A miniszterelnök felavatott egy Renoir-festményt az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ épületének átadásán. Szerinte a magyarokkal nem fordulhat elő, hogy a saját nagyvárosaikban etnikai és kulturális kisebbségbe kerüljenek, mert ha úgy érzik, kihívás éri a kulturális identitásukat, megszólal a „vészcsengő”.
Az 1915-ben készült olajfestményt tavaly lopták el Nancy Szépművészeti Múzeumából.
A flamand művész Stuart Mária Henrietta hercegnőt ábrázoló portréjáért 2,1 milliárd forintot fizetett a magyar állam.
Véget ért az Értéktár-program, a keretösszeg harmadát költötték el.
A Csendélet gyümölccsel és gesztenyével című festményt 1960-ban adományozták a San Franciscó-i Szépművészeti Múzeumnak, de a kételyek miatt eddig nem szerepelt a katalógusban.
Aki járt már olyan folyosón, ahol két tükör van egymással szemben, egy darabig érteni fogja, hogy mi történik
Az árverezők azt mondták, a műveknek „nincs művészi értékük”, de több ezer euróért kelhettek volna el.
Egy alkalmazott tiltakozott az alkotás miatt, de a jegybank döntését komoly felháborodás fogadta.
A kép "nagyon szép, míves keretben van."
A köztiszteletben álló Georges Keller műkereskedő kapcsolatban állt egy francia kollégájával, aki a náci megszállás idején németekkel kereskedett, így lehet, hogy elrabolt festményekről van szó.
Azért így is volt vele meló bőven.
Élő festő képe ennyit még nem ért sohasem.
A 80-es években elloptak Arizónából egy dollármilliókat érő festményt. 32 év után megkerült, és nagyon úgy néz ki, hogy egy nyugdíjaspár lopta el, akik annyira büszkék voltak rá, hogy még egy könyvben is megírták a rablás történetét. Csak akkor ez senkinek sem tűnt fel.
A szupergazdagok gigantikus adócsalási és pénzmosási komplexuma Genfben, ahol akár ezer olyan Picasso-festmény lehet, amit senki nem láthat. És egy svájci műkereskedő az egész mögött, akit egy kétmilliárd dolláros csalással is megvádoltak.
A tolvaj sehogy sem tudta eladni.
Az 1877-es Kóristalányokat 2009-ben lopták el a marseille-i Cantini Múzeumból.
Hát hol marad a tisztelet?
Montmartre dombja kőbányával, illetve kőbánya nélkül.
Kedvenc filmjeleneteit festi meg pattogatott kukoricán a meg nem értett művész.
A Salvator mundi lett minden idők legdrágábban eladott képe.
Művészetért így még soha nem lelkesedtek az interneten.
Pedig nagyon büszke volt rá.
Kicsi a világ.
Nem volt könnyű ráismerni.
Íme az állambiztonsági szolgálatok levéltára 56-os festménypályázatán díjazott győztes képzőművészeti alkotások.
A jegybank egy Benczúr Gyula- és hat Csernus Tibor-festményt szerzett be.
Az eladó anno félmillió euróért vette meg az M.A.4 (MARIALE) című képet.
Megtalálták az Ecserin az eddigi legjobb Orbán Viktor-festményt. Kis csavarral!
Aki ugyanis megtalálja a hamisítványokat, komoly díjat nyerhet el. De ehhez alaposan meg kell nézni minden festményt.
Azt hinnéd, hogy ez az emberi civilizáció vége, de nem az.
Amíg nem biztos, hogy az olasz festő készítette a művet, a festmény nem hagyhatja el Franciaország területét.
Albrecht Dürer fametszete egy osztrák lakásból tűnt el.
A trollkodás Oscar-díját nyerte el Baán László, aki a haverjainak fillérekért kikölcsönzött festmények listájának összeállításáért egy vagyont kér az Átlátszótól.
Ingyen adta ki a Szépművészetit Habony Árpád lakodalmára, mert Habony különb ember az átlag magyarnál. Ha ez büntetlenül marad, akkor a magyar politikusok nem különbek egy közép-ázsiai ország oligarcháinál.
A New Jersey-i nő nem szarozott, eladta.
Pontosabban egy chicagói szobában, ami a híres festmény 3 dimenziós megfelelője.
Bármennyire is úgy tűnik.
A Haját igazító nőt még New Yorkban nyúlták le.
Az Átlátszó szerint majd 1 milliárd ment el.
Mi zaklatta fel annyira a világ internetezőit ezeken a részegeken, hogy mindenki egy szilveszer éjszaka Manchesterben készült fényképet oszt meg és ájuldozik azon, hogy milyen gyönyörű? Műelemzés következik!
Amint épp megvédi az Európa Iskolát a barbárok betörésétől Emil Nolde műtermében.
B. Győzőt a Terrorelhárítási Központ fogta el.
Mélységes mély a mémek kútja.
A XIX. századi festményen negyven macska látható. Akár 300 ezer dollárt is érhet.
Megbotlott, a festménybe öklözve állította meg az esést. Neki nem lett baja, a 17. századi képnek eléggé.
Ami persze hamis volt, de még igazolást is készített mellé a Van Gogh Múzeumtól.
A Miniszterelnökséget vezető miniszternek egy dr. Máriás kép lóg az irodája falán, de vajon melyik? Amit őt ábrázolja? Vagy Habonyt?
Gyümölcsmúzeum!
A kép egykori tulajdonosa, Pintér Gyula a Fókusznak adott interjút.
A Wall Street Journal is beszámolt a jegybank legnagyobb, vitatott művészeti költéséről.