal az akkor még csak 1,5 százalékos irányadó kamatot, amely most, a legutóbbi, decemberi ülésük után már 2,5 százalékon áll. Ez ugyan nem tűnik soknak, de már határán vagyunk annak, hogy a hitelezés elviselhetetlenül drágává váljon, ezáltal lassítva mind a fogyasztást, mind a beruházásokat. Hogy arról a járulékos kárról már ne is beszéljünk, amit Donald Trump okoz azzal, hogy kedvenc fórumán, a Twitteren szokásos hajnali őrjöngései során immár az elvben független jegybank elnökét sem kíméli már.

Apropó:

2. Donald Trump

Egy év után már világos, hogy Trump "adócsökkentései" egyáltalán nem váltották ki a remélt hatást. Mármint azt a hatást, amit Trump remélt, mert azokat a hatásokat, amiket a közgazdászok jósoltak, kiváltották az adócsökkentések - csökkentek az amerikai állam bevételei, miközben az adócsökkentés előnyei a nagyvállalatok jelentős részben külföldi tulajdonosainál realizálódtak. Az amerikai dolgozók viszont csak szegényebbé váltak tőle, főleg mert a cégek nem a bérek emelésére fordították az adócsökkentéssel növekvő bevételeiket.

Trumpnak ennél közvetlenebb hatása is van a világgazdasági folyamatokra. Bár az év első tíz hónapjában úgy tűnt, hogy a piac immunis az elnök impulzív megnyilvánulásaira, amikor december 4-én arról posztolt, hogy "én vagyok a Vámember", a tőzsde három százalékos zuhanással reagált.

3. Világszerte lassul a gazdaság

Trump kereskedelmi háborúja kezdi éreztetni a hatását, amit legjobban talán két, az ipari termelésben meghatározó nyersanyag, az olaj és a réz világpiaci árának zuhanása is illusztrál. A kereskedelmi háború legnagyobb kárvalottja Kína, ahol a lassulást most már nem olyan egyszerű leküzdeni a régi, egy jóval kisebb gazdaságra kidolgozott módszerekkel. Az EU gazdasága pedig anélkül is elvolna a maga bajaival, hogy még a német gazdaság teljesítményét meghatározó autóipart fenyegetné Trump kereskedelmi háborúja. Az EU-nak valószínűleg önmagában már az is elég probléma, hogy a populofasiszta olasz kormány a költségvetés elengedésével próbál népszerűséget vásárolni, de ha ezt még sikerülne is kivédeni, még mindig ott a Brexit, aminek jó kimenete nincs, a katasztrofálisak közül pedig most a legkatasztrofálisabb, az egyezmény nélküli kilépés tűnik éppen a legvalószínűbbnek. Ez pedig az EU-nak is nagyon fájna, a brit gazdaságot pedig azonnali válságba döntené.

4. Hirtelen kiborultak a csontvázak a techcégek szekrényéből

2018-ig egy cég sem ért még ezermilliárd dollárt a történelemben. Tavaly végül két cég is áttörte az álomhatárt, előbb az Apple, majd az Amazon tőzsdei kapitalizációja is elérte az egymilliárd dollárt. Aztán hirtelen zuhanni kezdett a nagy techcégek árfolyama. Ennek részben oka, hogy például az Apple két szempontból is komolyan számolt Kínával, amivel Trump éppen kereskedelmi háborúba kezdett:felvevőpiacként és a termelésben is.Részben oka az összeomlásnak, hogy a befektetők hirtelen túlárazottnak kezdték érezni a cégeket, vagyis megingott a hitük abban, hogy a cégek képesek lesznek kellő profitot termelni.

Legnagyobb részt viszont az egész világot elárasztó fake news, illetve a felhasználók adataival való ilyen-olyan visszaélések rengették meg a szektort. A 2016-os fejlemények, a Brexit- és az amerikai elnökválasztási kampányokba történt orosz beavatkozás, illetve az, hogy a Facebooknak most milliárdokat kell költenie az ilyen beavatkozások megelőzésére már önmagában is fagyos hangulatot okozott, hát még az, hogy most világszerte a Facebook és a hasonló közösségi tartalommegosztók szabályozásán kezdtek el dolgozni politikusok, akik szakmájukból adódóan sosem képesek négy évnél hosszabb időtávban gondolkodni.

Ezek a folyamatok nagyban meghatározhatják, hogy milyen éve lesz a világgazdaságnak 2019-ben.