A berni Kunstmuseum újabb képeinél merült fel a gyanú, hogy náci kollaboránstól származhatnak

A berni Kunstmuseum újabb képeinek eredetével kapcsolatban merült fel gyanú, miután egy irat szerint az adományozójuk, a köztiszteletben álló Georges Keller műkereskedő kapcsolatban állt egy francia kollégájával, aki a náci megszállás idején németekkel kereskedett.

A francia-svájci-brazil állampolgárságú Keller az 1950-es évektől az 1981-os haláláig 116 műalkotást adományozott a svájci múzeumnak, közöttük Henri Matisse és Salvador Dalí festményeit.

A Kunstmuseumnak a művek eredetének ellenőrzéséért felelős vezetője pár hónapja egy olyan iratra bukkant, ami szerint Keller kapcsolatban állt a náci megszállás alatt kollaboránsnak tartott Étienne Bignou francia műkereskedővel.

Nem ez az első eset, hogy nácik által elrabolt műkincsekkel kapcsolatban felmerül a svájci múzeum neve. A Kunstmuseum örökölte a 2014-ben elhunyt Gornelius Gurlitt több száz műkincsből álló gyűjteményét, akinek az apját, Hildebrand Gurlittot a nácik a zsidóktól elrabolt, vagy dekadensnek ítélt képek eladásával bízták meg. Az ügy nagy visszhangot keltett, máig folyik a kutatás a Gurlitt-örökség tulajdonosai után, és megint elindult a vita Svájcnak a II. világháború idején tanúsított semlegességéről.

Nina Zimmer, a múzeum igazgatója elmondta, hogy megváltozott a légkör, „mindenki egyetért abban, hogy a múzeumok fő feladata, hogy feltárja, honnan származnak a művek, és választ adjon a kérdésekre”.

A Frick Collection Reference Library New York-i kutatóintézet levéltára szerint Keller és Bignou együtt dolgoztak Párizsban a Georges Petit Galériában, ami az 1933-as bezárásáig impresszionista festőkre szakosodott. Étienne Bignou ezután saját galériát nyitott a francia fővárosban, és Keller volt az üzlettársa. A levéltár szerint Keller nyitotta meg a Bignou Galéria New York-i leányvállalatát.

Amelie Ebbinghaus, az elveszett műkincsekre szakosodott Art Loss Register adatbank kutatója szerint a francia állam és a szövetséges hatalmak dokumentumaiból kiderült, hogy Bignou német vásárlókkal tárgyalt Párizsban, és akkoriban kollaboránsként tartották számon. „Ez nem jelenti azt, hogy a képek kétes forrásból erednek, de nem is zárható ki” – mondta Ebbinghaus.

Zimmer igazgatónő elmondta, hogy már korábban is feltette magának a kérdést, mert nem adtak dokumentációt a műkincsekhez, amiket Keller a svájci múzeumoknak adományozott. A berni múzeum költségvetési támogatást kért a Georges Keller-hagyaték alapos tanulmányozásához.

A Kunstmuseum gyors reagálása és a kormány által a kutatáshoz biztosított összeg a svájci gyakorlat megváltozásáról tanúskodik, Svájcnak ugyanis nem mindig volt egyértelmű hozzáállása a nácik által elrabolt műkincsekhez: az 1990-es években más országokhoz hasonlóan Svájc is a II. világháború idején tanúsított magatartása felülvizsgálatára kényszerült nemcsak a műkincsek, de a zsidók által elhelyezett bankbetétekkel kapcsolatban is – emlékeztetett az AFP. (MTI)